Csúcstalálkozót tartottak európai vezetők vasárnap Londonban. Önálló ukrajnai béketerv kidolgozásában állapodtak meg, amelyről később az Egyesült Államokkal is egyeztetni akarnak. Hangsúlyozták az európai védelmi képességek erőteljes növelését. Gálik Zoltán szerint a találkozó válasz volt arra a nagyon félresikerült találkozóra, ami pénteken zajlódott le az amerikai és az ukrán elnök között.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint az európai államok kijelölték azt az irányt, amely mentén szeretnék megváltoztatni az európai biztonsági rendszert az elkövetkezendő hónapokban, években. Ebben kiemelkedő szerepe lenne az Európai Unión kívüli Egyesült Királyságnak.

"Az Európai Unió keretein kívül, az Egyesült Királyság és Franciaország határozná meg az irányvonalakat, és csatlakozott ehhez a felhíváshoz számtalan ország, hiszen ahogy fogalmazott a brit miniszterelnök, itt a hajlandóknak a koalícióját próbálják meg összehozni. Olaszország, Németország és Lengyelország nézte első sorból azt, hogy mi fog történni. És ennek lesznek folyományai, hiszen

az európai biztonsági rendszert lényegében három alrendszer igazgatja: a nemzeti hadseregeken, a nemzeti stratégiákon kívül az Európai Unió, illetve a NATO – ezek újragondolása történhet meg most"

– hívta fel a figyelmet Gálik Zoltán.

Mindazonáltal a NATO-ban konszenzusos döntés van: bármilyen olyan változáshoz, ami a szervezet új irányait meghatározná, az összes tagállam szavazata szükséges. Ezért valami olyasmiről lehet szó az egyetemi docens szerint, mint ami a '90-es évek elején egyszer már körvonalazódott: akkor Európa nagyobb szerepet akart vállalni az akkori jugoszláv országok területén zajló konfliktusokban, amit a NATO úgymond engedélyezett Európa számára, és létrehozott egy mechanizmust. Össze kell hangolni azonban a két szerveződés sajátosságait, hiszen nagyon sok országnak jelentős kapacitásai és eszközei, emberállománya van a NATO-hoz hozzárendelve, az Európai Unió esetében pedig a védelmi ipar finanszírozása és a védelmi felszerelési projektek kialakítása lehet nagyon fontos kérdés. Mindemellett a megfelelő – nem csekély – forrásokat is meg kell találni ahhoz, hogy Európa újra nagyobb szereplője legyen a védelmi ipari térnek, illetve a biztonságpolitikának.

Hasonlóan forrásigényes Ukrajna támogatása is, de a vasárnapi csúcstalálkozó egyelőre legfőképpen katonai kérdésekről szólt. Mindenesetre a kiadott nyilatkozat egyértelműen jelezte az Amerikai Egyesült Államok számára is, hogy az Európai Unió komolyan gondolja Ukrajna függetlenségének és újjáépítésének támogatását. Még nem látni pontosan, hogy ez milyen intézményi kereteken keresztül fog megtörténni, ám az egyértelműen kitűnt, hogy

több ország hozna létre akár európai uniós intézményeken kívül is bizonyos mechanizmusokat és forráskezelést, akár például a védelmi ipar tekintetében

– emelte ki az egyetemi docens. Megjegyezte: majd az uniós csúcson fog jobban látszani, hogy ez a törekvés milyen irányokat vesz föl, de mellette a NATO-kapacitásoknak az újragondolását is meg kell fontolniuk az országoknak.

Az új európai biztonságpolitika két pillére az unión kívüli Nagy Britannia, illetve Franciaország lenne. Németország is csatlakozott ehhez a koalícióhoz, illetve az új német kormány majd várhatóan ebbe az irányba is pozitív jelzéseket fog adni, fogalmazott Gálik Zoltán (Berlinben még csak most jönnek a koalíciós tárgyalások, de Friedrich Merz várható kormánya elkötelezett Ukrajna irányába).

Az még a jövő kérdése, hogy az Egyesült Államok mennyire elkötelezett Ukrajna irányába a washingtoni példátlan tárgyalás után, és tényleg ejti-e a korábban annyira pártolt ásványkincs-megállapodást. A kaput egyelőre nyitva hagyták, hiszen maga az amerikai elnök mondta, hogy ha készen áll Ukrajna, akkor újra hajlandó lenne valamiféle tárgyalásra, akár Washingtonban is, de persze ez az Amerikai Egyesült Államokon múlik – tette hozzá az egyetemi docens.

"Nagyon kényes helyzetben van a Trump-adminisztráció, hiszen egy olyan tárgyalófelet kell asztalhoz várnia Vlagyimir Putyin orosz elnök személyében, akivel nem volt kapcsolat az elmúlt három évben, és ahogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter is mondta, ez egy teljesen új helyzet Washington számára is. Trumplnak fel kell mérnie azt, hogy milyen módon tudja Putyint tárgyalóasztalhoz hozni, és csak utána tud bármilyen módon elkezdeni beszélni a tárgyalásokról. Ám ehhez szükség lesz arra, hogy kialakuljon a béketerv körvonala: az Európai Unió, illetve most a hétvégén az Egyesült Királyság egy négypontos tervet írt le, amelyben bár még nincsenek konkrétumok, de a tárgyalásokon megkerülhetetlenné tenné Ukrajna részvételét" – értékelt Gálik Zoltán.