Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
A különleges erők Donbasz zászlóaljának képén ukrán katonák egy ukrán mérnökök és önkéntesek által Grad típusúból átalakított Partizan rakéta-sorozatvetővel készülnek lőni az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Csasziv Jar közelében húzódó fronton 2024. július 17-én. A kisteherautó platójára erősített Partizanhoz a Grad BM-21 rakétáit használják.
Nyitókép: MTI/EPA/A különleges erők Donbasz zászlóalja

Szakértő: Ukrajna a területi lemondáshoz így érkezhet el

Bendarzsevszkij Anton posztszovjet térségi szakértő az InfoRádióban úgy vélekedett, a területi garanciák papíron talán már létező megszövegezése elvezethet ahhoz, hogy Ukrajna olyat tegyen, amiről eddig a háború kitörése óta szó sem lehetett.

Az elmúlt hétvégén lezajlott az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalások első fordulója Abu-Dzabiban, ahol arról is döntöttek, hogy a következő hétvégén folytatják az egyeztetéseket.

Bendarzsevszkij Anton posztszovjet térségi szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban a szűkszavú híradásokat kommentálva elmondta, bár kívülről úgy tűnhet, hogy tárgyalnak, tárgyalnak, mégsem történik semmi, valójában minden egyes tárgyalással közelebb kerülnek a megoldáshoz. Ismert, a mostani tárgyalás volt az első a háború kitörése óta, hogy az orosz és az ukrán fél egy asztalnál ül, még ha amerikai közvetítéssel is; ezt a szakértő önmagában is nagy eredménynek nevezte, illetve hogy lesz is folytatás, nem álltak fel két óra után.

Ami a részleteket illeti, a kulcskérdés szerinte továbbra is

  • a terület és
  • a biztonsági garancia,

ezekről viszont nem hangzott el szinte semmi most, Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek egy korábbi interjújából kell kiindulni, amelyben azt mondta, az Egyesült Államok és Ukrajna között megkötendő biztonsági garanciákról szóló szerződés 100 százalékban készen van, „már csak alá kell írni, bármit is jelentsen ez”.

A hírzárlat egyébként amerikai igény, ősz óta próbálja a közvetítő fél kézben tartani a szálakat, ezért csak találgatni lehet, de a biztonsági garanciák kérdése valószínűleg egy olyan szerződés alapját fogja képezni később, amely alapján az Egyesült Államok adott esetben egy 10 vagy több éves periódusban garantálná, hogy ha Ukrajnát külső támadás éri, katonai eszközökkel – nem csupán fegyverrel, hanem akár légtérzárral, légtérellenőrzéssel, katonák odaküldésével – segíteni, támogatni fogja Ukrajnát.

„Ez az, ami megnyithatja az utat Ukrajna számára akár területi lemondás irányába is, hiszen ha van ilyen jellegű aláírt, garantált és az amerikai Kongresszus által jóváhagyott szerződés, akkor ez könnyebbé teszi a tárgyalásokat az ukrán fél részéről, hiszen a legnagyobb félelem Ukrajna számára az, ha most megkötnek egy békét vagy tűzszünetet Oroszországgal, átadnak netán területet, akkor eltelik egy-két év, és Oroszország újra támad, és minden folytatódik újra” – mutatott rá Bendarzsevszkij Anton.

Ami a területi kérdést illeti – Donbasz és más területek, ahol az ukránok nem állnak annyira katonailag, bár Pokrovszk térségében most is vannak harcok, és Kupjanszk is felszabadult a korábbi orosz ellenőrzés alól –, az oroszok azzal fognak pozíciót, hogy lassan mennek előre, tovább, és bár nem érték el a tavalyi célokat, halad az orosz offenzíva.

„Donbasz 75 százaléka orosz kézen van, a maradék viszont a legjobban megerősített ukrán katonai agglomeráció, erődítményrendszer. A területi kérdés legnagyobb problémája, hogy az oroszok meg vannak győződve róla, ők katonailag előbb-utóbb el fogják foglalni, tehát csak idő kérdése az, hogy Donbasz elesik. Az ukránok pedig meg vannak győződve róla, hogy ezt a legjobban bevédett erődítményrendszert ők meg tudják tartani akár hosszú éveken keresztül is, és ezért a feladás részükről nem indokolható. Minden ebből fakad, mert Oroszország szempontjából Donbasz megszerzése a győzelmi célok minimumát jelenti, tehát ez az, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelemként kommunikálhat, Ukrajna pedig nem mondhat le területről” – hangsúlyozta a térségi szakértő.

A hétvégén tehát folytatódnak a háromoldalú tárgyalások, a jelek szerint azonban Európa, illetve az EU továbbra sem kap szerepet, egy friss hír szerint a Kreml eleve kizárta a tárgyalásokat az általuk inkompetensnek tartott európai uniós vezetéssel, eközben

Donald Trump amerikai elnök hol Moszkvát, hol Kijevet nevezi a háború lezárása előtti akadálynak. Ez utóbbit a szakértő tudatos stratégiának tartja Trump részéről,

így helyezve nyomást mindkét harcoló félre.

„Ez sokszor attól is függ, hogy éppen kivel fognak tárgyalni az amerikaiak, tehát erős kritikával és nyomással illeti Zelenszkijt, mielőtt éppen Zelenszkijvel tárgyalna, és fordítva, a Putyinnal való amerikai találkozó előtt próbálják nyomás alá helyezni az oroszokat is, hogy legyen előrelépés a tárgyalásokon.”

Ugyanakkor ha nincs Donald Trump, Bendarzsevszkij Anton szerint még itt sem tartanánk, Európa pedig „sajnos saját magát zárja ki ezekből a tárgyalásokból, hiszen az európai politikusok továbbra is elvetették azt a lehetőséget, hogy Vlagyimir Putyinnal bármilyen formában tárgyaljanak” annak ellenére, hogy Emmanuel Macron francia elnök már felvetette, hogy le kell ülni Putyinnal, de ez egyelőre még kezdeti stádiumban lévő kezdeményezés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sinkó Eszter: a születéskor várható élettartamban rosszul áll Magyarország

Sinkó Eszter: a születéskor várható élettartamban rosszul áll Magyarország

Az Európai Unió országaiban átlagosan a GDP 7 százalékát fordítják egészségügyre, a magyar szám 4,7, ezért is örvendetes, hogy évről évre 500 milliárd forinttal többet fordítana egészségügyre a Tisza-kormány – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ programigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Kifut a kamatstop, de mi lesz több mint 200 ezer hitelessel?

Kifut a kamatstop, de mi lesz több mint 200 ezer hitelessel?

Több mint 200 ezer magyar hitelesre vonatkozik kamatstop, de egyelőre nem tudni, mi történik velük ősszel, erről beszélgettünk a pénteki Checklistben. A kormány jelezte, hogy szeptember végével a mostani rendszer megszűnik, a rászorulóknak viszont új megoldást ígért. Kiknek és mennyivel nőhet a törlesztője, és hogyan lehet úgy kivezetni a kamatstopot, hogy ne kerüljenek bajba a leginkább érintett adósok? Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető elemzőjével vizsgáljuk meg a kérdést. Az adás első részében arról beszélgettünk, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz–KDNP beadványát, amely az uniós források felszabadításához kapcsolódó törvény több pontját támadta. De pontosan mi is a vita tárgya, mit mondott ki most az Alkotmánybíróság, és mit jelenthet a döntés az uniós pénzek szempontjából? Szabó Dánielt, a Portfolio elemzőjét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×