eur:
409.66
usd:
393.86
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
 London, 2022. július 18. Rishi Sunak, Liz Truss és Kemi Badenoch (b-j) a brit kormányzó Konzervatív Párt vezetésére pályázó jelöltek televíziós vitáján az ITV brit kereskedelmi csatorna londoni stúdiójában 2022. július 17-én. A párt leendő vezetője egyben az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz, mivel Boris Johnson kormányfő július 7-én bejelentette távozását a párt éléről. A párton belüli vezetőválasztás eredményét várhatóan szeptember 5-én jelentik be.
Nyitókép: MTI/EPA/ITV/Jonathan Hordle

Egy indiai származású politikus után egy nigériai szülőkkel rendelkező fekete hölgy lett a brit konzervatívok vezetője

Kemi Badenoch volt üzleti ügyi minisztert választották az ellenzéki brit Konzervatív Párt új vezetőjévé. Badenoch lett a pártvezetői tisztség elnyerésével a konzervatívok miniszterelnökjelöltje is. Margaret Thatcher, Theresa May és Liz Truss után ő a Konzervatív Párt negyedik női vezetője.

A Konzervatív Pártot, amely a július 4-én tartott nagy-britanniai parlamenti választásokon története eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedte el az azóta kormányon lévő Munkáspárttól, a vezetőválasztási versengés eredményének szombati bejelentéséig a 14 évi konzervatív kormányzati éra utolsó miniszterelnöke, Rishi Sunak vezette.

Sunak azonban a választási vereség másnapján bejelentette, hogy lemond pártvezetői tisztségéről, és csak az utódválasztási folyamat lezárultáig marad a párt élén.

A Konzervatív Párt vezetői tisztségéért Badenoch mellett két volt belügyminiszter, Priti Patel és James Cleverly, valamint Robert Jenrick volt bevándorlásügyi államtitkár, Tom Tugendhat, a nemzetbiztonsági ügyekért felelős volt belügyi államtitkár és Mel Stride volt munkaügyi miniszter indult.

Az alsóházi konzervatív frakció az elmúlt hetekben egymás után tartotta a szavazási fordulókat, amelyeken rendre az a jelölt esett ki, akire a legkevesebben voksoltak.

Az október 9-én megtartott utolsó frakciószavazáson általános meglepetésre James Cleverly, az egyik legismertebb konzervatív politikus esett ki.

Cleverlyt a brit sajtó és a politikai elemzők többsége különösen a Konzervatív Párt szeptemberben rendezett éves kongresszusa óta tartotta a legesélyesebb jelöltnek a pártvezetői tisztség elnyerésére, mivel a konferencián a volt miniszter feltűnően jól szerepelt, és kongresszusi beszédét kifejezetten kedvezően fogadták a küldöttek.

Cleverly kiesésével Badenoch és Jenrick maradt versenyben, és közülük választotta meg a párttagság Badenochot a konzervatívok új vezetőjévé.

A szombaton kihirdetett eredmény szerint a Konzervatív Párt 131 680 regisztrált és szavazásra jogosult tagja közül 53 806-an voksoltak Badenochra, Robert Jenrick 41 388 voksot gyűjtött. A részvételi arány 72,8 százalék volt.

A 44 esztendős, háromgyermekes Kemi Badenoch nigériai szülők gyermekeként Londonban született, gyermekkora jelentős részét Nigériában, illetve az Egyesült Államokban töltötte.

Nagy-Britaniába 16 éves korában költözött vissza, és brit egyetemeken először informatikai mérnöki, majd jogi diplomát szerzett.

A Konzervatív Pártnak 2005 óta tagja, és a 2017-es választáson került be a londoni alsóházba.

Kemi Badenoch a Konzervatív Párt EU-szkeptikus jobbszárnyának prominens képviselője; a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson a kilépésért kampányolt.

A kilépésre voksolók szűk, 51,87 százalékos többségű győzelmével végződött referendum óta - David Cameron, Theresa May, Boris Johnson, Liz Truss és Rishi Sunak után - Kemi Badenoch a Konzervatív Párt hatodik vezetője.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×