Infostart.hu
eur:
354.16
usd:
305.91
bux:
133528.69
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Egy gleccser széle Grönland tengerpartjánál.
Nyitókép: Unsplash

Kaiser Ferenc: a NATO Sarkvidéki Őrszeme Trumpnak is szól, nem csak Kínának és az oroszoknak

A NATO Sarkvidéki Őrszem néven programot indít a térség biztonságának szavatolására. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense szerint ez egyaránt szól a térségben egyre aktívabb Oroszországnak és Kínának, valamint az Egyesült Államoknak. Hangsúlyozta: a szövetség meg akarja mutatni az amerikai elnöknek, hogy nem kell megszereznie az USA-nak Grönlandot, hogy biztonságban legyen, de el is akarja rettenteni egy katonai beavatkozástól.

Az úgynevezett Sarkvidéki Őrszem, angolul Arctic Sentry program részeként svéd Gripen vadászgépek települtek már most a keflaviki bázisra. Ez Izland legnagyobb repülőtere, amit az USA egyébként szinte teljesen kiürített az elmúlt évtizedekben – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban.

Hangsúlyozta: a balti államok, a skandinávok, tehát Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és az Egyesült Királyság, sőt, most már Németország is bejelentette az ehhez való csatlakozást, csapatokat küldenek oda. „Nyilván részben kiképzési célból, hiszen most éppen egy hadgyakorlat is zajlik, hogy szokják a zord körülményeket, másrészt pedig nyilván reagálni kellett Grönland ügyére, az amerikai területi igényekre. És az is jól látható, hogy

jelentősen nőtt Oroszország és különösen a Kínai Köztársaság aktivitása a sarkvidéki térségben. Elindult egy nagyon komoly fegyverkezési verseny a sarkvidéken, amit egyébként Oroszország kezdett,

de most pont úgy néz ki, hogy bár földrajzilag ő van a legjobb helyzetben a sarkvidéken, de az ukrajnai háború növekvő ember-, illetve anyagigényei miatt van esély ledolgozni a versenyelőnyét, és a NATO államoknak nyilván ez a céljuk. Plusz igazolni kell azt is Trump elnök felé, hogy az USA-nak nem kell ahhoz fizikailag megszereznie Grönlandot, hogy a NATO meg tudja védeni” – fogalmazott.

Kaiser Ferenc szerint a misszió részben Trump kiengesztelésére és meggyőzésére irányul, részben pedig arra, hogy elrettentsék. Nyilván ha Grönlandra NATO-erők érkeznek, brit, német, svéd, dán, norvég csapatok, akár csak gyakorlatra is, akkor ha hirtelen az amerikaiak megpróbálnák birtokba venni, akkor rögtön egy fegyveres konfliktus lenne. „Hál' Istennek mostanra már kiderült, hogy ennek minimális, vagy leginkább semmi a valószínűsége” – mondta, hozzátéve:

mindez nagyon furcsa, hiszen egy NATO tagország van a NATO ellen, és ennek semmilyen szempontból nem jó az optikája. Szerinte

nem véletlen, hogy a müncheni biztonságpolitikai csúcstalálkozón a hétvégén Marco Rubio amerikai külügyminiszter kifejezetten békülékeny hangokat pendített meg, mert a közelmúlt amerikai lépései, különösen Grönland kapcsán megterhelték a NATO és az USA kapcsolatait.

De az oroszok meg a kínaiak felé is üzen ezzel a NATO – folytatta az NKE docense – tehát az európai, különösen az észak-európai államok és a britek eleget tesznek az amerikai védelmi igényeknek. „Trump ugye azt mondta, hogy csak akkor lehet megvédeni, hogy ha amerikai birtokba kerül – de ezt azért árnyaljuk azzal, hogy

jórészt maga Trump ürítette ki Grönlandot korábban. A thúlei bázis, amit ma már Pituffik Űrbázisnak hívnak, a hidegháború alatt volt, amikor 10 ezer katonának adott otthont, most pedig csak körülbelül 150 amerikai katona tartózkodik ott.

Tehát maga Trump csökkentette az előző elnökség alatt látványosan és drasztikusan a Grönlandon lévő amerikai katonai jelenlétet. Tehát az USA sem tett meg mindent az Északi-sark védelmében, mert akkor az még nem tűnt prioritásnak” – mondta az elemző

Kérdéses, lesz-e folytatása a NATO-n belüli konfliktusnak. „Reméljük, a dolog itt megáll. Egy ideig úgy tűnt, hogy az USA elengedte a grönlandi kérdést, de mivel Trumpról van szó, ezt nehéz fixre mondani, ugye nála azért elég gyorsan történnek a változások” – fogalmazott, hozzátéve: Oroszország biztosan nem akar konfrontációt a sarkvidéken, hiszen nyakig le van kötve Ukrajnában.

„Úgy gondolom, hogy a dolog ennyiben itt megáll, tehát a NATO növelni fogja a jelenlétét Grönlandon. Különösen a skandinávok, hiszen létezik egy északi védelmi közösség, az úgynevezett Nordefco is, aminek Dánia mellett Svédország, Finnország és Norvégia is tagja, tehát ezek az országok a NATO-n belül még egy szoros szövetségi rendszerben működnek együtt, és ezzel ők kifejezték, hogy szolidárisak Dániával. Tehát ha az USA eszkalál egy konfliktust Dániával, akkor eszkalál egy konfliktust a finnekkel, svédekkel, norvégokkal is. Azt majd az idő mondja meg, hogy milyen irányba fut ki ez a történet – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után
Foci-vb 2026

Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után

Mexikó megérdemelten „tartotta otthon” a három pontot, ugyanennyi kiállítást azonban a játékvezetőnek is „szerveznie kellett” a Dél-Afrika elleni labdarúgó-vb-nyitómeccsen.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

A részvénypiaci hangulat alapvetően továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. Az európai részvénypiacok ma felfelé vették az irányt, a régiónkban a magyar és az osztrák részvénypiac is kiemelkedően teljesített - szektorszinten elsősorban a bankpapírok vezették az emelkedést. Az Európai Központi Bank kamatemelése után valamelyest csökkent az optimizmus az európai részvénypiacokon délután - az EKB 3 éves szünet után emelt először egész pontosan 25 bázispontot -, illetve a Kormányzótanács lefelé módosította a GDP-növekedési várakozásokat és megemelte az inflációs előrejelzéseket a következő évekre. Koraeste Donald Trump közölte, hogy mégsem lesz ma amerikai támadás Irán ellen, erre reagálva emelkednek a nemesfémek és esik a Brent jegyzése, a vezető tőzsdék pedig raliznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×