eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Almati, 2014. november 8.Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) elnöke sajtóértekezletet tart a kazahsztáni súlyemelő-világbajnokságon Almatiban 2014. november 8-án. (MTI/EPA/Igor Kovalenko)
Nyitókép: MTI/EPA/Igor Kovalenko

Tisztázta a magyar doppingellenőröket a McLaren-jelentés

Aján Tamásról, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) volt elnökéről súlyos megállapításokat tett a vizsgálatot vezető kanadai jogászprofesszor.

A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) legmagasabb szintjein is jelen volt a korrupció, míg Aján Tamás korábbi elnök a "félelem kultúrájával" működtette a szervezetet - ezeket állapította meg Richard McLaren nyomozócsoportja.

A négy hónapos független vizsgálódás eredményeként közzétett jelentésben kitértek arra, hogy Aján - aki áprilisban köszönt le posztjáról - beavatkozott a doppingellenes munkába is, míg az IWF pénzügyi irányításának felügyelete során "abszolút ellenőrzést" alakított ki.

"Egy olyan szervezetet találtam, ahol az autokratikus vezető közel fél évszázadon át esélyt kapott annak irányítására. Különböző ellenőrzési mechanizmusokon keresztül mindent ő diktált, ami a szövetségen belül történt" - fejtette ki a kanadai jogászprofesszor.

Hozzátette:

az IWF negyven pozitív doppingtesztet titkolt el vagy hozott nyilvánosságra késleltetve

olyan sportolókhoz köthetően, akik érmesként végeztek világversenyen vagy más viadalon.

Közölte, a volt elnök a szövetség pénzügyeivel kapcsolatban "sötétben tartotta" az elnökség tagjait, akiknek nem volt tudomások a rejtett bankszámlákról és pénzmozgásokról. Kiemelte, Aján olykor 100 ezer dollárt elérő összeget készpénzben kapott meg szponzoroktól vagy doppingbírság címén nemzeti szövetségektől, a jelentés szerint egy thaiföldi útja során több mint 440 ezer dollárt gyűjtött be ily módon. Ezek közül "némelyek bekerültek a könyvelésbe, némelyek viszont nem". Hozzátette: a volt vezető 10,4 millió dollárral (3,1 milliárd forinttal) nem tud elszámolni.

McLaren kifejtette, az IWF kongresszusai előtt nagyobb készpénzfelvételek történtek, azokon szavazásra jogosultakat vesztegettek meg, miközben Aján megtartotta magának annak lehetőségét, hogy kedvelt tisztségviselőit léptesse elő.

A vizsgálat középpontjában az IWF 2009 és 2019 közötti időszaka állt.

Aján Tamás: alaptalanok a vádak

A magyar sportdiplomata közleményében úgy fogalmazott, hogy az ellene felhozott vádak alaptalanok.

"Egész életemben betartottam a törvényeket, a sport írott és íratlan szabályait, szokásait. Az IWF alapszabályának előírásai szerint minden szükséges döntést a nemzetközi szövetség elnöksége hozott meg. Az elnökség hagyta jóvá az éves költségvetést, a svájci auditorok által készített független könyvvizsgálói jelentést - mely tanúsítja a pénzügyek jogszerű kezelését - a közgyűlés fogadta el. Az ellenem felhozott vádak alaptalanok" - fogalmazott az egykori elnök.

Aján Tamás leszögezte, hogy a vizsgálat során teljes mértékben együttműködött McLarenékkel, "azonban sajnálatos módon kérésem ellenére sem bocsátották rendelkezésemre azokat a szükséges információkat, amelyek alapján cáfolhattam volna állításaikat és anélkül publikálták a jelentést, hogy a tisztázás lehetőségét megadták volna számomra" - írta.

"Mivel nem kaptam meg a jelentést előzetesen, ezzel kapcsolatban részletesen csak annak áttanulmányozása után kívánok állást foglalni. Mintegy fél évszázada egész szakmai pályafutásomat a sport, a magyar és a nemzetközi olimpiai mozgalom, a súlyemelés és a doppingellenes küzdelem szolgálatában töltöttem. Jelenleg is a sport érdekében tevékenykedem a Magyar Olimpiai Akadémia elnökeként. Ezen fáradozásomat a jövőben is folytatni kívánom. Továbbra is szoros kapcsolatot szeretnék ápolni a Nemzetközi Súlyemelő Szövetséggel és a súlyemelőcsaláddal" - áll Aján Tamás közleményében.

20 éves elnökség

Az ARD német tévécsatorna január 5-én bemutatott filmjében azt állította, hogy súlyemelésben szisztematikus doppingolás folyik az IWF tudtával, amely a Magyar Antidopping Csoportot (MACS) bízta meg minden nagy nemzetközi versenyen és szinte az összes világbajnokságon az ellenőrzéssel. Az ARD hírt adott két svájci bankszámláról, amelyre 1992-től 23 millió dollár (csaknem 7 milliárd forint) érkezett, ez az összeg nem szerepelt az IWF mérlegében. A csatorna szerint a számlák felett egyedül Aján Tamás rendelkezett, és 5,5 millió dollár (mintegy 1,7 milliárd forint) sorsa tisztázatlan.

Aján Tamás - aki 24 évig főtitkára, 2000-től pedig elnöke volt az IWF-nek - a szövetség elnökségének év eleji dohai ülésén maga kérte tevékenységének felfüggesztését annak érdekében, hogy vizsgálat derítse fel a vádak valóságtartalmát. A magyar sportdiplomata már az ARD által január első hétvégéjén bemutatott dokumentumfilm vetítését követően visszautasította a korrupcióról és a szervezett doppingolásról szóló vádakat, miként tette azt a MACS is. A Tiszeker Ágnes vezette szervezetet most tisztázta a McLaren-jelentés.

A 2000-től tíz éven át Nemzetközi Olimpiai Bizottság-tag, 2010 óta pedig tiszteletbeli NOB-tag Aján március 3-án lemondott tiszteletbeli tagságáról, mert - mint mondta - meg akarja menteni az olimpiai mozgalmat a negatív pletykáktól és az ebből fakadó kellemetlenségektől.

A sportdiplomata április 15-én bejelentette: a tokiói olimpia halasztása miatt távozik a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöki posztjáról. Hozzátette, hogy voltak feltételei a visszalépésnek, amelyet az IWF elnöksége elfogadott. A döntés hátterében Aján Tamás szavai szerint az áll, hogy már a legutóbbi választáson jelezte, többé nem indul újra a posztért, a szövetség alapszabálya azt mondja ki, hogy az olimpia befejezéséig szól a mandátum, újabb egy évet pedig már nem akart várni a távozással.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×