Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Donald Trump: „én nem tágítok Grönland ügyében
Nyitókép: Truth / Donald Trump

A dán kormányfő a grönlandi tárgyalásokról: a régi világ a múlté

Egyelőre elcsitultak a viharfelhők a Dániához tartozó, de az Egyesült Államok által követelt Grönland fölött. Az amerikai elnök elállt a katonai erő alkalmazásától, és a hírek szerint beéri egyfajta „ciprusi megoldással”. Tárgyalási készségét hangsúlyozta Mette Frederiksen dán miniszterelnök is.

Dánia kormányfője ennek ellenére nem táplált illúziókat abban a beszélgetésben, amely az ARD német közszolgálati televízióban hangzott el. Frederiksen – aki mellett a NATO tagállamainak többsége kiállt – hangsúlyozta, hogy országa kész együttműködni a Donald Trump vezette Egyesült Államokkal, Grönlanddal kapcsolatban azonban területi engedményekről szó sem lehet.

Országa mindent megtesz a Washingtonnal való megállapodás érdekében, kivéve a területek átengedését – jelentette ki a miniszterelnök.

„A demokrácia alappilléreit illetően nem lehet szó kompromisszumról” –

hangsúlyozta.

Korábban az amerikai elnök több alkalommal is azzal fenyegetőzött, hogy országa annektálja Grönland szigetét, a davosi Világgazdasági Fórumon azonban visszavonulót fújt. Ezzel egyidejűleg felhagyott azzal a szándékával, hogy az európai szövetségeseket, köztük Németországot a Dánia melletti kiállás miatt vámokkal büntesse.

Az ARD-nek nyilatkozva Mette Frederiksen mindezt sikerként könyvelte el. A miniszterelnök szerint amikor Európa egységesen kiáll, megvédi magát, és egy hangon beszél, akkor működik. „Most arra kell törekednünk, hogy megállapodásra jussunk” – jelentette ki.

Szerinte tárgyalásokra van szükség, azok tartalmáról azonban nem kívánt nyilatkozni.

A tárgyalásokkal párhuzamosan ugyanakkor fel kell ismernünk, hogy „a régi világrend a múlté”

– jelentette ki.

Ez a világrend immár aligha tér vissza – fogalmazott Frederiksen, aki ebből kiindulva Európa számára „az újrafegyverkezés fontosságát” hangsúlyozta.

Közvetlenül a davosi fórum után Donald Trump úgy értékelte, hogy az Egyesült Államok mindent elért, amit Grönlanddal kapcsolatban célként kitűzött . „Mindent megkapunk, amit akartunk, teljes biztonságot, teljes hozzáférést mindenhez” – fogalmazott az elnök és hozzátette, hogy a Grönlandra vonatkozó amerikai jogok közé tartozhat a jövőben, hogy bármennyi katonai bázist és mindenfajta eszközt telepíthet a szigetre.

Grönland integráns részét képezi majd az amerikai rakétavédelmi rendszernek, az úgynevezett Aranykupolának

– jelentette ki.

Közvetlenül a fórum után, már Brüsszelben, Mette Frederiksen azt hangsúlyozta, hogy Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében. Az Európai Tanács transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó rendkívüli ülésén Frederiksen erre a Washington és Koppenhága között létrejött védelmi szerződésre emlékeztetett, melyben az Egyesült Államok vállalta, hogy megvédi a szigetet egy esetleges agressziótól.

Dánia ezért lehetővé tette az amerikaiak számára, hogy katonai bázisokat hozzanak létre Grönlandon.

„Ha ezt a megállapodást ki lehet bővíteni, azt biztosan nem utasítanánk el sem a dán, sem a grönlandi fél részéről” – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×