Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Mette Frederiksen dán miniszterelnök ismerteti a dán uniós elnökség programját az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2025. július 8-án.
Nyitókép: Guillaume Horcajuelo

Belecsap a sűrűjébe az EP – jön von der Leyen évértékelője is

A nyári szünet után zsúfolt hét elé néz az Európai Parlament, amely hétfőtől csütörtökig tartja első őszi plenáris ülését. Számos fajsúlyos kérdés kerül terítékre, többek között Ukrajna és Gáza ügye, de jogállamisági vita is kezdődik Szlovákia kapcsán.

Hétfőn az uniós beszerzések rendjének módosításáról vitáznak majd a képviselők, a fajsúlyosabb, főként külpolitikai témák azonban először kedden kerülnek napirendre. Ezek közül is kiemelkedik Ukrajna és Gáza ügye. Ukrajna kapcsán a Kijevnek szánt biztonsági garanciákról lesz szó, ám ennek a vitának a végén nem lesz közös uniós állásfoglalás. Ugyanakkor az EP 2023-as és 2024-es jelentéseiről szavaznak majd a képviselők, de ezen döntéseknek csak politikai jelentősége van, jogi kötelezettségeket nem ró a tagállamokra. Gáza kapcsán az éhezés, illetve a túszok szabadon bocsátása lesz terítéken. Ebben a témában most először készül majd állásfoglalás, amelyről a keddi vitát követően csütörtökön szavaznak majd.

Ugyancsak kedden szólal fel az Európai Parlamentben Maia Sandu moldovai elnök. A látogatásnak az ad hangsúlyt, hogy a Románia és Ukrajna között fekvő országban szeptember végén parlamenti választások lesznek, az EU-t pedig aggasztja az esetleges orosz beavatkozás veszélye. Moldova három éve kapta meg az EU tagjelölti státuszát. Európa egyik legszegényebb országa korábban a Szovjetunió egyik tagállama volt. A 90-es évek elején történt kiválása után azonban az ország kettészakadt: a Dnyeszteren túli terület kinyilvánította függetlenségét, amelyet azonban egyetlen ország sem ismert el, de a jelentős számú orosz kisebbség miatt sokan aggódnak Moszkva befolyásolási kísérletei miatt.

Szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tartja meg szokásos évértékelő beszédét, amelyre a frakciók és a képviselők is reagálnak majd. Ugyancsak szerdán kerül sor az EU és az Egyesült Államok júliusban megszületett kereskedelmi- és vámmegállapodásának felülvizsgálatára, de a 2027 utáni közös agrárpolitika, illetve az uniós agrárium jövőjéről szóló jelentésről is döntenek majd a képviselők.

A sok egyéb téma közül említést érdemel még, hogy ezúttal Szlovákia kapcsán kezdődik egy jogállamisági vita, amelynek alapját Robert Fico miniszterelnök moszkvai és pekingi látogatásai adják. Az Európai Parlament szavaz majd a textil- és élelmiszeripari hulladék irányelvekről, az autóipar fenntarthatóságáról és a kohéziós politika felülvizsgálatáról is. Vita lesz az erdőtüzekről is, hiszen az elmúlt nyáron 16-szor kellett aktiválni az EU Polgári Védelmi Mechanizmusát a természeti katasztrófák miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem kellene életben tartani a falvakat?

Nem kellene életben tartani a falvakat?

Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×