A Fehér Házban lezajlott, és a diplomácia történetében mérföldkőnek számító, nyilvános veszekedés után, vasárnap hagyományosabb és barátságosabb közeg várta Londonban Volodimir Zelenszkijt.

Az ukrán elnök ezúttal sem viselt öltönyt, de ez nem akadályozta meg abban, hogy bejusson III. Károly brit uralkodóhoz.

Előtte végighallgatta, hogy Nagy-Britannia kész katonákat és harci gépeket küldeni az úgynevezett „tettre készek koalíciójának” részeként a majdani békeegyezmény védelmére. A házigazda, Keir Starmer brit miniszterelnök és vendégei, köztük Emmanuel Macron francia elnök megígérték, hogy „felfegyverkeznek” és megnövelik katonai kiadásaikat. Az európai béketervet a brit és a francia vezető bemutatja majd Donald Trump amerikai elnöknek.

„Történelmi keresztúthoz érkeztünk. Ez most nem a további beszéd, hanem a tettek ideje. Itt az idő vállaljuk és együtt teljesítsük az új tervet, amely elhozza az igazságos és tartós békét”. Ehhez pedig

Európának kell majd elvégeznie „a munka javát” – azaz biztosítani az ukrajnai békefenntartó erőt, zömében brit és francia csapatokkal.

Viszont az alku csak az Egyesült Államok támogatásával és biztonsági garanciáival működne – hangoztatta Starmer.

A találkozón részt vett az Európai Unió soros elnökeként Donald Tusk lengyel kormányfő és Ursula von der Leyen brüsszeli bizottsági elnök is. Utóbbi azt mondta: Ukrajnából olyan „acél-sündisznót kell csinálni, hogy azt ne tudja megemészteni egy betolakodó”.

Ő az európai védelmi kiadások felpörgetésének „sürgős és átfogó tervét” akarja látni. Korábban arról beszélt, hogy az uniónak ehhez 10 év alatt 500 milliárd euróra lesz szüksége. Arról, hogy hogyan is lehetne véghezvinni Európa felfegyverzését, már napvilágot látott néhány elképzelés. A legellentmondásosabb a közös hitelfelvétel.

A rendkívüli csúcson Zelenszkij mellett 14 európai ország vezetője vett részt, a britek, franciák, hollandok, csehek, svédek, finnek, németek, norvégok, törökök, spanyolok, dánok, olaszok, románok és lengyelek képviseletében. Ott voltak továbbá az Európai Unió, a NATO és Kanada képviselői. Nem hívták meg viszont az Ukrajnát erősen támogató balti államokat, amelyek ezt sérelmezték – vezetőiket ugyanakkor élő konferenciahívásban bevonták a tanácskozásba.

Zelenszkij elnök közben megelőzte Donald Trumpot abban, hogy máris fogadta III. Károly brit uralkodó – az amerikai elnöknek egyelőre meghívása van hozzá – továbbá, 2,26 milliárd fontos fegyvervásárlási kölcsönt kapott Nagy-Britanniától.

Az ukrán elnök a csúcs után egy barátságos közegben folytatott sajtótájékoztatón is részt vett, ahol

Zelenszkij kitért a kérdés elől, hogy neki kéne-e bocsánatot kérnie Donald Trumptól a fehér házi nyilvános összecsapásért.

Közölte viszont: kész „elcserélni magát” országa NATO-tagságáért és a Trump által javasolt ásványkincs-alkut is aláírná. Arra a kérdésre, hogy lemondana-e területekről, azzal válaszolt, hogy soha nem ismerne el orosz területként elfoglalt régiókat, amelyek „ideiglenes megszállás alatt lévőknek” nevezett.