A megfigyelő művelet célja a NATO láthatóbb és állandóbb jelenlétének biztosítása a magas északi térségben. Németország vadászgépekkel, légi utántöltési kapacitásokkal vesz részt, és a közeljövőben P-8 Poseidon tengeri járőrgépeket is szolgálatba állít - közölte Boris Pistorius német védelmi miniszter.

Az Arctic Sentry egyben a Grönland körüli viták enyhítését is szolgálja. Donald Trump amerikai elnök korábban igényt fogalmazott meg a Dán Királysághoz tartozó szigetre, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok nélkül Grönland nem lenne biztonságban Oroszországgal és Kínával szemben.

A fenyegetés megítélésében eltérnek az álláspontok. Frederiksen és Nielsen szerint Kína és Oroszország inkább jövőbeli kockázatot jelent, amelyet megelőzéssel kell kezelni. Ezzel szemben az amerikai szenátor Lisa Murkowski arra figyelmeztetett, hogy Kína már aktívan jelen van a térségben, ráadásul egyre szorosabban együttműködik Oroszországgal, közös felderítések, légi és haditengerészeti műveletek formájában.

A NATO arktiszi szerepvállalását Nagy-Britannia is erősíti: Keir Starmer bejelentette, hogy

London még idén az észak-atlanti térségbe és a magas északi régióba vezényli repülőgép-hordozó kötelékét,

a HMS Prince of Wales vezetésével, amerikai, kanadai és más szövetséges erőkkel együtt. A lépést a brit kormány a euro-atlanti biztonság melletti egyértelmű elköteleződésként értékeli.

A Grönland körüli diplomáciai feszültség ugyanakkor nem szűnt meg. Frederiksen szerint Trump elnök szándéka a sziget megszerzésére "változatlan", ugyanakkor hangsúlyozta a szuverenitás és az önrendelkezés elvét, valamint azt, hogy a grönlandi lakosság nem kíván az Egyesült Államok részévé válni.

Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland munkacsoportot hozott létre az amerikai biztonsági aggályok kezelésére, miközben Washington visszalépett a katonai és vámfenyegetésektől.