Finnország tudatában van az Oroszország irányából érkező fenyegetésnek, és mindent megtesz azért, hogy a területét érintő invázió esetén a lehető legfelkészültebben reagáljon a konfliktusra – idézi a BBC írását az Index.

Janne Ahtoniemi például pontosan tudja, mit kell tennie, ha Finnországot orosz támadás érné, de nem azért, mert katona. Az S Group nevű országos szupermarketlánc kockázatkezelési igazgatójaként kiemelt feladata, hogy az 5,6 milliós ország élelmezése háború vagy más válsághelyzet esetén is zavartalan maradjon.

Finnország a „totális védelem” nevű stratégiát követi, amely a katonai és civil szféra szoros együttműködésére épül. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta ez az elv még inkább fókuszba került a háborútól való félelem miatt.

A finn kormány tavaly közzétett biztonsági stratégiája alapján a kritikus ágazatokban működő vállalatok – élelmiszeripari cégek, védelmi ipari szereplők, közlekedési és kiberbiztonsági cégek – részletes válságterveket dolgoznak ki, és követik az állami útmutatásokat. A felkészülés a hagyományos fegyveres konfliktusokon kívül a kibertámadásokra, a pénzügyi rendszer elleni támadásokra és a természeti katasztrófákra is kiterjed.

Az érintett élelmiszeripari vállalatok – köztük az S Group riválisa, a Kesko is – törvényi kötelezettség alapján stratégiai készleteket tartanak fenn lisztből, cukorból és étolajból, ezeket az erre a célra kialakított raktárakban vagy földalatti bunkerekben tárolják. Az óvóhelyek tartalék áramfejlesztőkkel vannak felszerelve, írja a BBC.

A felkészülés részeként az állam minden felnőtt finn állampolgártól elvárja, hogy kivegye a részét az ország védelméből.

Frank Martella professzor jó példa erre. A férfi filozófiát tanít a helsinki Aalto Egyetemen, emellett tartalékos haditengerészeti katona, akit vészhelyzet esetén azonnal be lehet hívni a hadseregbe. Martella azt mondta, ha hívják, akkor bevonul, bár szerinte elképzelhető, hogy a finn honvédség inkább a polgári szaktudására támaszkodna.

A finn társadalom által tanúsított vasfegyelem hátterét De Paola Jennifer helsinki pszichológus kutatta. Arra jutott, hogy a 10–12 éves finn gyerekek a boldogságot nem a szórakozással, hanem a biztonsággal azonosítják, a boldogtalanságot pedig a bizonytalansággal. Ez a szemlélet felnőttkorra is megmarad, és szoros összefüggésben áll azzal, hogy a finnek megbíznak az állami intézményekben.

Ennek ellenére a finnek is tudnak titkolózni. Az S Group munkatársa, Ahtoniemi nem volt hajlandó részleteket megosztani a vállalat háborús terveiről, azzal magyarázva, hogy az „bizalmas információ”. Hasonló a helyzet a Keskónál, ahol egy szóvivő azt mondja, hogy „a szokásos gyakorlatunkkal összhangban nem részletezzük a vészhelyzeti terveinket”.

Nyitókép: Egy katona a finn hadsereg Kontio 22 fedőnevű éves hadgyakorlatán az észak-karéliai Nurmes térségében 2022. novemberében.