Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea
Nyitókép: Unsplash.com

Súlyos érvágás érte a nagy hírű egyetemet

Az amerikai kormány újabb, ezúttal 450 millió dollár (mintegy 162 milliárd forint) támogatást vont meg kedden a Harvard Egyetemtől, amiért az intézmény nem tett eleget a szövetségi adminisztráció elvárásainak többi között antiszemitizmus elleni intézkedések formájában.

A szövetségi oktatási minisztérium (Department of Education), az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma (Department of Health and Human Services) és az Általános Szolgáltatások Hivatala (General Services Administration) levélben tájékoztatta a Harvard Egyetemet a döntésről. A dokumentum megfogalmazása szerint az elitegyetemek közé sorolt Harvard mára "a képmutatás és diszkrimináció táptalaja" lett, ahol "a megalkuvást az elszámoltathatóság fölé helyezik, az intézményi vezetők pedig eljátszották azt, hogy az egyetem igényt tarthasson adófizetői pénzekre". A kormányzati levélben kifejtik, hogy a Harvard számára "egy lejtőn felfelé vívott csatával" ér majd fel az, hogy helyreállítsa hírnevét mint a tudományos kiválóság helye.

A Trump-adminisztráció korábban már 2,2 milliárd dollár szövetségi támogatás folyósításának befagyasztásáról hozott döntést, aminek feloldását az egyetem vezetési rendjének reformjához, az antiszemitizmus elleni fellépéshez, a felvételi elvek módosításához kötötte. A kormányzat elvárásai közé tartozik az is, hogy a Harvard Egyetem világítsa át működését, és biztosítsa, hogy az intézményen belül "sok nézőpont" megjelenik.

A források újabb megvonásáról szóló döntésre a Harvard Egyetem vezetése egyelőre nem reagált, ugyanakkor Alan Garber egyetemi elnök hétfőn levélben vitatta a kormányzat korábbi bírálatát. Azt mondta, hogy az intézmény pártsemleges, és intézkedéseket hozott az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. Egyben annak a véleményének adott hangot, hogy a Harvard Egyetem működése megfelel a törvényeknek, és a szövetségi kormányzat által alkalmazott büntetőintézkedéseket nevezte törvénytelennek.

Az intézmény a közelmúltban többször jelezte, hogy nem tesz eleget a Trump-adminisztráció elvárásainak, és pert indított a kormányzattal szemben a források befagyasztása miatt, valamint azt hangoztatta, hogy saját belső jelentései alapján tervez reformokat az antiszemitizmus és az arabellenesség kezelésére.

Donald Trump az élesedő vita során azt is kilátásba helyezte, hogy megvonják a Harvard Egyetem adómentességét.

Az Egyesült Államok több vezető felsőoktatási intézménye, köztük a Columbia Egyetem, a Pennsylvaniai Egyetem és a Cornell Egyetem is központi források megvonásáról szóló döntéssel szembesült, amit a Trump-adminisztráció részben az Izrael-ellenes, palesztinpárti tüntetéseken tapasztalat antiszemita jelszavakkal és zsidó diákokkal szembeni megfélemlítő hangulattal indokolt.

Címlapról ajánljuk
Történelmi világcsúcs maratonfutásban – Csodacipő, speciális energiazselé, ideális időjárás

Történelmi világcsúcs maratonfutásban – Csodacipő, speciális energiazselé, ideális időjárás

Az élmezőny tagjai között nagyon komoly versengés alakult ki, egymást is inspirálták, motiválták. Valószínűleg ez is eredményezte azt az egyedülálló sportteljesítményt, hogy az első három helyezett megdöntötte a korábbi világcsúcsot – így értékelte az InfoRádióban a vasárnapi London Marathon eredményeit Gyimes Zsolt, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Atlétika Tanszékének egyetemi docense.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Kimondták a szakértők, mi jön Magyarországon Orbán Viktor után: hiába a hatalmas fordulat, üres a kassza

Kimondták a szakértők, mi jön Magyarországon Orbán Viktor után: hiába a hatalmas fordulat, üres a kassza

A bécsi székhelyű wiiw gazdaságkutató intézet szerint a 2026 februárjában kirobbant közel-keleti konfliktus és a régió mélyülő szerkezeti átalakulása együttesen rontja Közép- és Kelet-Európa, azon belül pedig különösen Magyarország növekedési kilátásait. A magyar gazdaság 2022 közepe óta gyakorlatilag stagnál, és 2026-ban is csupán 1,6 százalékos GDP-bővülés várható, ami jelentősen elmarad a régiós átlagtól. Az intézet elemzői szerint a beruházások visszaesése, a jogbizonytalanság és az EU-val fennálló korábbi konfliktusok együttesen gyengítették a befektetői bizalmat. A Tisza Párt kétharmados győzelme lehetőséget teremt az intézményi fordulatra és az EU-források felszabadítására, ám a szűk költségvetési mozgástér miatt ennek érdemi hatása csak 2027–2028 körül jelenhet meg a növekedési adatokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×