Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Peter Pellegrini szlovák elnök felszólal az ENSZ-közgyûlés 80. ülésszakának csúcsszintû általános vitáján a világszervezet New York-i székházában 2025. szeptember 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Sarah Yenesel

Kiborult a szlovák köztársasági elnök Magyar Péter „felvidékezése” miatt

Újabb diplomáciai és belpolitikai hullámokat vert Szlovákiában és Magyarországon a Beneš-dekrétumok kérdése. A vita kiindulópontja Magyar Péternek, a Tisza párt elnökének nyílt levele, amelyet Robert Fico szlovák miniszterelnöknek címzett.

Magyar Péter arra kérte a szlovák kormányfőt, hogy vonja vissza a szlovák büntető törvénykönyvnek azt a decemberben elfogadott módosítását, amely alapján akár fél év börtönbüntetés is kiszabható arra, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. A Tisza Párt vezetője szerint ez a szabályozás nem a jogállamiságot erősíti, hanem korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, félelmet kelt, és tovább rontja a szlovák–magyar kapcsolatokat.

Levelében Magyar Péter hangsúlyozta: egy demokratikus államban nem lehet büntetendő a történelemről való nyílt beszéd. Szerinte a Beneš-dekrétumok máig ható következményei, köztük a földelkobzások, valós problémát jelentenek. Állítása szerint a Szlovák Földalap még ma is a második világháború utáni jogszabályokra hivatkozva koboz el magyar és német családoktól földtulajdont. A Tisza párt vezetője úgy véli, a mostani törvénymódosítás éppen azokat hallgattatná el, akik ezek ellen próbálnak fellépni.

A nyílt levélre Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök egy közösségi oldalán közzétett videóban, majd a köztelevízió műsorában reagált. Az államfő azt mondta: a téma szerinte belekeveredett a magyarországi választási kampányba, és kifogásolta a levél hangnemét.

Peter Pellegrini különösen azt sérelmezte, hogy Magyar Péter Szlovákiát Felvidéknek nevezte. Úgy fogalmazott: sértőnek tartja, ha egy lehetséges magyar miniszterelnök így hivatkozik az országra.

„Mi Szlovákia vagyunk, a Szlovák Köztársaság, nem pedig Felvidék”

– jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy az ilyen megfogalmazások nem segítik a feszültségek csillapítását. „A levélben is megmutatják, mennyire tisztelnek bennünket” – tette hozzá Peter Pellegrini.

Ugyanakkor Magyar Péter levelében a Felvidék szó mindössze egyszer szerepel, mégpedig a felvidéki magyarok kifejezésben, arra utalva, hogy a szlovákiai magyar közösség fenyegetésként éli meg a jogszabályt.

Az ügybe bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai képviselet is. A Magyar Szövetség elnöke, Gubík László szerint a Felvidék szó használata nem sértő, hanem történelmi és földrajzi fogalom. Azt írta:

a Felvidék a történelmi Magyar Királyság északi területeit jelölte, és ennek megvitatása nem lehet tabu.

A Magyar Szövetség elnöke ironikusan hozzátette: reméli, ezért még nem jár fél év börtön.

A párt korábbi alelnöke, Mózes Szabolcs szerint Peter Pellegrini megszólalása inkább politikai hangulatkeltés volt. Felidézte, hogy az államfő korábban szakértői testület felállítását ígérte a Beneš-dekrétumok alapján zajló földelkobzások ügyében, ám ez a testület a mai napig nem jött létre, miközben a konfiskációk tovább folytatódnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×