A politikus annak a munkacsoportnak a feladatairól beszélt, amely a háború alatt vagy az után megtartandó választásokra vonatkozó jogalkotási javaslatok előkészítésével foglalkozik Ukrajnában.

„Az első és legfontosabb a határidők kérdése. Jelenleg a törvényhozásunkban két jól kidolgozott határidőtípus van. Ez 90 nap felkészülési időt ír elő rendes és 60 napot előrehozott választások esetén. Ezért a 60 nap, amiről korábban Volodimir Zelenszkij elnök beszélt, korrekt, ez a minimális időtartam, amely valóban szükséges, és amely alatt átfogó fegyverszünetnek kell lennie” – mondta, kiemelve, hogy „egynapos tűzszünet”, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök elegendőnek tart, nem megoldás.

Kornyijenko kiemelte, hogy a választási folyamat kezdetétől a szavazás napján át a szavazatok összeszámlálásáig tűzszünetnek kell lenni. „Dróncsapások és fegyverropogás közepette nem lehet választásokat tartani” – jegyezte meg.

Rámutatott, hogy még a választásról szóló törvény módosításához is szükség van még némi időre. „Ezért mondjuk, hogy jobb, ha hosszabb az idő, mert a parlamentre is hatással vannak a biztonsági tényezők” – magyarázta az alelnök. Hozzátette, hogy a népszavazás előkészítésénél is hasonló a helyzet, mert ugyan „bele lehet férni a 60 napos időszakba”, de az aláírásgyűjtésre is kell idő.

„A második probléma, amelyet a parlamentnek kell megoldania, az a kérdés, hogy lehetséges-e választásokat tartani hadiállapot idején” mutatott rá. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a választások megtartását hadiállapot idején.

Zelenszkij a múlt héten egy sajtónyilatkozatában azt mondta: Oroszország azért akarja, hogy még a háború alatt választásokat rendezzenek Ukrajnában, mert abban bízik, hogy így kikerül a közéletből. Múlt szerdán a Financial Times ukrán és nyugati illetékesekre hivatkozva azt írta, hogy Ukrajna hozzákezdett az elnökválasztás előkészítéséhez, és egyidejűleg népszavazást is tartana az Oroszországgal megkötendő esetleges békemegállapodásról. A lap szerint Zelenszkij az elnökválasztás és a népszavazás terveit hivatalosan február 24-én, a háború kezdetének negyedik évfordulóján jelenti be, az ukrán parlament pedig márciusban és áprilisban végrehajtja a háborús időszakban tartandó voksoláshoz szükséges törvénymódosításokat. Az ukrán elnök még aznap reagált a lapértesülésre, kijelentve, hogy még nincs döntés az elnökválasztás és a népszavazás kiírásáról, és leszögezte, hogy akkor térhetnek rá erre, ha „megvan minden szükséges biztonsági garancia”.