Infostart.hu
eur:
363.93
usd:
319.09
bux:
143467.89
2026. július 22. szerda Magdolna
Emmanuel Moulin, a francia elnöki hivatal főtitkára bejelenti az újonnan megalakult Lecornu-kormány tagjait az államfői hivatalban, a párizsi Élysée-palotában 2025. október 5-én. Emmanuel Macron államfő szeptember 9-én nevezte ki kormányfőnek az addig védelmi miniszteri posztot betöltő Sébastien Lecornut. Az elnöki hivatal által közzétett listán szereplő 18 miniszter többsége már az előző, a centrista Francois Bayrou által vezetett kormánynak is tagja volt.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson

Kevesebb, mint egy hónap után lemondott a francia kormányfő

A szeptember 9-én kinevezett Lecornu egy éven belül a harmadik miniszterelnök volt Franciaországban.

Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő, az államfői hivatal hétfői közlése szerint Emmanuel Macron elnök elfogadta a lemondását.

Kinevezése után csaknem négy héttel, vasárnap este mutatta be kormányának minisztereit. Az eredeti tervek szerint az új testület hétfőn tartotta volna első ülését, és a miniszterelnök kedden mondta volna el programbeszédét a Nemzetgyűlésben.

Az új francia kormány vasárnap este alakult meg, csaknem négy héttel azután, hogy Emmanuel Macron köztársasági elnök a korábbi védelmi minisztert kinevezte miniszterelnöknek. Az elnöki hivatal által közzétett listán szereplő 18 miniszter többsége már az előző, a centrista François Bayrou által vezetett kormánynak is tagja volt.

A politikai spektrum számos részéről érte bírálat a kormány bejelentett összetételét, különösen Lecornu azon döntését, hogy Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert helyezte a védelmi tárca élére. Több kulcsfontosságú minisztérium vezetője változatlan maradt: Bruno Retailleau belügyminiszter, Jean-Noël Barrot külügyminiszter, Gérald Darmanin pedig igazságügyi miniszter maradt.

A kormányalakítás előtt Lecornu konzultációkat folytatott a parlamenti pártok, a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőivel. Jelezte, hogy - elődjeivel ellentétben - nem akarja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, ehelyett kompromisszumra törekedne a jobb- és baloldali képviselőkkel egyaránt.

A tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a baloldali pártoké és a jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

Lecornu lemondása után Jordan Bardella, a legnagyobb nemzetgyűlési frakcióval rendelkező párt, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke azt hangsúlyozta, hogy stabilitást csak egy újabb választás hozhat, és felszólította az államfőt, hogy oszlassa fel a Nemzetgyűlést. A párt frakcióvezetője, Marine Le Pen szerint az új választás elkerülhetetlen, és az államfő részéről bölcs döntés lenne, ha ő maga is lemondana.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: „mostantól minden illegitim, a célunk a jogállam visszaállítása, de kizárólag békés eszközökkel”
rendkívüli tájékoztató

Orbán Viktor: „mostantól minden illegitim, a célunk a jogállam visszaállítása, de kizárólag békés eszközökkel”

Eljött az önkény kora, az utolsó legitim államfő Sulyok Tamás. A Fidesz nem vesz részt az új közjogi méltóságok megválasztásában, és mindegyiküket illegitimnek fogja tekinteni. A Fidesz célja a demokrácia visszaállítása – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: parlamenti, kizárólag békés keretek között folytatják az ellenállást, ennek gyakorlati módjairól a hétvégén a Tusványoson beszél majd. A Fidesz elnöke Bóka Jánossal, a Fidesz kedden megválasztott parlamenti frakcióvezetőjével tart tájékoztatót. „Szijjártó Péter döntését maximálisan támogattam, rá még nagy politikai szerep vár Magyarországon, nem holnap, hanem holnapután” – fogalmazott Orbán Viktor.

Magyar Péter és Vitézy Dávid a Baross Gábor tervről: 15 év alatt 3550 milliárd forintból újul meg a magyar vasút

Az erősen leromlott állapotban lévő Rákospalota-Újpest vasúti megállóhelyre vonatozott a kormányfő és a közlekedési és beruházási miniszter, hogy bejelentsék a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részleteit. Vitézy Dávid szerint a terv ausztriai vasútfejlesztési tempót jelent.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megjött az első riasztás: ezeken a benzinkutakon fogyhat el az üzemanyag

Megjött az első riasztás: ezeken a benzinkutakon fogyhat el az üzemanyag

Fizikai gázolajhiányról számolt be az ENVI kúthálózat: a hazai és nemzetközi üzemanyagpiaci helyzet miatt egyes töltőállomásaikon átmenetileg elfogyhat a dízel. Az országos jelenléttel rendelkező, 21 kutat üzemeltető társaság szerint munkatársaik igyekeznek fenntartani a folyamatos ellátást, de jelenleg tényleges áruhiánnyal küzdenek. A probléma hátterében többek között a rendkívül feszes globális dízelpiac áll: Oroszország július 8-án megtiltotta a dízel exportját, miután ukrán dróntámadások több finomító működését visszavetették. Bár egyetlen hálózat gondjai még nem jelentenek országos ellátási zavart, a helyzet figyelmeztető jelzés lehet a hazai dízelellátás szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×