Infostart.hu
eur:
365.59
usd:
325.32
bux:
144112.78
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Industrial equipment (pipes, manometer/pressure gauge, levers, faucets, indicators) in a natural gas compressor station.
Nyitókép: CatEyePerspective/Getty Images

Ausztria többé nem szorul rá az orosz földgázra

Ennek oka, hogy egyrészt majdnem tele vannak az osztrák gáztározók, másrészt több irányból is tudnak cseppfolyós gázt importálni.

Ausztria energiaellátása már nem függ az orosz gáztól - közölte pénteken a bécsi székhelyű Energie-Control Austria energiaszabályozó hatóság.

Alfons Haber, a hivatal vezetőjének tájékoztatása szerint Németországgal és más uniós tagállamokkal ellentétben Ausztria az idén még mintegy 80 százalékban orosz forrásokból fedezte gázszükségletét, ám mostanra más lehetséges szállítási útvonalakat is talált.

"Még ha Oroszország le is állítja a gázszállítást, a háztartások sem ezen a télen, sem a következőn nem maradnak fűtés nélkül"

- fogalmazott. Ennek oka Haber magyarázata szerint az osztrák gáztározók magas, jelenleg 90 százalékot is meghaladó töltöttségi szintje, valamint az újfent felmerült lehetősége annak, hogy Németországon és Olaszországon keresztül Ausztria cseppfolyósított földgázhoz jusson.

Haber közölte továbbá, hogy tíz százalék körüli átmeneti áremelkedésre számítanak, miután decemberben lejárnak az orosz gáz ukrajnai tranzitját érintő, Kijev és Moszkva közötti szerződések. Az árváltozás azonban nem éri el a 2022-es szintet, amikor az ukrajnai háború februári kitörését követően a gázárak Európa-szerte robbanásszerűen megemelkedtek - fűzte hozzá.

A E-Control vezetője szerint másfelől nem túl biztató, hogy az Ausztriába érkező cseppfolyósított gáz németországi tranzitjára kivetett, az ausztriai gázár mintegy 7 százalékát kitevő tárolási illetéket a jelek szerint nem törlik el január 1-jétől, miként az a német kormánykoalíció összeomlása után felmerült.

A pénteki bejelentés előzménye, hogy miközben Ausztriában ismét megnőtt az orosz gázszállításokkal kapcsolatos bizonytalanság, a részben állami tulajdonban lévő osztrák OMV energetikai és vegyipari csoportnak 242 millió dollár kártérítést ítélt meg a bíróság az orosz Gazprommal szemben.

Az OMV azt tervezi, hogy ezt az összeget az Oroszországból érkező jövőbeli gázszállítások fedezésére fordítaná.

Noha a cégcsoport elismerte, hogy az Oroszországból érkező szállítások teljes leállása is elképzelhető, hangsúlyozta, hogy jól felkészült erre a forgatókönyvre is. Mivel az OMV a Gazprom egyetlen szerződéses partnere, valamint az orosz gáz egyetlen, a szlovák határon lévő csomóponton keresztül jut be az országba, a leállás az egész osztrák gázpiacot érintené.

Címlapról ajánljuk
Elemző: nem túl bonyolult a kellemes ipari adat magyarázata

Elemző: nem túl bonyolult a kellemes ipari adat magyarázata

Augusztusban a hazai ipar havi alapon 1,0 százalékkal bővült, míg éves összevetésben 8,7 százalékkal növekedett a KSH szerint – erről beszélt az InfoRádióban a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Regős Gábor hangsúlyozta, ezúttal is két ágazat, a számítógépgyártás és a járműgyártás húzta felfelé az ipari termelést. A nehezítő körülmények ellenére, mint például a paksi leállás, szép ez az eredmény, így az ipar lassan visszakapaszkodik a 2021-es szintre – fogalmazott. Azért árnyalja a képet, hogy elsősorban három gyár egyedi nagyberuházásának köszönhető a növekedés.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Michael Koplovsky a Back to Europe konferencián: nincs visszatérés a régi világrendbe

Michael Koplovsky a Back to Europe konferencián: nincs visszatérés a régi világrendbe

Az EU az USA és Kína konfliktusának kereszttüzébe került, miközben külkereskedelmi kitettsége mindkét nagyhatalommal szemben jelentős és aszimmetrikus – jelentette ki Michael Koplovsky, a College of Europe vendégprofesszora a Portfolio Back to Europe konferenciáján. A szakértő szerint a régi kereskedelmi rendszer véget ért, a kereskedelem fegyverként való használata pedig általános gyakorlattá vált. Koplovsky három stratégiai kiutat jelölt meg: a védekező eszközök erősítését, a belső ellenállóképesség növelését, valamint a kereskedelmi partnerek diverzifikálását, kiemelve az EU Mercosur-országokkal, Indiával és Ausztráliával kötött megállapodásait. A szakértő szerint az EU ugyan nem lesz egyenrangú az USA-val és Kínával, de az új prioritás – a versenyképesség és a gazdasági biztonság – mentén képes lehet védekezni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×