Infostart.hu
eur:
395.56
usd:
343.95
bux:
120234.02
2026. március 23. hétfő Emőke
Nyitókép: Unsplash.com

Terrorveszély miatt nemet kell mondania új külföldi hallgatóira a Harvardnak

Az egyetem pert indított a Trump-adminisztrációval szemben a szövetségi források megvonása miatt, mert véleménye szerint a pénz elvételéhez nincs joga a szövetségi kormánynak.

Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben "terroristapártoló" tevékenység miatt - közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.

Az intézkedés nyomán a Bostonban működő elit egyetem a jövőben nem vehet részt a szövetségi kormány által felügyelt Diák- és Cserelátogatói Programban (Student and Exchange Student Program), ami diák- és kutatói vízummal érkezők fogadását teszi lehetővé a felsőoktatási intézmények számára. A már a Harvardra járó diákoknak más intézménybe kell átiratkozniuk a következő tanévben, ellenkező esetben elveszítik diákvízumukat.

Az indoklás alapján a Harvard azért szembesül a súlyos következménnyel, mert elutasította, hogy a külföldi diákok magatartásáról szóló adatokat adjon át a szövetségi kormánynak.

"Kiváltság és nem jog az egyetemek számára a külföldi diákok beiratkozásának lehetősége, és a tőlük származó magasabb tandíjakból eredő anyagi haszon" - fogalmazott Kristi Noem miniszter, aki szerint miután az intézmény számos esélyt kapott, hogy megfeleljen a szövetségi kormány elvárásának, és mégsem teljesítette az előírásokat, elveszíti a külföldi diákok fogadásának privilégiumát.

Hozzátette, "ez az adminisztráció elszámoltatja a Harvardot erőszak elősegítése, antiszemitizmus és a Kínai Kommunista Párttal való együttműködés miatt".

Az intézkedés indoklásában az is szerepel, hogy a Harvard "terroristapártoló" tevékenységet folytatott, valamint ellenséges közeget teremtett zsidó diákok számára, támogatta a "Hamász retorikáját", és rasszista gyakorlatot követ az úgynevezett sokszínűség, egyenjogúság és elfogadás (Diversity, Equity and Inclusion, röviden DEI) célkitűzések érvényesítésében.

Kristi Noem utolsó lehetőségként 72 órát adott a Harvard Egyetemnek, hogy rendelkezésre bocsátsa a Trump-adminisztráció által kért információkat, és ezzel elkerülje a diákvízumok megvonását.

A szövetségi adminisztráció a közelmúltban már összesen mintegy 3 milliárd dollár támogatást, főként kutatási pénzt fagyasztott be a Harvardnál, részben a felsőoktatási intézményben tartott palesztinpárti, Izrael-ellenes tüntetések nyomán.

Az egyetem pert indított a Trump-adminisztrációval szemben a szövetségi források megvonása miatt, mert véleménye szerint a pénz elvételéhez nincs joga a szövetségi kormánynak.

Címlapról ajánljuk

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a pénteki tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×