Infostart.hu
eur:
354.6
usd:
311.25
bux:
138915.04
2026. június 23. kedd Zoltán
A brit kormányfői hivatal által 2025. szeptember 21-én közreadott képen Keir Starmer brit munkáspárti miniszterelnök videóüzenetet vesz fel Londonban szeptember 19-én, a Gázai övezetben végzett izraeli katonai műveletek kezdetének második évfordulója előtt két héttel. Starmer a szeptember 21-én sugárzott beszédében bejelentette, hogy Nagy-Britannia elismeri a palesztin államiságot.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit kormányfői hivatal/Lauren Hurley

„Kéne egy európaibb NATO” – brit miniszterelnöki felvetés

Keir Starmer szerint a lakosság beleegyezését is meg kell nyerni a biztonság megőrzéséhez szükséges döntésekhez, mert ellenkező esetben „a könnyű válaszokkal házaló szélsőbaloldali és szélsőjobboldali erők állnak majd elő saját megoldásaikkal”.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Európának csökkentenie kell túlzott függését az Egyesült Államoktól, és „európaibb NATO” létrehozására kell törekednie.

Starmer a müncheni biztonságpolitikai konferencián szombaton elhangzó – a londoni kormányfői hivatal által főbb részleteiben előzetesen ismertetett - felszólalásában kifejti: az Egyesült Államok továbbra is nélkülözhetetlen szövetséges marad, és már eddig is példátlan mértékben járult hozzá Európa biztonságához.

A munkáspárti brit kormányfő szerint ugyanakkor átalakulóban van Amerika hozzáállása saját nemzetbiztonságához, és ebben a környezetben Európának az Egyesült Államokhoz fűződő jelenlegi túlzott egyoldalú függésről át kell helyeznie a hangsúlyt az egymásra utaltságra alapuló biztonsági viszonyrendszerre, és új utakat kell találnia az önálló elrettentő kapacitás és ütőerő megteremtése felé.

Starmer a müncheni rendezvényen elhangzó szombati beszédében a Downing Street előzetes ismertetése szerint hangsúlyozza: elképzeléseiben olyan európai biztonsági rendszer, illetve az európai autonómia erősítésének olyan módja szerepel, amely nem számol ugyan az Egyesült Államok kivonulásával, de teljes mértékben eleget tesz a szélesebb körű tehermegosztást szorgalmazó felhívásoknak.

Starmer hangsúlyozza a müncheni értekezleten, hogy a brit vállalatok az európai hadiipari termelőbázisnak már most több mint a negyedét adják, és Nagy-Britanniában hozzávetőleg 239 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.

„Európa ugyanakkor szunnyadó óriás, hiszen gazdasága tízszer nagyobb, mint Oroszországé” – fogalmaz a brit kormányfő.

Starmer szerint Európának már most is hatalmas védelmi képességei vannak, de mégis túl gyakran előfordul, hogy az egyes részkapacitások nem állnak össze teljes egésszé, mivel a széttöredezett ipari tervezés és a hosszasan elhúzódó beszerzési mechanizmusok miatt egyrészt rések keletkeznek az európai védelmi gyártókapacitás egyes területein, más területeken ugyanakkor „masszív mértékű” párhuzamos fejlesztési programok zajlanak.

Keir Starmer ennek kiküszöbölése végett nagyobb mértékben integrált védelmi kapacitások megteremtésére és a védelmi kiadások „történelmi léptékű” növelésére szólítja fel az európai vezetőket.

A brit kormányfő kifejti, hogy a Nagy-Britanniát érő fenyegetések közepette rekordszintre emelkednek a brit védelmi kiadások, amelyek csak a jelenlegi parlamenti időszakban 270 milliárd fonttal (118 ezer milliárd forinttal) növekednek.

Keir Starmer szerint ugyanakkor a lakosság beleegyezését is meg kell nyerni a biztonság megőrzéséhez szükséges döntésekhez, mert ellenkező esetben „a könnyű válaszokkal házaló szélsőbaloldali és szélsőjobboldali erők állnak majd elő saját megoldásaikkal”.

A politikai színkép e két ellentétes végének képviselői megdöbbentően sok mindenben egyetértenek: megengedők Oroszországgal szemben, ugyanakkor a NATO melletti elkötelezettségük gyenge, vagy éppenséggel kifejezetten ellenségesek az atlanti szövetséggel szemben, az általuk kínált jövő pedig megosztottsághoz és kapitulációhoz vezet - fogalmaz szombati müncheni beszédében a brit kormányfő.

„Ha helyre akarjuk állítani a társadalom szövedékét, ha hiszünk saját értékeinkben, a demokráciában, a szabadságjogokban és a jogállamiságban, akkor most jött el az a pillanat, amikor ki kell állnunk és küzdenünk kell ezekért, és bizonyítanunk kell, hogy érdemes is küzdeni értük” – teszi hozzá felszólalásában a brit miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk
Megszavazta az Országgyűlés: búcsú a védett üzemanyagártól

Megszavazta az Országgyűlés: búcsú a védett üzemanyagártól

Döntött a parlamenti sürgős tárgyalások és kivételes eljárások számának átmeneti emeléséről az Országgyűlés kedden. A képviselők döntöttek a védett üzemanyagár kivezetését tartalmazó törvényjavaslatról is. Előzőleg elfogadták a vizsgálóbizottságok megerősítését és a korrupcióellenes 110 oldalas csomagot is, benne a vagyonnyilatkozatok szigorításával és a kekvák megszüntetésével.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Sorakoznak a jelek, hogy Belarusz is beléphet a konfliktusba – Ukrajnai háborús híreink kedden

Sorakoznak a jelek, hogy Belarusz is beléphet a konfliktusba – Ukrajnai háborús híreink kedden

Egyre több jele van annak, hogy Belarusz arra készül, hogy belépjen az ukrajnai háborúba Oroszország oldalán, egy 30 oldalas dokumentumban hívja fel a figyelmet erre a fehérorosz ellenzék. Az írás összesen nyolc olyan jelet sorol fel, amelyek a belépést valószínűsítik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban ultimátumot adott Belarusznak, hogy távolítsák el területükről az orosz dróntámadásokat segítő kommunikációs eszközeiket. A Kreml most azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hamarosan találkozik, hogy megvitassák az ultimátumot. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×