Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Egy gleccser széle Grönland tengerpartjánál.
Nyitókép: Unsplash

Kaiser Ferenc: a NATO Sarkvidéki Őrszeme Trumpnak is szól, nem csak Kínának és az oroszoknak

A NATO Sarkvidéki Őrszem néven programot indít a térség biztonságának szavatolására. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense szerint ez egyaránt szól a térségben egyre aktívabb Oroszországnak és Kínának, valamint az Egyesült Államoknak. Hangsúlyozta: a szövetség meg akarja mutatni az amerikai elnöknek, hogy nem kell megszereznie az USA-nak Grönlandot, hogy biztonságban legyen, de el is akarja rettenteni egy katonai beavatkozástól.

Az úgynevezett Sarkvidéki Őrszem, angolul Arctic Sentry program részeként svéd Gripen vadászgépek települtek már most a keflaviki bázisra. Ez Izland legnagyobb repülőtere, amit az USA egyébként szinte teljesen kiürített az elmúlt évtizedekben – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban.

Hangsúlyozta: a balti államok, a skandinávok, tehát Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és az Egyesült Királyság, sőt, most már Németország is bejelentette az ehhez való csatlakozást, csapatokat küldenek oda. „Nyilván részben kiképzési célból, hiszen most éppen egy hadgyakorlat is zajlik, hogy szokják a zord körülményeket, másrészt pedig nyilván reagálni kellett Grönland ügyére, az amerikai területi igényekre. És az is jól látható, hogy

jelentősen nőtt Oroszország és különösen a Kínai Köztársaság aktivitása a sarkvidéki térségben. Elindult egy nagyon komoly fegyverkezési verseny a sarkvidéken, amit egyébként Oroszország kezdett,

de most pont úgy néz ki, hogy bár földrajzilag ő van a legjobb helyzetben a sarkvidéken, de az ukrajnai háború növekvő ember-, illetve anyagigényei miatt van esély ledolgozni a versenyelőnyét, és a NATO államoknak nyilván ez a céljuk. Plusz igazolni kell azt is Trump elnök felé, hogy az USA-nak nem kell ahhoz fizikailag megszereznie Grönlandot, hogy a NATO meg tudja védeni” – fogalmazott.

Kaiser Ferenc szerint a misszió részben Trump kiengesztelésére és meggyőzésére irányul, részben pedig arra, hogy elrettentsék. Nyilván ha Grönlandra NATO-erők érkeznek, brit, német, svéd, dán, norvég csapatok, akár csak gyakorlatra is, akkor ha hirtelen az amerikaiak megpróbálnák birtokba venni, akkor rögtön egy fegyveres konfliktus lenne. „Hál' Istennek mostanra már kiderült, hogy ennek minimális, vagy leginkább semmi a valószínűsége” – mondta, hozzátéve:

mindez nagyon furcsa, hiszen egy NATO tagország van a NATO ellen, és ennek semmilyen szempontból nem jó az optikája. Szerinte

nem véletlen, hogy a müncheni biztonságpolitikai csúcstalálkozón a hétvégén Marco Rubio amerikai külügyminiszter kifejezetten békülékeny hangokat pendített meg, mert a közelmúlt amerikai lépései, különösen Grönland kapcsán megterhelték a NATO és az USA kapcsolatait.

De az oroszok meg a kínaiak felé is üzen ezzel a NATO – folytatta az NKE docense – tehát az európai, különösen az észak-európai államok és a britek eleget tesznek az amerikai védelmi igényeknek. „Trump ugye azt mondta, hogy csak akkor lehet megvédeni, hogy ha amerikai birtokba kerül – de ezt azért árnyaljuk azzal, hogy

jórészt maga Trump ürítette ki Grönlandot korábban. A thúlei bázis, amit ma már Pituffik Űrbázisnak hívnak, a hidegháború alatt volt, amikor 10 ezer katonának adott otthont, most pedig csak körülbelül 150 amerikai katona tartózkodik ott.

Tehát maga Trump csökkentette az előző elnökség alatt látványosan és drasztikusan a Grönlandon lévő amerikai katonai jelenlétet. Tehát az USA sem tett meg mindent az Északi-sark védelmében, mert akkor az még nem tűnt prioritásnak” – mondta az elemző

Kérdéses, lesz-e folytatása a NATO-n belüli konfliktusnak. „Reméljük, a dolog itt megáll. Egy ideig úgy tűnt, hogy az USA elengedte a grönlandi kérdést, de mivel Trumpról van szó, ezt nehéz fixre mondani, ugye nála azért elég gyorsan történnek a változások” – fogalmazott, hozzátéve: Oroszország biztosan nem akar konfrontációt a sarkvidéken, hiszen nyakig le van kötve Ukrajnában.

„Úgy gondolom, hogy a dolog ennyiben itt megáll, tehát a NATO növelni fogja a jelenlétét Grönlandon. Különösen a skandinávok, hiszen létezik egy északi védelmi közösség, az úgynevezett Nordefco is, aminek Dánia mellett Svédország, Finnország és Norvégia is tagja, tehát ezek az országok a NATO-n belül még egy szoros szövetségi rendszerben működnek együtt, és ezzel ők kifejezték, hogy szolidárisak Dániával. Tehát ha az USA eszkalál egy konfliktust Dániával, akkor eszkalál egy konfliktust a finnekkel, svédekkel, norvégokkal is. Azt majd az idő mondja meg, hogy milyen irányba fut ki ez a történet – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×