Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 19. vasárnap Emma
Emmanuel Moulin, a francia elnöki hivatal főtitkára bejelenti az újonnan megalakult Lecornu-kormány tagjait az államfői hivatalban, a párizsi Élysée-palotában 2025. október 5-én. Emmanuel Macron államfő szeptember 9-én nevezte ki kormányfőnek az addig védelmi miniszteri posztot betöltő Sébastien Lecornut. Az elnöki hivatal által közzétett listán szereplő 18 miniszter többsége már az előző, a centrista Francois Bayrou által vezetett kormánynak is tagja volt.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson

Kevesebb, mint egy hónap után lemondott a francia kormányfő

A szeptember 9-én kinevezett Lecornu egy éven belül a harmadik miniszterelnök volt Franciaországban.

Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő, az államfői hivatal hétfői közlése szerint Emmanuel Macron elnök elfogadta a lemondását.

Kinevezése után csaknem négy héttel, vasárnap este mutatta be kormányának minisztereit. Az eredeti tervek szerint az új testület hétfőn tartotta volna első ülését, és a miniszterelnök kedden mondta volna el programbeszédét a Nemzetgyűlésben.

Az új francia kormány vasárnap este alakult meg, csaknem négy héttel azután, hogy Emmanuel Macron köztársasági elnök a korábbi védelmi minisztert kinevezte miniszterelnöknek. Az elnöki hivatal által közzétett listán szereplő 18 miniszter többsége már az előző, a centrista François Bayrou által vezetett kormánynak is tagja volt.

A politikai spektrum számos részéről érte bírálat a kormány bejelentett összetételét, különösen Lecornu azon döntését, hogy Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert helyezte a védelmi tárca élére. Több kulcsfontosságú minisztérium vezetője változatlan maradt: Bruno Retailleau belügyminiszter, Jean-Noël Barrot külügyminiszter, Gérald Darmanin pedig igazságügyi miniszter maradt.

A kormányalakítás előtt Lecornu konzultációkat folytatott a parlamenti pártok, a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőivel. Jelezte, hogy - elődjeivel ellentétben - nem akarja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, ehelyett kompromisszumra törekedne a jobb- és baloldali képviselőkkel egyaránt.

A tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a baloldali pártoké és a jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

Lecornu lemondása után Jordan Bardella, a legnagyobb nemzetgyűlési frakcióval rendelkező párt, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke azt hangsúlyozta, hogy stabilitást csak egy újabb választás hozhat, és felszólította az államfőt, hogy oszlassa fel a Nemzetgyűlést. A párt frakcióvezetője, Marine Le Pen szerint az új választás elkerülhetetlen, és az államfő részéről bölcs döntés lenne, ha ő maga is lemondana.

Címlapról ajánljuk
Nincs tovább: megvan az április 12-i választás végleges eredménye

Nincs tovább: megvan az április 12-i választás végleges eredménye

Befejeződött az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. A százszázalékos feldolgozottság alapján a Tisza Párt 141 képviselőt, a Fidesz–KDNP 52, a Mi Hazánk pedig 6 képvisleőt küldhet az Országgyűlésbe. A végeredmény végleges, de jogerőre csak később emelkedik.

Nagy a szakadék a legolcsóbb és a legdrágább települések között – ingatlanárak az agglomerációban

Az elmúlt hónapokban Budapest környékén jelentősen erősödött a kereslet a családi házak iránt, amelyek kevésbé drágultak a panel- és téglalakásokhoz képest – mondta az InfoRádióban a zenga.hu elemzési vezetője. Futó Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy árakban és az alapterületet illetően is nagy különbségek vannak az agglomeráció keleti és nyugati része között.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Lángokban áll Oroszország egyik olajterminálja, az ukránok szerint Putyin ismét bevonhatja szövetségesét a harcokba - Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lángokban áll Oroszország egyik olajterminálja, az ukránok szerint Putyin ismét bevonhatja szövetségesét a harcokba - Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Az elmúlt napokban felpörgött az orosz támadások intenzitása Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap bejelentette, hogy több partnerrel is egyeztetnek, hogy a jövőben képesek legyenek saját légvédelmi rendszer gyártására. A béketárgyalásokkal kapcsolatban felemásan nyilatkoztak a felek az elmúlt időszakban: míg Ukrajna konstruktív párbeszédet folytat az Egyesült Államokkal, addig Oroszország pénteken közölte, hogy nem kaptak egyetlen életképes javaslatot sem a krízis megoldására. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken arról számolt be, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint Oroszország ismét megpróbálja bevonni szövetségesét, Belaruszt a háborúba. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szombaton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×