Noha a koalíciós egyeztetések még javában zajlanak, a kudarcot aligha engedheti meg magának a február 23-i választásokon győztes CDU elnöke és kancellárjelöltje, Friedrich Merz, mint ahogy a súlyos veresége ellenére mégis partnernek választott szociáldemokrata párt. Ráadásul szorít az idő, a most elhatározott javaslatokat még a hónap végéig működő "régi" parlamentnek kell szentesítenie, mert az újnak legkésőbb a február 23-i választásokat követő 30. napon meg kell alakulnia.

A dolgot nehezíti, hogy a koalíciós egyeztetéseken nem akármilyen törvénytervezetekről van szó. Az első, amelyet a pártok a hét közepén bemutattak, a maga nemében történelminek számít. Miközben ugyanis két rendkívüli pénzügyi alap, úgynevezett Sondervermögen keretében mintegy 900 milliárd eurót akarnak előteremteni a hadsereg fejlesztése, valamint az infrastrukturális beruházások céljából, szükség van a 2011-ben bevezetett, alkotmányban is rögzített hitelfelvételi korlátozások, az úgynevezett költségvetési adósságfék enyhítésére.

Azaz elengedhetetlen az alkotmánymódosítás, amihez viszont a parlament kétharmados többségének jóváhagyására van szükség.

Ez a többség a jelenleg még 736 fős parlamentben is csak akkor garantálható, ha a CDU/CSU és az SPD képviselői más pártokból is támogatást kapnak. Ez viszont bizonytalan, annak ellenére, hogy hírek szerint a Zöldek Pártjából többen még ingadoznak. Mindenesetre a menetrend most vált ismertté, eszerint a parlament két menetben dönt, március 13-án, majd március 18-án a különleges alapok sorsáról. Az esélyeket ugyanakkor csökkenti, hogy az alapok elfogadásának és ennek kapcsán mindenekelőtt az említett adósságfék enyhítésének a Bundestagban határozott ellenzői vannak, mindenekelőtt a radikális jobboldali AfD párt, valamint a liberális FDP, valamint a Baloldal Pártja (Die Linke) is.

A kétharmados többség az új, már "mindössze" 630 tagú Bundestagban aligha jönne össze, a CDU/CSU, valamint az SPD még a Zöldek támogatásával sem szerezné meg ezt.

Némi ösztönzőt jelenthet ugyanakkor az előterjesztőknek a ZDF felmérése, amely szerint a megkérdezettek többsége a különleges alapok mellett van, és nem bánja az eladódást sem. Az adatok szerint a válaszadók 76 százaléka volt ezen a véleményen, miközben 22 százalék ellene foglalt állást. A támogatók számára az elsődleges indok a hadsereg, illetve a biztonság erősítése.

A leghangosabb bíráló továbbra is az AfD társelnöke, Alice Weidel, aki ZDF-nek nyilatkozva megerősítette azt az álláspontját, amely szerint a "régi" Bundestag nem jogosult ilyen döntésekre. A politikus élesen bírálta Friedrich Merzet, aki a választások előtt a leghatározottabban az adósságfék fenntartása mellett foglalt állást. Weidel szerint az indítvány, az új adósságok vállalása a választók arculcsapását jelenti. Megerősítette, hogy pártja jogi úton kíván fellépni a "pénzügyi államcsíny" ellen.