Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Emmanuel Moulin, a francia elnöki hivatal főtitkára bejelenti az újonnan megalakult Lecornu-kormány tagjait az államfői hivatalban, a párizsi Élysée-palotában 2025. október 5-én. Emmanuel Macron államfő szeptember 9-én nevezte ki kormányfőnek az addig védelmi miniszteri posztot betöltő Sébastien Lecornut. Az elnöki hivatal által közzétett listán szereplő 18 miniszter többsége már az előző, a centrista Francois Bayrou által vezetett kormánynak is tagja volt.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson

Kevesebb, mint egy hónap után lemondott a francia kormányfő

A szeptember 9-én kinevezett Lecornu egy éven belül a harmadik miniszterelnök volt Franciaországban.

Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő, az államfői hivatal hétfői közlése szerint Emmanuel Macron elnök elfogadta a lemondását.

Kinevezése után csaknem négy héttel, vasárnap este mutatta be kormányának minisztereit. Az eredeti tervek szerint az új testület hétfőn tartotta volna első ülését, és a miniszterelnök kedden mondta volna el programbeszédét a Nemzetgyűlésben.

Az új francia kormány vasárnap este alakult meg, csaknem négy héttel azután, hogy Emmanuel Macron köztársasági elnök a korábbi védelmi minisztert kinevezte miniszterelnöknek. Az elnöki hivatal által közzétett listán szereplő 18 miniszter többsége már az előző, a centrista François Bayrou által vezetett kormánynak is tagja volt.

A politikai spektrum számos részéről érte bírálat a kormány bejelentett összetételét, különösen Lecornu azon döntését, hogy Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert helyezte a védelmi tárca élére. Több kulcsfontosságú minisztérium vezetője változatlan maradt: Bruno Retailleau belügyminiszter, Jean-Noël Barrot külügyminiszter, Gérald Darmanin pedig igazságügyi miniszter maradt.

A kormányalakítás előtt Lecornu konzultációkat folytatott a parlamenti pártok, a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőivel. Jelezte, hogy - elődjeivel ellentétben - nem akarja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, ehelyett kompromisszumra törekedne a jobb- és baloldali képviselőkkel egyaránt.

A tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a baloldali pártoké és a jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

Lecornu lemondása után Jordan Bardella, a legnagyobb nemzetgyűlési frakcióval rendelkező párt, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke azt hangsúlyozta, hogy stabilitást csak egy újabb választás hozhat, és felszólította az államfőt, hogy oszlassa fel a Nemzetgyűlést. A párt frakcióvezetője, Marine Le Pen szerint az új választás elkerülhetetlen, és az államfő részéről bölcs döntés lenne, ha ő maga is lemondana.

Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×