Infostart.hu
eur:
392.6
usd:
338.37
bux:
121885.96
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
A brit kormányfői hivatal által 2025. szeptember 21-én közreadott képen Keir Starmer brit munkáspárti miniszterelnök videóüzenetet vesz fel Londonban szeptember 19-én, a Gázai övezetben végzett izraeli katonai műveletek kezdetének második évfordulója előtt két héttel. Starmer a szeptember 21-én sugárzott beszédében bejelentette, hogy Nagy-Britannia elismeri a palesztin államiságot.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit kormányfői hivatal/Lauren Hurley

„Kéne egy európaibb NATO” – brit miniszterelnöki felvetés

Keir Starmer szerint a lakosság beleegyezését is meg kell nyerni a biztonság megőrzéséhez szükséges döntésekhez, mert ellenkező esetben „a könnyű válaszokkal házaló szélsőbaloldali és szélsőjobboldali erők állnak majd elő saját megoldásaikkal”.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Európának csökkentenie kell túlzott függését az Egyesült Államoktól, és „európaibb NATO” létrehozására kell törekednie.

Starmer a müncheni biztonságpolitikai konferencián szombaton elhangzó – a londoni kormányfői hivatal által főbb részleteiben előzetesen ismertetett - felszólalásában kifejti: az Egyesült Államok továbbra is nélkülözhetetlen szövetséges marad, és már eddig is példátlan mértékben járult hozzá Európa biztonságához.

A munkáspárti brit kormányfő szerint ugyanakkor átalakulóban van Amerika hozzáállása saját nemzetbiztonságához, és ebben a környezetben Európának az Egyesült Államokhoz fűződő jelenlegi túlzott egyoldalú függésről át kell helyeznie a hangsúlyt az egymásra utaltságra alapuló biztonsági viszonyrendszerre, és új utakat kell találnia az önálló elrettentő kapacitás és ütőerő megteremtése felé.

Starmer a müncheni rendezvényen elhangzó szombati beszédében a Downing Street előzetes ismertetése szerint hangsúlyozza: elképzeléseiben olyan európai biztonsági rendszer, illetve az európai autonómia erősítésének olyan módja szerepel, amely nem számol ugyan az Egyesült Államok kivonulásával, de teljes mértékben eleget tesz a szélesebb körű tehermegosztást szorgalmazó felhívásoknak.

Starmer hangsúlyozza a müncheni értekezleten, hogy a brit vállalatok az európai hadiipari termelőbázisnak már most több mint a negyedét adják, és Nagy-Britanniában hozzávetőleg 239 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.

„Európa ugyanakkor szunnyadó óriás, hiszen gazdasága tízszer nagyobb, mint Oroszországé” – fogalmaz a brit kormányfő.

Starmer szerint Európának már most is hatalmas védelmi képességei vannak, de mégis túl gyakran előfordul, hogy az egyes részkapacitások nem állnak össze teljes egésszé, mivel a széttöredezett ipari tervezés és a hosszasan elhúzódó beszerzési mechanizmusok miatt egyrészt rések keletkeznek az európai védelmi gyártókapacitás egyes területein, más területeken ugyanakkor „masszív mértékű” párhuzamos fejlesztési programok zajlanak.

Keir Starmer ennek kiküszöbölése végett nagyobb mértékben integrált védelmi kapacitások megteremtésére és a védelmi kiadások „történelmi léptékű” növelésére szólítja fel az európai vezetőket.

A brit kormányfő kifejti, hogy a Nagy-Britanniát érő fenyegetések közepette rekordszintre emelkednek a brit védelmi kiadások, amelyek csak a jelenlegi parlamenti időszakban 270 milliárd fonttal (118 ezer milliárd forinttal) növekednek.

Keir Starmer szerint ugyanakkor a lakosság beleegyezését is meg kell nyerni a biztonság megőrzéséhez szükséges döntésekhez, mert ellenkező esetben „a könnyű válaszokkal házaló szélsőbaloldali és szélsőjobboldali erők állnak majd elő saját megoldásaikkal”.

A politikai színkép e két ellentétes végének képviselői megdöbbentően sok mindenben egyetértenek: megengedők Oroszországgal szemben, ugyanakkor a NATO melletti elkötelezettségük gyenge, vagy éppenséggel kifejezetten ellenségesek az atlanti szövetséggel szemben, az általuk kínált jövő pedig megosztottsághoz és kapitulációhoz vezet - fogalmaz szombati müncheni beszédében a brit kormányfő.

„Ha helyre akarjuk állítani a társadalom szövedékét, ha hiszünk saját értékeinkben, a demokráciában, a szabadságjogokban és a jogállamiságban, akkor most jött el az a pillanat, amikor ki kell állnunk és küzdenünk kell ezekért, és bizonyítanunk kell, hogy érdemes is küzdeni értük” – teszi hozzá felszólalásában a brit miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Szétbombázzák Irán fővárosát, Katar katasztrófára figyelmeztet, Trump végleges kapitulációt vár - Híreink az iráni háborúról pénteken

Szétbombázzák Irán fővárosát, Katar katasztrófára figyelmeztet, Trump végleges kapitulációt vár - Híreink az iráni háborúról pénteken

Irán továbbra is aktívan rakétázza majdnem az összes, vele szomszédos országot: Bahrein és Katar az éjszaka folyamán is támadás alatt állt, a teljesen semleges Azerbajdzsán tegnap kapott először dróntámadást. Donald Trump amerikai elnök eközben lehet, hogy mégis letett a szárazföldi invázió lehetőségéről, viszont közölte: a bombázás fönnmarad, amíg Irán meg nem adja magát. Az izraeli légierő folytatja az Irán elleni légicsapásokat, ezzel párhuzamosan pedig egyre több európai állam száll be a védekező műveletekbe: a legfrisebb csatlakozó a Trump által megfenyegetett Spanyolország, az ő hajóik Ciprust fogják védeni. Katar a nap folyamán figyelmeztetett: lehet, hogy teljesen leállítják az energiahordozók exportját, ha nem sikerül pár héten belül véget vetni a háborúnak. Teheránt közben a háború eddigi legsúlyosabb légi offenzívája érte, az iráni főváros lángokban áll. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×