Infostart.hu
eur:
364.5
usd:
326.76
bux:
145013.96
2026. november 11. szerda Márton
Donald Trump: „én nem tágítok Grönland ügyében
Nyitókép: Truth / Donald Trump

A dán kormányfő a grönlandi tárgyalásokról: a régi világ a múlté

Egyelőre elcsitultak a viharfelhők a Dániához tartozó, de az Egyesült Államok által követelt Grönland fölött. Az amerikai elnök elállt a katonai erő alkalmazásától, és a hírek szerint beéri egyfajta „ciprusi megoldással”. Tárgyalási készségét hangsúlyozta Mette Frederiksen dán miniszterelnök is.

Dánia kormányfője ennek ellenére nem táplált illúziókat abban a beszélgetésben, amely az ARD német közszolgálati televízióban hangzott el. Frederiksen – aki mellett a NATO tagállamainak többsége kiállt – hangsúlyozta, hogy országa kész együttműködni a Donald Trump vezette Egyesült Államokkal, Grönlanddal kapcsolatban azonban területi engedményekről szó sem lehet.

Országa mindent megtesz a Washingtonnal való megállapodás érdekében, kivéve a területek átengedését – jelentette ki a miniszterelnök.

„A demokrácia alappilléreit illetően nem lehet szó kompromisszumról” –

hangsúlyozta.

Korábban az amerikai elnök több alkalommal is azzal fenyegetőzött, hogy országa annektálja Grönland szigetét, a davosi Világgazdasági Fórumon azonban visszavonulót fújt. Ezzel egyidejűleg felhagyott azzal a szándékával, hogy az európai szövetségeseket, köztük Németországot a Dánia melletti kiállás miatt vámokkal büntesse.

Az ARD-nek nyilatkozva Mette Frederiksen mindezt sikerként könyvelte el. A miniszterelnök szerint amikor Európa egységesen kiáll, megvédi magát, és egy hangon beszél, akkor működik. „Most arra kell törekednünk, hogy megállapodásra jussunk” – jelentette ki.

Szerinte tárgyalásokra van szükség, azok tartalmáról azonban nem kívánt nyilatkozni.

A tárgyalásokkal párhuzamosan ugyanakkor fel kell ismernünk, hogy „a régi világrend a múlté”

– jelentette ki.

Ez a világrend immár aligha tér vissza – fogalmazott Frederiksen, aki ebből kiindulva Európa számára „az újrafegyverkezés fontosságát” hangsúlyozta.

Közvetlenül a davosi fórum után Donald Trump úgy értékelte, hogy az Egyesült Államok mindent elért, amit Grönlanddal kapcsolatban célként kitűzött . „Mindent megkapunk, amit akartunk, teljes biztonságot, teljes hozzáférést mindenhez” – fogalmazott az elnök és hozzátette, hogy a Grönlandra vonatkozó amerikai jogok közé tartozhat a jövőben, hogy bármennyi katonai bázist és mindenfajta eszközt telepíthet a szigetre.

Grönland integráns részét képezi majd az amerikai rakétavédelmi rendszernek, az úgynevezett Aranykupolának

– jelentette ki.

Közvetlenül a fórum után, már Brüsszelben, Mette Frederiksen azt hangsúlyozta, hogy Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében. Az Európai Tanács transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó rendkívüli ülésén Frederiksen erre a Washington és Koppenhága között létrejött védelmi szerződésre emlékeztetett, melyben az Egyesült Államok vállalta, hogy megvédi a szigetet egy esetleges agressziótól.

Dánia ezért lehetővé tette az amerikaiak számára, hogy katonai bázisokat hozzanak létre Grönlandon.

„Ha ezt a megállapodást ki lehet bővíteni, azt biztosan nem utasítanánk el sem a dán, sem a grönlandi fél részéről” – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

A háziorvosi körzetek csaknem egyötödében nincs háziorvos, van, ahol 22 éve nincs, 220 településtől pedig fél óra az út a sürgősségire – derül ki abból az interaktív térképből, ami a hazai alapellátás súlyos problémáit teszi láthatóvá. Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser, bioinformatikus, a Praxistérkép készítője az InfoRádióban nyilatkozott.

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Óvóhelyre küldték a lakosságot a NATO keleti szárnyán, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Óvóhelyre küldték a lakosságot a NATO keleti szárnyán, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Drónok miatt riasztották a NATO vadászgépeit és óvóhelyre küldték a lakosságot a balti államokban szerda reggel, miközben súlyos csapások érték Oroszország északnyugati részét és több ukrán várost is. A Leningrádi terület felett legalább 150 ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem, a támadások tüzet és transzformátor-vészleállást okoztak Oroszország második legnagyobb kikötőjében, Uszty-Lugában. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal volt vezetője a Kyiv Independent szerint "aggasztó" informális kommunikációs csatornát tartott fenn Donald Trump amerikai elnök korábbi kabinetfőnökével, Susie Wiles-zal, ami többet ártott, mint használt az ukrán-amerikai kapcsolatoknak. Ma folytatódnak Abu-Dzabiban az amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalások. Cikkünk percről percre frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×