„Az 1960-as évek második felében-végén indult Angliában az a rhythm and blues alapú rockzenei vonal, aminek az egyik fő zenekara volt a Cream, ahol Eric Clapton is játszott. Ehhez kötődik ő, de persze később adott ki pop-rock stílusú lemezt is a 80-as években, például a Journeyman című albumát” – magyarázta az InfoRádióban Németh Róbert zenei szakíró.

Ebbe a generációba sorolta még a Led Zeppelint, a Yardbirdst, John Mayallt, a Rolling Stonest, amikor Nagy-Britanniában is meghonosodott a rhythm and blues-ra épülő rockzene.

A szakértő kiemelte: Eric Clapton alapvetően nem egy énekes-dalszerző géniusz, hanem alapvetően gitáros és előadóművész, ez a munkássága legfontosabb dimenziója, de vannak olyan emblematikus számai, mint a Leila, a Wonderful Tonight, a Pretending vagy a Bad Love.

Jelentőségét az is alátámasztja, hogy ő az egyetlen zenész, aki háromszor is bekerült a Rock and Roll Hírességek Csarnokába, és attól függetlenül, hogy vannak nála nagyobb énekesek, a szakíró szerint rockzenészként nagyon emblematikus. „Túl azon, hogy voltak politikai botrányai is, Clapton egy korszak ünnepelt figurája, munkásságának a zenészi tevékenysége a fókusza” – tette hozzá.

Sok kortársa nincs már köztünk, így azzal a szakíró is egyetért, hogy nagy öröm, hogy a 80 éves művész még aktív. Értelemszerűen az ő korában már megerőltető a koncertezés, turnézás, de azért vannak még az ő korosztályából, akik folyamatosan jelen vannak a koncertszínpadon, például a Rolling Stones.