Infostart.hu
eur:
391.86
usd:
340.52
bux:
122727.38
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Manfred Weber, az Európai Parlament (EPP) néppárti frakciójának vezetője az uniós testület plenáris ülésén Strasbourban 2020. február 12-én. A parlament az Európai Tanács február 20-i rendkívüli ülését készíti elő, amelynek központi témája a 2021–2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés, az úgynevezett többéves pénzügyi keret lesz.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Nekiment saját európai pártcsaládjának a német kancellár néhány kiszivárgott információ miatt

Nem akárhonnan kapott bírálatot az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) és közvetve annak vezetője, Manfred Weber. A bírálók ugyanis „családtagok”, a német konzervatív CDU és a kisebbik keresztény párt, a bajor CDU elnökei, Friedrich Merz és Markus Söder voltak.

Kiszivárgott ugyanis, hogy az EPP állítólag már korábban kapcsolatot létesített szélsőjobboldali pártokkal, köztük a Németországban a többi Bundestag-beli párt által kiközösített AfD-vel is.

A radikális jobboldali párttal szembeni „tűzfal” érinthetetlenségének fő szószólói „otthon” a német koalíciós pártok, a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD, a konzervatívok élén pedig Merz és Söder.

Ez az oka annak, hogy az értesülésre feltűnő gyorsasággal reagált a kancellár, aki mindkettőjük nevében üzent, hangsúlyozva, hogy teljes mértékben helytelenítik az ilyen jellegű megállapodásokat.

„Nem vagyunk hajlandók együttműködni az Európai Parlament szélsőjobboldali képviselőivel” – szögezte le Merz, akit a két német közszolgálati médium, az ARD és a ZDF egyaránt idézett.

A dpa német hírügynökség arról számolt be, hogy

az EPP frakciója jóval szorosabban működött együtt az AfD-vel és más jobb-, illetve szélsőjobboldali pártokkal, mint az korábban feltételezték.

A szóban forgó kapcsolatfelvétel állítólag alkalmazotti szinten, különböző „csevegőcsoportok” keretében törént, de emellett az együttműködés magában foglalta az európai parlamenti képviselők személyes találkozóját is.

A téma állítólag a migrációs politika szigorítását célzó jogalkotási indítvány volt. Az AfD „hagyományosan” az illegális bevándorlás elleni harc egyik legfőbb képviselőjének számít.

Merz a beszámolók szerint személyesen Manfred Webert kérte fel arra, hogy „tisztázza a dolgokat”. Weber a bajor CSU tagja is.

Söderrel együtt arra számít, hogy az ilyen kapcsolatfelvételnek véget vetnek, sőt szükség esetén az következményeket is von majd maga után – szögezte le a kancellár.

„Manferd Weber mostantól felelős ezért. Ő is tudja, hogy nem akarjuk ezt az együttműködést”

– üzente Merz.

Markus Söder minderre rátett még egy lapáttal. A bajor vezető müncheni nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „nagyon meglepték, irritálták és felzaklatták” őt és pártját a leleplezések.

Az idézett német közszolgálati médiumok szerint Weber egyelőre nem reagált az üzenetre. A dpa szerint ugyanakkor azt állította, hogy semmit nem tud az említett „csevegőcsoportokról”.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×