Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322.31
bux:
126544.76
2026. február 24. kedd Mátyás
WASHINGTON, DC - DECEMBER 08: U.S. President Donald Trump participates in a roundtable discussion with farmers in the Cabinet Room of the White House on December 08, 2025 in Washington, DC. President Trump is expected to announce a $12 billion farm aid package, which includes one-time payments to those affected by the administration’s trade policies. (Photo by Alex Wong/Getty Images)
Nyitókép: Getty Images/Alex Wong

Donald Trump nem tágít, Európa pedig fegyverrel védené meg Grönlandot

Az amerikai elnök egyre határozottabb kijelentéseket tesz azzal kapcsolatban, hogy Grönlandot így, vagy úgy, de az Egyesült Államokhoz csatolja. Eközben több európai ország is jelezte, hogy megerősítené katonai jelenlétét a szigeten.

Donald Trump amerikai elnök az Air Force One fedélzetén egy Grönlanddal kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „ha nem foglaljuk el Grönlandot, Oroszország vagy Kína fogja, és ezt nem fogom megengedni.” „Grönland így vagy úgy, a miénk lesz” – tette hozzá.

A Daily Mail értesülése szerint az elnök olyannyira komolyan gondolja a dolgot, hogy utasította az amerikai vezérkart, hogy dolgozzanak ki egy tervet Grönland esetleges katonai megszerzésére – írja az Economx.

A lap szerint az elnök nem azonnali katonai akcióra adott utasítást, hanem egy olyan forgatókönyv kidolgozását kérte, amely egy esetleges jövőbeli döntés alapjául szolgálhat. A lap azt írja, Donald Trump környezetében egyre erősebben jelenik meg az a nézet, hogy Grönland stratégiai jelentősége – különösen az arktiszi térség militarizálódása, valamint Oroszország és Kína növekvő jelenléte miatt – az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke.

A hírek szerint viszont az amerikai katonai vezetés részéről komoly aggályok merültek fel, ugyanis egy ilyen terv jogi és politikai következményei beláthatatlanok lennének.

Eközben több európai ország, élükön Németországgal és az Egyesült Királysággal, azt fontolgatja, hogyan növelhetné katonai jelenlétét Grönlandon, hogy egyértelművé tegye Donald Trump amerikai elnök számára: Európa komolyan veszi a sziget és a sarkkör biztonságát – írja a Bloomberg híradása nyomán a Portfolio.

Az érintett államok arról tárgyalnak, milyen formában és milyen eszközökkel tudnák erősíteni jelenlétüket a szigeten és annak térségében. A hírügynökség úgy tudja, Németország egy Arctic Sentry, azaz Sarkvidéki őrszem nevű közös NATO-missziót javasolna, a Balti-tengeren már működő misszió mintájára. A kezdeményezés a térség katonai megfigyelését és az infrastruktúra védelmét erősítené. A német kormány szerint erre azért van szükség, mert Oroszország és Kína egyre aktívabb a térségben, ami új biztonsági kockázatokat jelent.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint is fokozni kellene a térségben a katonai jelenlétet, erről már egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merz német kancellárral is.

Az európai országok szervezkedése azután kapcsolt magasabb fokozatra, hogy Trump nemrég – visszatérve a tavaly már többször belebegtetett szándékához – kijelentette: meg akarja szerezni Grönlandot.

Grönland a dán koronához tartozó, de nagyfokú autonómiát élvező terület, Dánia pedig továbbra is diplomáciai úton oldaná meg a helyzetet. A dán és a grönlandi külügyminiszter Washingtonba utaznak, hogy tárgyaljanak a szerintük az amerikai oldalon terjedő túlzó vagy pontatlan biztonsági érvekről, és nyomatékosítsák, hogy Grönland jövőjéről nem lehet a helyi lakosság és a NATO-szövetségesek megkerülésével dönteni

A grönlandi parlament nemrég közös nyilatkozatban tiltakozott Donald Trump túlzó kijelentései ellen, a pártok szerint a sziget lakóinak saját maguknak kell dönteniük a jövőjükről.

Címlapról ajánljuk
Elemző: újabb lépések jöhetnek a keddi alapkamat-csökkentés után

Elemző: újabb lépések jöhetnek a keddi alapkamat-csökkentés után

A januári infláció a várakozásoknál is alacsonyabb lett, 2,1 százalékos. Így minden adott ahhoz, hogy a jegybank most csökkentse a kamatot – véli a Portfolio elemzője. Beke Károly beszélt arról is, milyen további kamatcsökkentésekre lehet számítani a gazdasági folyamatok és a közelgő választások fényében.

Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától

A háború még akár évekig eltarthat – mondja Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, aki az ukrajnai háború közelgő negyedik évfordulója apropóján elmondta, a négy év Oroszország szempontjából nem hozott hasznot, a támadó fél nem sok mindent ért el abból, amit eltervezhetett, bizonyos területeket megszerzett, de talán erre nem akart négy évet elpazarolni. Oroszország embervesztesége milliós, Ukrajnáé sok százezres lehet. Nagyjából tiszta az is, mi áll a tűzszünet, így a béke útjában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Eladási hullám söpört végig tegnap az amerikai tőzsdéken, a hangulatot rontották Donald Trump hétvégén bejelentett vámintézkedései, melyeket az után hozott nyilvánosságra, hogy az Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette viszonossági vámjainak nagy részét. Emellett az AI körüli bizonytalanság is nyomást helyezett a piacra, az elmúlt hetekhez hasonlóan újabb részvényeket ütöttek meg a mesterséges intelligencia potenciális diszruptív hatása miatt. Ezt követően az ázsiai piacokon vegyes mozgásokat lehetett látni, a befektetők óvatosabbá váltak az újabb amerikai vámfegyegetések miatt. Európában ugyancsak iránykereséssel indulhat a nap. Ma itthon a Magyar Nemzeti Bank délutáni kamatdöntésére szegeződik a tekintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×