Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Emmanuel Moulin, a francia elnöki hivatal főtitkára bejelenti az újonnan megalakult Lecornu-kormány tagjait az államfői hivatalban, a párizsi Élysée-palotában 2025. október 5-én. Emmanuel Macron államfő szeptember 9-én nevezte ki kormányfőnek az addig védelmi miniszteri posztot betöltő Sébastien Lecornut. Az elnöki hivatal által közzétett listán szereplő 18 miniszter többsége már az előző, a centrista Francois Bayrou által vezetett kormánynak is tagja volt.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson

Kevesebb, mint egy hónap után lemondott a francia kormányfő

A szeptember 9-én kinevezett Lecornu egy éven belül a harmadik miniszterelnök volt Franciaországban.

Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő, az államfői hivatal hétfői közlése szerint Emmanuel Macron elnök elfogadta a lemondását.

Kinevezése után csaknem négy héttel, vasárnap este mutatta be kormányának minisztereit. Az eredeti tervek szerint az új testület hétfőn tartotta volna első ülését, és a miniszterelnök kedden mondta volna el programbeszédét a Nemzetgyűlésben.

Az új francia kormány vasárnap este alakult meg, csaknem négy héttel azután, hogy Emmanuel Macron köztársasági elnök a korábbi védelmi minisztert kinevezte miniszterelnöknek. Az elnöki hivatal által közzétett listán szereplő 18 miniszter többsége már az előző, a centrista François Bayrou által vezetett kormánynak is tagja volt.

A politikai spektrum számos részéről érte bírálat a kormány bejelentett összetételét, különösen Lecornu azon döntését, hogy Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert helyezte a védelmi tárca élére. Több kulcsfontosságú minisztérium vezetője változatlan maradt: Bruno Retailleau belügyminiszter, Jean-Noël Barrot külügyminiszter, Gérald Darmanin pedig igazságügyi miniszter maradt.

A kormányalakítás előtt Lecornu konzultációkat folytatott a parlamenti pártok, a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőivel. Jelezte, hogy - elődjeivel ellentétben - nem akarja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, ehelyett kompromisszumra törekedne a jobb- és baloldali képviselőkkel egyaránt.

A tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a baloldali pártoké és a jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

Lecornu lemondása után Jordan Bardella, a legnagyobb nemzetgyűlési frakcióval rendelkező párt, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke azt hangsúlyozta, hogy stabilitást csak egy újabb választás hozhat, és felszólította az államfőt, hogy oszlassa fel a Nemzetgyűlést. A párt frakcióvezetője, Marine Le Pen szerint az új választás elkerülhetetlen, és az államfő részéről bölcs döntés lenne, ha ő maga is lemondana.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×