Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Peter Pellegrini szlovák elnök felszólal az ENSZ-közgyûlés 80. ülésszakának csúcsszintû általános vitáján a világszervezet New York-i székházában 2025. szeptember 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Sarah Yenesel

Kiborult a szlovák köztársasági elnök Magyar Péter „felvidékezése” miatt

Újabb diplomáciai és belpolitikai hullámokat vert Szlovákiában és Magyarországon a Beneš-dekrétumok kérdése. A vita kiindulópontja Magyar Péternek, a Tisza párt elnökének nyílt levele, amelyet Robert Fico szlovák miniszterelnöknek címzett.

Magyar Péter arra kérte a szlovák kormányfőt, hogy vonja vissza a szlovák büntető törvénykönyvnek azt a decemberben elfogadott módosítását, amely alapján akár fél év börtönbüntetés is kiszabható arra, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. A Tisza Párt vezetője szerint ez a szabályozás nem a jogállamiságot erősíti, hanem korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, félelmet kelt, és tovább rontja a szlovák–magyar kapcsolatokat.

Levelében Magyar Péter hangsúlyozta: egy demokratikus államban nem lehet büntetendő a történelemről való nyílt beszéd. Szerinte a Beneš-dekrétumok máig ható következményei, köztük a földelkobzások, valós problémát jelentenek. Állítása szerint a Szlovák Földalap még ma is a második világháború utáni jogszabályokra hivatkozva koboz el magyar és német családoktól földtulajdont. A Tisza párt vezetője úgy véli, a mostani törvénymódosítás éppen azokat hallgattatná el, akik ezek ellen próbálnak fellépni.

A nyílt levélre Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök egy közösségi oldalán közzétett videóban, majd a köztelevízió műsorában reagált. Az államfő azt mondta: a téma szerinte belekeveredett a magyarországi választási kampányba, és kifogásolta a levél hangnemét.

Peter Pellegrini különösen azt sérelmezte, hogy Magyar Péter Szlovákiát Felvidéknek nevezte. Úgy fogalmazott: sértőnek tartja, ha egy lehetséges magyar miniszterelnök így hivatkozik az országra.

„Mi Szlovákia vagyunk, a Szlovák Köztársaság, nem pedig Felvidék”

– jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy az ilyen megfogalmazások nem segítik a feszültségek csillapítását. „A levélben is megmutatják, mennyire tisztelnek bennünket” – tette hozzá Peter Pellegrini.

Ugyanakkor Magyar Péter levelében a Felvidék szó mindössze egyszer szerepel, mégpedig a felvidéki magyarok kifejezésben, arra utalva, hogy a szlovákiai magyar közösség fenyegetésként éli meg a jogszabályt.

Az ügybe bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai képviselet is. A Magyar Szövetség elnöke, Gubík László szerint a Felvidék szó használata nem sértő, hanem történelmi és földrajzi fogalom. Azt írta:

a Felvidék a történelmi Magyar Királyság északi területeit jelölte, és ennek megvitatása nem lehet tabu.

A Magyar Szövetség elnöke ironikusan hozzátette: reméli, ezért még nem jár fél év börtön.

A párt korábbi alelnöke, Mózes Szabolcs szerint Peter Pellegrini megszólalása inkább politikai hangulatkeltés volt. Felidézte, hogy az államfő korábban szakértői testület felállítását ígérte a Beneš-dekrétumok alapján zajló földelkobzások ügyében, ám ez a testület a mai napig nem jött létre, miközben a konfiskációk tovább folytatódnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elkészült a katasztrófavédelem videója a busztragédiáról
szívszorító

Elkészült a katasztrófavédelem videója a busztragédiáról

A vasárnap hajnali, 12 halálos áldozatot követelő buszbaleset helyszínén a hivatásos tűzoltók, a mentőszolgálat és civil szakemberek összehangolt munkájára volt szükség a roncsok alatt rekedt utasok kiszabadításához – derül ki a katasztrófavédelem által közzétett összefoglalóból.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Ezért menekülnek külföldre a legígéretesebb magyar startupok – Nem a tőke a legfőbb gond

Ezért menekülnek külföldre a legígéretesebb magyar startupok – Nem a tőke a legfőbb gond

Ha azt szeretnénk, hogy a startupok ne csak Magyarországon induljanak, hanem Magyarországon is növekedjenek és érjenek el globális sikereket, a tőke önmagában nem elegendő. Kutatásunk szerint, miközben az állam jelentős szerepet vállalt a startupok finanszírozásában, a szabályozási környezet továbbra is ritkán különbözteti meg a startupokat a hagyományos kis- és középvállalkozásoktól. A startup-ökoszisztéma szereplői évek óta az adminisztratív terhek csökkentését és a kedvezőbb adózást tekintik a legfontosabb állami feladatnak. Kutatásunk azt vizsgálja, hogy a magyar jogalkotás mennyiben követi le ezeket az igényeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×