Infostart.hu
eur:
377.71
usd:
317.11
bux:
130416.39
2026. február 10. kedd Elvira
chinese girls talking with digital tablet
Nyitókép: Getty Images

Nyerészkedés, sérülő hallgatói jogok, kínai diáktömeg – az elitegyetemeknek is nekimegy a Trump-kormányzat

Az Egyesült Államok kormánya visszavonná azoknak a kínai diákoknak a vízumát, akik kapcsolatban állnak a Kínai Kommunista Párttal vagy kritikus szakterületeken tanulnak. Csizmazia Gábor Amerika-szakértő az InfoRádióban elmondta: a konzervatívok főleg azt kifogásolják, hogy pénzügyi szempontból nem fenntartható a felsőoktatási rendszer, illetve sok diák adósságcsapdába kerül, amin egyes egyetemek szándékosan nyerészkednek.

Az amerikai külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy Donald Trump kormányzata „agresszív módon” dolgozik az Egyesült Államokban tanuló kínai diákok egy részének kiadott vízumok visszavonásán. A lépés azokat a kínaiakat fogja érinteni, akik „kapcsolatban állnak” a Kínai Kommunista Párttal vagy „kritikus területeken” tanulnak. Marco Rubio hozzátette: a jövőbeli vízumkérelmezők ellenőrzésének fokozása érdekében a vízumigénylés során alkalmazott kritériumokat is felülvizsgálják. A külügyminiszter a hét elején arra utasította az amerikai külképviseleteket, hogy fagyasszák be a tanulási céllal beadott vízumkérelmek elbírálását, amíg a külügyminisztérium ki nem dolgozza a kérelmezők közösségi médiaaktivitásának monitorozására vonatkozó irányelveit.

Csizmazia Gábor az InfoRádióban azt mondta, eddig a mindenkori amerikai kormány szívesen fogadta a kínai hallgatókat, egyes becslések szerint a 2023/2024-es tanévben körülbelül 280 ezer kínai diák tanult az Egyesült Államokban. Nagyon komoly tandíjat fizetnek, ami a bevételi oldalon sokat számít az amerikaiaknak. Most azonban általános vízumszigorítást lengetett be Marco Rubio, ami a szakértő szerint nem teljesen előzmények nélküli, hiszen Donald Trump első elnöksége idején, 2017 végén a nemzeti biztonsági stratégiában kifejtette, hogy túlságosan sok a kínai az amerikai felsőoktatási intézményekben. Az amerikai elnök már akkoriban

aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az amerikai egyetemekről kikerülő kínai fiatalok „elvihetik” és máshol hasznosíthatják az intézményekben kifejlesztett technológiákat, vívmányokat.

Az amerikai felsőoktatásban tapasztalt kínai jelenlét csökkentése tehát már az első Trump-adminisztráció idején felmerült, csak nem annyira markánsan, mint most. Csizmazia Gábor szerint ilyen értelemben Donald Trump csak folytatja korábbi kezdeményezését, annyi történt, hogy „továbbment egy lépéssel”.

Az elmúlt napokban a Harvard Egyetem került a támadások középpontjába: felmerült, hogy megvonják az intézménytől az állami szubvenciót, sőt az amerikai kormány még a külföldi diákok fogadását is megtiltotta volna. A Trump-adminisztráció azonban végül visszakozott, és 30 napos fellebbezési időszakot biztosított a Massachusetts állambeli intézménynek. A Harvard Egyetem érvelése szerint a külföldi diákokat érintő lépés sérti a magánintézmény alkotmányban biztosított, szólásszabadsághoz és tisztességes eljáráshoz való jogát. Emellett cáfolták azokat a kormányzati megállapításokat, amelyek szerint az egyetem elfogult lenne a külföldi érdekszférával szemben, támogatná az antiszemitizmust vagy együttműködne a Kínai Kommunista Párttal.

Csizmazia Gábor elmondta: ebben az ügyben több probléma is összefonódik, amelyek arra vezethetők vissza, hogy a republikánusoknak, konzervatívoknak már régóta számos konfliktusa van az elitegyetemekkel, főleg a Harvarddal. Egyes amerikai felsőoktatási intézményekben 2023 ősze óta több Izrael-ellenes tüntetés volt a gázai helyzet miatt, tavaly tavasszal és nyáron pedig különösen sok ilyen demonstrációt szerveztek. A szakértő felidézte, hogy a Trump-elnökség elsősorban az izraelita diákok jogainak a megsértését nehezményezte az utóbbi hónapokban, és leginkább a Harvard került célkeresztbe emiatt.

A másik fő konfliktusforrás, hogy a konzervatívok értelmezése szerint túlságosan függővé váltak az állami támogatásoktól az amerikai egyetemek. Az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa elmondta: az amerikai állam – főként kutatási célokra – körülbelül 60 milliárd dollár értékben ad szövetségi forrásból pénzt felsőoktatási intézményeknek. Ennek történelmi hagyományai vannak, tulajdonképpen a második világháború óta élvezik a kormányzati támogatást a helyi egyetemek. Az elmúlt években azért a Harvardot érte ennyire sok kritika, mert az átlaghoz képest ez az intézmény sokkal nagyobb összegek fölött diszponál.

A különböző magándonoroktól, adományozóktól összegyűjtött alapítványi pénzüket 50 milliárd dollárra becsülik,

vagyis ezekből a körökből majdnem annyi forrás jut a Harvardnak, mint amennyi a teljes szövetségi egyetemi finanszírozás az Egyesült Államok egész területén.

A kritikusok azt is nehezményezik, hogy az elitegyetemek az infláció mértékét meghaladva emelik a tandíjat. Természetesen az USA-ban is igényelhető diákhitel, amit szintén szövetségi pénzből biztosítanak. A konzervatívok szerint a jelenlegi felsőoktatási rendszer pénzügyi szempontból nem fenntartható, illetve egy ördögi kört alakít ki azzal, hogy sok diák adósságcsapdába kerül, amin egyes egyetemek szándékosan nyerészkednek. Amerikában nagy viták tárgya, hogy ez így van-e vagy sem, mindenesetre a republikánusok évek óta napirenden tartják a kérdést.

Csizmazia Gábor hozzátette: a Harvard Egyetem jogi és bölcsészettudományi karán végzettek jelentős része inkább liberális beállítottságú vagy demokrata szimpatizáns, ami kiélezi az ellentétet a republikánusokkal. A szakértő szerint ezeknek a kritikáknak van valóságalapjuk, elég csak megnézni a bírák jelölését a korábbi demokrata kormányzatokban. Úgy véli, a politikai hátszél és kontextus ugyanakkor csak a felszín, a Trump-adminisztráció alapvetően strukturális problémákat kifogásol a felsőoktatási rendszerben, illetve a diákok alkotmányos jogainak védelme érdekében lép fel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×