Infostart.hu
eur:
366.94
usd:
316.54
bux:
148505.98
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Nyitókép: Unsplash

Áttörésről számolt be Kína az elektromos autók uniós exportjában

Kína megállapodásra jutott az Európai Unióval a kínai gyártású járművek uniós exportját érintő kereskedelmi vitában. Egy friss uniós dokumentum részletes útmutatást ad az elektromosjármű-gyártóknak az árakra vonatkozó ajánlatok benyújtásához.

A kínai kereskedelmi minisztérium tájékoztatása szerint az EU iránymutatásokat ad ki a kínai autóexportőrök számára alkalmazandó minimumárakról. A megállapodás Peking szerint nemcsak a Kína és az Európai Unió közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok egészséges fejlődését segíti elő, hanem a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rend védelmét is szolgálja.

Azt nem tudni, hogy a megállapodás érinti-e azokat a vámokat, amelyeket az EU 2024-ben vetett ki a kínai elektromos autók importjára.

Az uniós dokumentum részletes útmutatást ad az elektromosjármű-gyártóknak az árakra vonatkozó ajánlatok benyújtásához, beleértve a minimum-importárakat. A járműtípusok közötti jelentős eltérések miatt olyan egyedi minimumárakat kell meghatározni, amelyek alkalmasak a támogatások káros hatásainak megszüntetésére. Az Európai Bizottság az egyes ajánlatokat „objektív és tisztességes módon, a megkülönböztetésmentesség elvének megfelelően", valamint a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival összhangban fogja értékelni.

A Totalcar azt írja, hogy a Kínából érkező elektromos autók esetében a minimum ár meghatározásába az érintett vállalatokat is bevonnák. A cél, hogy az anyaországból érkező támogatás Európára nézve káros hatásait kompenzálják, így a tagországokban lényegében ugyanolyan helyzetből indulna minden gyártó, függetlenül attól, hogy kínai vagy sem. Ez vásárló oldaláról azt jelenti, hogy továbbra is drágább lesz az autó ahhoz képest, ahogy azt a kínai gyártó alapesetben kínálná.

Egy korábbi vizsgálat után az EU 2024 októberében akár 45,3 százalékos vámokat hagyott jóvá azokra a kínai elektromos autókra, amelyek esetében a brüsszeli vizsgálat szerint a kínai gyártók tisztességtelen állami támogatásokban részesültek, és ezáltal alacsonyabb árakat tudtak kínálni az európai piacon, jelentősen befolyásolva a piaci verseny alakulását.

Az Európába importált akkumulátoros elektromos járművek értéke 2020 és 2023 között 1,6 milliárd dollárról 11,5 milliárd dollárra nőtt. Az import jelentős része nyugati autógyártóktól származott, amelyek Kínában működtetnek gyárakat, köztük a Tesla és a BMW is. 2024-ben az európai eladások 2,5 százaléka volt a kínai autóké, majd tavaly ez az érték már 7 százalék volt, és idén további növekedésre számítanak.

Címlapról ajánljuk
Veszélyezteti a magyar iskolákat a szlovák oktatási törvény módosítása

Veszélyezteti a magyar iskolákat a szlovák oktatási törvény módosítása

Közel 760 ezer diák tért ma vissza az iskolapadokba Szlovákiában a két hónapos nyári szünet után, köztük több mint 57 ezer elsőssel. A 2026/2027-es tanévkezdés azonban az átfogó oktatási reformon túl komoly aggodalmakat és társadalmi feszültséget is hoz, különösen a szlovákiai magyar közösség számára.

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.01. kedd, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
A győzelem kapujában „Németország legveszélyesebb embere” – 1945 óta nem látott szélsőjobboldali áttörés jöhet

A győzelem kapujában „Németország legveszélyesebb embere” – 1945 óta nem látott szélsőjobboldali áttörés jöhet

Vasárnap tartományi választásokat tartanak a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban, ahol a közvélemény-kutatások szerint egy szélsőjobboldali párt a második világháború óta először szerezheti meg az abszolút többséget egy német tartományban. Az AfD sikerét a keletnémet nosztalgiára, a bevándorlásellenességre és a Nyugattal szembeni neheztelésre építi, miközben listavezetőjét, a mindössze 35 éves Ulrich Siegmundot a Der Spiegel „Németország legveszélyesebb emberének” nevezte. Az AfD győzelme esetén is kérdéses a kormányalakítás, mivel egyetlen másik párt sem hajlandó koalícióra lépni vele – abszolút többség híján akár patthelyzet is kialakulhat. Szász-Anhalt ráadásul csak a kezdet: szeptemberben újabb keletnémet tartományi választások következnek, amelyek komoly próbatétel elé állítják Friedrich Merz kancellárt és kormányát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×