Az Európai Unió vezetői csütörtökön, Brüsszelben rendkívüli csúcstalálkozón egységesen hagyták jóvá a ReArm Europe nevű védelmi beruházási tervet, amely akár 800 milliárd eurónyi forrás mozgósítását is lehetővé teszi a következő öt évben. A csúcson Ukrajna támogatásáról is tárgyaltak a megjelentek, de míg a védelmi fejlesztések ügyében egység mutatkozott, Magyarország továbbra is ellenzi az újabb pénzügyi segítségnyújtást Kijev számára.

Gálik Zoltán az InfoRádióban elmondta: a csúcstalálkozó központi témája az európai biztonságpolitika megerősítése volt, a kezdeményezők kijelölték a kereteket és a legfontosabb célokat. Végül mind a 27 tagállam támogatásával fogadták el azt a javaslatot, amely alapján az Európai Unió a jövőben a védelempolitikában és a fegyverkezés területén is jobban összefog, valamint megnyitja a lehetőséget, hogy a tagországok az EU-s költségvetésből is fizethessenek hadi beruházásokat. Ebben a kérdésben teljes konszenzus volt, a találkozón ugyancsak napirendre kerülő, az Ukrajna további segítését garantáló nyilatkozatot viszont egyedüliként Magyarország nem támogatta, így az Európai Unió nevében nem született állásfoglalás, hanem csak a kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, Kaja Kallas adott ki egy nyilatkozatot, amelyben kiállt Ukrajna mellett.

Az egyetemi docens úgy fogalmazott, „biztos rossz hatást váltott ki az Európai Unió tagállamaiban”, hogy Magyarország nem írta alá az Ukrajnát támogató kezdeményezést, az viszont mindenképpen pozitív fejlemény, hogy a másik kérdésben teljes volt az egyetértés a felek között. Úgy véli, kedvezően hat, hogy ebbe az irányba indul el az európai integráció, és konkrét vállalás is elhangzott Brüsszelben azzal, hogy 800 milliárd eurót különítenek el nagyon fontos védelmi kiadásokra, fejlesztésekre. Az európai védelmi ipar fejlesztése mellett további cél még a stratégiai függőségek csökkentése és a kulcsfontosságú katonai képességek – például rakétavédelem, dróntechnológia és kiberbiztonság – gyors megerősítése.

Gálik Zoltán kiemelte: ez a megállapodás lehetővé teszi, hogy még több forrás álljon a tagállamok rendelkezésére a védelempolitika terén. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az úgynevezett európai Stabilitási és Növekedési Paktum menekülési záradékának esetleges megnyitásával az EU tagállamai

úgy tudják majd növelni a védelmi kiadásaikat, hogy közben garantáltan megakadályozható lesz a túlzottdeficit-eljárás.

Továbbá az unió létrehoz egy 150 milliárd eurós hitelkeretet is, ahonnan igényelhetik majd a tagországok a védelmi kiadásokra szánt összegeket. Természetesen meghatározták, hogy milyen célokra lehet költeni, így például drónvásárlásra, katonai mobilitásra vagy kiberbiztonságra is. Jelentős segítség lehet, hogy a kohéziós programokból is engedélyezik majd bizonyos összegek átcsoportosítását az említett célokra, valamint a megtakarítási és befektetési unió, illetve az Európai Beruházási Bank segítségével is lehet majd mobilizálni különböző összegeket és hitelt igényelni arra, hogy az európai védelem megerősödjön.

Gálik Zoltán felidézte, hogy az elmúlt bő három évtizedben állandó vita tárgya volt, hogy milyen intézményi keretek között alakítsák a védelempolitikát. Nem jött létre egyezség abban, hogy az Európai Unió, a NATO vagy esetleg a nemzetállamok szintjén valósítsák meg a távlati elképzeléseket, reformokat. Az egyetemi docens szerint az elmúlt hetek fejleményei alapján úgy tűnik, az állandó bizonytalanságot most határozott iránymutatások váltják fel, ugyanis „körvonalazódik egy nagyon erős mag”, amelyben Franciaország és az Egyesült Királyság törekszik a vezető szerepre. Ehhez a csoportosuláshoz csatlakozott már többek között Olaszország, Németország és Lengyelország, Keir Starmer brit miniszterelnök pedig a napokban arról beszélt, hogy akár további húsz állam is társulhat még hozzájuk.

A szakértő azt gondolja, a beharangozott fejlesztések nem valósíthatók meg a NATO már meglévő infrastruktúrájának használata nélkül, vagyis a legcélszerűbb az lenne, ha a rendelkezésre álló alapokra építkeznének. „A parancsnoki szerkezettől kezdve egészen a stratégiai tervezésig nagyon sok olyan elem van, ami a NATO-n keresztül valósul meg.

Az Európai Uniónak valószínűleg a finanszírozásban és a védelmi ipar egységesítésében lesz kulcsszerepe.

Sok halogatás után most nagyon gyors megoldás született, de természetesen a jogi keretek kidolgozása még akár hónapokig is eltarthat” – magyarázta Gálik Zoltán.

A csütörtöki csúcstalálkozón az uniós vezetők is hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok nélkül nem képzelhető el az európai védelem. Donald Trump viszont az utóbbi időben sokszor felrótta Európának, hogy túl keveset költ katonai célokra. Az egyetemi docens ezzel kapcsolatban megjegyezte: nemcsak uniós megoldások születnek, hanem tagállami vagy partneri szinten is elkezdődött egyfajta mozgolódás. Példaként megemlítette, hogy a brit kormányfő nemrég ellátogatott Washingtonba, és arról számolt be Donald Trumpnak, hogy az Egyesült Királyság 2027-ig GDP-arányosan 2,3-ról 2,5 százalékra emeli a védelmi kiadásokat. Gálik Zoltán úgy fogalmazott, a kezdeményezések alapján az látszik, hogy

Európa „nemcsak uniós szinten, hanem nemzetállami szinten is változásokat akar elérni”.

Ennek a jelei figyelhetők meg Franciaországban és Németországban is, ahol a következő két hétben még a korábbi parlamenti keretek között a későbbi koalíciónak, illetve Friedrich Merz leendő kancellárnak lesz a feladata, hogy átvigye a Bundestagban azt a javaslatot, amely Németország számára is lehetővé teszi a védelmi kiadások átcsoportosítását úgy, hogy a költségvetési fék nevű alkotmányban rögzített jelenlegi határokat meg tudják haladni.

Egyes kommentárok szerint a mostani történések felgyorsíthatják a kétsebességes Európa megvalósulását, illetve megerősítik a "hajlandók" koalíciójának létrehozására irányuló szándékokat, amelybe azok az európai országok tömörülhetnek, amelyek továbbra is támogatni kívánják Ukrajnát. Gálik Zoltán azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a katonai együttműködések, fejlesztések tekintetében az Európai Unióban koncentrálódik a finanszírozás és a védelmi ipar egységesítése. „Az unión belüli több sebességnek most nem látom a realitását, inkább az unió melletti párhuzamos struktúrák megerősítése lehetséges” – tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem docense.