Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
A brit Karl Bushby különleges engedéllyel kel át a Július 15. vértanúinak hídján Ázsiából Európába, Isztambulba 2025. május 2-án. A férfi 1998 októberében határozta el, hogy körbegyalogolja a Földet.
Nyitókép: Murat Sengul/Anadolu via Getty Images

Embercsempészek, drogbárók és egy jegesmedve szorításában – hamarosan hazaér a világot 28 éve járó brit kalandor

Karl Bushby 1998 óta csaknem 58 ezer kilométert gyalogolt, és útközben rengeteg kellemes és kellemetlen élményben volt része. Saját bevallása szerint kirabolták, letartóztatták, deportálták, megharapták, sőt egyszer majdnem megfulladt.

Az útra kelése után 28 évvel hamarosan hazaér az a brit kalandor, aki még 1998 októberében határozta el, hogy körbegyalogolja a Földet, és közben nem használ semmilyen szárazföldi közlekedési eszközt – írja a 24.hu a The Mirror cikke alapján.

A kelet-angliai származású egykori ejtőernyős anno a barátaival egy kocsmában beszélgetett, amikor belement abba a fogadásba, hogy bejárja a világot gyalogszerrel. Karl Bushby az elmúlt 28 évben csaknem 58 ezer kilométert gyalogolt, és útközben rengeteg kellemes és kellemetlen élményben volt része.

Saját bevallása szerint kirabolták, letartóztatták, deportálták, megharapták, sőt egyszer majdnem megfulladt.

A veterán katona igyekezett gondoskodni megfelelő mennyiségű élelemről, de előfordult, hogy jó ideig nem tudott mit enni, így akkor szó szerint éhezett.

Karl Bushby egy ilyen kocsival közlekedett az elmúlt csaknem harminc évben, amit vagy maga után húzott, vagy maga előtt tolt.

Az 56 éves férfi nemrég egy videóban közölte, hogy a nagy kaland hamarosan véget ér, tervei szerint idén szeptemberben ér haza. „Még mindig élénken az emlékezetemben van az a pillanat, amikor 1998 októberében elhagytam anyám házát Hullban. Nagyon megható lesz visszasétálni azon az úton” – mondta a korábbi ejtőernyős.

Először Hullból elindulva akarta kipróbálni, mennyire bírja a gyaloglást, világ körüli túrája viszont végül Chilében vette kezdetét. A Góliát Expedíciónak elnevezett túrán nemcsak az amerikai, az ázsiai és az európai kontinenst gyalogolta végig, hanem a Kaszpi-tengert is átúszta. A veterán ejtőernyős azt a két helyszínt is megnevezte, ami a legfélelmetesebb volt számára.

A Közép- és Dél-Amerikát összekötő Darién-szorosban úgy érezte magát, mintha egy háborús övezet kellős közepén lenne,

ráadásul a drogkartellek közelében lenni sem életbiztosítás, és a dzsungelben is számos veszély leselkedett rá.

A Panama és Kolumbia között átívelő, mintegy 100 kilométer hosszú szoros a világ egyik legveszélyesebb migrációs útvonala, de a brutális hőséggel, a heves esőzésekkel, a szúnyogokkal is meg kell küzdenie annak, aki arra téved, ráadásul krokodiloktól és mérges kígyóktól hemzseg az a régió. A helyi bűnözők főleg emberkereskedelemből és emberrablásokból szedik meg magukat.

Karl Bushby a másik nagyon félelmetes helynek a Csendes-óceán és a Jeges-tenger közötti Bering-szorost írta le, ahol még egy jegesmedvével is találkozott. „Egy-egy nagyon komoly világba csöppensz ilyenkor, ahol 20 perc alatt meghalhatsz, ha elrontasz valamit” – jegyezte meg a brit kalandor, akinek már csak néhány hónap maradt hátra a világ körüli utazásából.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×