Infostart.hu
eur:
363.32
usd:
310.74
bux:
135324.77
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
Burning candle on black background, space for text
Nyitókép: Boris Ipatov/Getty Images

Meghalt Kis Pintér Imre irodalomtörténész, szerkesztő

Húsz éven át volt a Kortárs című folyóirat főszerkesztője.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Kis Pintér Imre József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár. Hosszú, méltósággal viselt betegségben július 19-én, kedden otthonában, szerettei körében hunyt el.

Kis Pintér Imre 1941. június 1-jén született Budapesten. 1965-ben végzett az ELTE BTK magyar-könyvtár szakán, majd 1971-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézetének műszaki könyvtárosa volt.

1971-től 1974-ig aspiránsként tanított az ELTE 20. századi magyar irodalom tanszékén, 1982 óta az irodalomtudományok kandidátusa. 1974 és 1986 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1986 és 1989 között tudományos főmunkatársa volt. 1989 és 1990 között a Magyar Napló főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1991-től 2011-es nyugdíjba vonulásáig a Kortárs irodalmi és kritikai folyóirat főszerkesztője volt.

Munkái között megtalálható a Füst Milán válogatott művei című kötet (válogatta, szerkesztette, jegyzetek, 1978), a Helyzetjelentés (tanulmányok, kritikák, 1979), A Semmi hőse (Füst Milán költő világképe, 1983), az Esélyek (válogatott tanulmányok, 1990), valamint az In memoriam Füst Milán. Szellemek utcája (írások Füst Milántól és Füst Milánról, válogatta, szerkesztette, 1998).

Kis Pintér Imre kiemelkedő irodalmi tevékenységéért 1988-ban József Attila-díjat kapott, 2002-ben Arany János-jutalomban részesült. 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata (MMA MT) elismerő oklevelét a művészeti értékek közvetítéséért.

Címlapról ajánljuk
Fodor Gábor az Arénában: hét ok vezetett a Fidesz súlyos vereségéhez

Fodor Gábor az Arénában: hét ok vezetett a Fidesz súlyos vereségéhez

Két fontos közülük: a rossz viszony az EU-val, és a választójogi törvény módosítása – de öt másik fontos tényezőt is megnevezett Fodor Gábor volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője, aki az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.
inforadio
ARÉNA
2026.05.05. kedd, 18:00
Szalai Máté
a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója
Újra nő a feszültség a Hormuzi-szorosnál, feszülten figyelnek a befektetők

Újra nő a feszültség a Hormuzi-szorosnál, feszülten figyelnek a befektetők

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×