Szlovákiai magyar politikusok és civilek petíciót indítottak, és – tiltakozásképpen – önfeljelentést tettek a rendőrségen a Büntető törvénykönyv tavaly decemberben elfogadott módosítása miatt. A kifogásolt jogszabály lehetővé teszi, hogy akár hat hónap szabadságvesztéssel büntessék a második világháború utáni jogi aktusok, köztük a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezését.

A tiltakozók szerint elfogadhatatlan, hogy 2026-ban is olyan jogszabályokra hivatkozva történjenek vagyonelkobzások és jogkorlátozások, amelyek nem egyéni felelősségen, hanem származáson és kollektív bűnösségen alapulnak.

A kezdeményezést Orosz Örs, a Magyar Szövetség politikusa, Fiala-Butora János jogász, emberi jogi szakértő, valamint Stubendek Attila mérnök indította el. A tiltakozás részeként mindhárman

önfeljelentést tettek a révkomáromi rendőrkapitányságon, arra hivatkozva, hogy nyilvánosan bírálták a második háború utáni jogszabályokat, ezzel pedig – a törvény szövege szerint – bűncselekményt követtek el.

Orosz Örs közösségi oldalán közzétett videójában elmondta, a lépést egyeztették Gubík Lászlóval, a Magyar Szövetség elnökével is, aki aláírásával csatlakozott a petícióhoz.

A petíció hangsúlyozza: a második világháború után elfogadott jogi aktusok nem álltak összhangban sem az alapvető erkölcsi elvekkel, sem a humanitárius joggal, és különösen elfogadhatatlan, hogy ezeket napjainkban is alkalmazzák. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 1945 és 1948 között emberek tízezreit fosztották meg állampolgárságuktól, vagyonuktól és alapvető jogaiktól pusztán nemzetiségi alapon; sokakat kitelepítettek vagy kényszermunkára hurcoltak, köztük időseket és gyermekeket is.

A kezdeményezők hangsúlyozzák: nem konfrontációt keresnek, hanem arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a törvénymódosítás súlyosan korlátozza a szólásszabadságot és a nyílt közéleti párbeszédet. Szerintük sokan félnek megszólalni a kérdésben, mert tartanak a büntetőjogi következményektől, ezért vállalták magukra az önfeljelentéssel járó kockázatot.

A petíció konkrét követeléseket is megfogalmaz a szlovák kormány és a parlament felé. Ezek között szerepel

• a vitatott büntetőjogi paragrafus hatályon kívül helyezése,
• egy szakértői bizottság felállítása az 1989 után végrehajtott vagyonelkobzások kivizsgálására, valamint
• olyan jogszabály-módosítások elfogadása, amelyek megakadályozzák a további elkobzásokat és biztosítják az érintettek jóvátételét.

Emellett azt is kérik, hogy a pozsonyi parlament

• határozatban fejezze ki sajnálatát a kollektív bűnösség elvének alkalmazása miatt, és
• kérjen bocsánatot az ártatlan áldozatoktól.

A kezdeményezők különösen aggasztónak tartják, hogy Szlovákia jelenleg az egyetlen európai ország, ahol ezekre a háború utáni jogszabályokra ma is vagyonelkobzásokat alapoznak, miközben a történelmi kérdésekről szóló nyílt vitát büntetőjogi eszközökkel korlátozzák.