Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Justin Trudeau kanadai kormányfő a londoni kormányfői rezidenciához, a Downing Street 10-hez érkezik, ahol megbeszélést folytat Liz Truss brit miniszterelnökkel 2022. szeptermber 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Adam Vaughan

Lemondott a kanadai kormányfő - videó

Távozik hivatalából Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke, a kormányzó Liberális Párt elnöke - a politikus döntését Ottawában jelentette be.

Justin Trudeau közölte, döntése azt követően válik érvényessé, hogy pártja megválasztja új elnökét, aki egyben miniszterelnökként is tovább dolgozik. Lemondását bejelentő nyilatkozatában a liberális politikus többi között azt mondta, hogy Kanada megérdemel egy működőképes parlamentet, amelyet - szavai szerint - teljes mértékben hatalmába kerítette az obstrukció, és amelyet a "produktivitás" teljes hiánya jellemez. Kormányát egyben úgy jellemezte, hogy Kanada leghosszabb ideig hivatalban lévő kisebbségi kormánya volt.

Tisztségviselők ezzel egy időben közölték, hogy március 24-ig felfüggesztik a parlament működését. A törvényhozás eredetileg január 27-én ült volna össze. A kéthónapos ülésezési szünet lehetőséget ad a kormányzó párt új elnökének kiválasztására, azaz egyben az új miniszterelnök személyének megnevezésére.

A kanadai ellenzék három pártja jelezte, hogy márciusban, a parlament újbóli összeülését követően a liberális párti kormány elleni bizalmatlansági indítvány elfogadtatása lesz a céljuk. Kanadában októberben tartanának szövetségi törvényhozási választást, de a kormány bukása esetén előrehozott választások következhetnek, amelynek esélyese a Pierre Poilievre vezette konzervatív párt.

A kisebbségi kormányt vezető Liberális Párt társadalmi támogatottsága jelentősen meggyengült az elmúlt időszakban. A közvéleménykutatások szerint a Konzervatív Párt jelenleg a választók 43-45 százalékának támogatását élvezi, míg a kormányzó Liberális Párt mögött az emberek 20 százaléka áll, és szintén 20 százalék körüli támogatottsággal rendelkezik a baloldali Új Demokrata Párt.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×