Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.51
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelenleg nyolc országot tömörítő BRICS-csoport üzleti fórumán Moszkvában 2024. október 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Szakértő a BRICS-csúcsról: új tag most nem lesz, de nagy horderejű döntések jöhetnek

Egyre több ország jelenti be, hogy csatlakozni akar a BRICS-hez, mindegyik a világ a globális délhez tartozik, úgyhogy a kazanyi csúcstalálkozó a bővülési folyamatban is fontos szerepet fog játszani – mondta az InfoRádióban Kusai Sándor volt pekingi magyar nagykövet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, és úgy látja, a BRICS egyre inkább alternatívája a legerősebb nyugati országokat tömörítő G7-es csoportnak.

Az oroszországi Kazanyban kezdődött és csütörtökig tart a BRICS-országok, vagyis Brazília, Oroszország, Dél-Afrika, India, Kína, Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek vezetőit tömörítő szervezet csúcstalálkozója. Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására azért ültek össze az úgynevezett BRICS-államok vezetői, hogy a világ legfejlettebb országaival szemben egyfajta alternatívát nyújtsanak.

Kusai Sándor volt pekingi magyar nagykövet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint a nem túl szorosan együttműködő országok célja a többpólusú gazdasági világrend megteremtése.

"Ez egy olyan nemzetközi klub, amely a világgazdaság átalakításának a koncepciójával lépett föl már a 2000-es évek elején, és azóta, ahogy változnak a globális viszonyok, egyre fontosabb szerepet játszik. A BRICS tulajdonképpen alternatívája a legerősebb nyugati országokat tömörítő G7-es csoportnak, amely szintén nem egy hivatalos szervezet, nincs szerződése, hivatala vagy főtitkára, hanem klubszerűen működik. A BRICS ennek az alternatívája a világ nem Nyugathoz tartozó országai számára, és ez a jelentősége, hiszen az utóbbi időben egyre több ország jelentette be, hogy csatlakozni akar, mindegyik a világ a globális délhez tartozó jelentős ország, úgyhogy ez a kazanyi csúcstalálkozó ebben a bővülési folyamatban is fontos szerepet fog játszani" – magyarázta a szakértő.

Arról is beszélt, hogy újabb teljes jogú tagok felvétele most nem várható, ám így is számítani lehet nagy horderejű döntésekre. Mint emlékeztetett, már harmincnál több ország kérte felvételét, már részt is vesznek a BRICS munkájában, de nem teljes jogú tagként, mert a BRICS ehhez még nem alakította ki a szükséges intézményi szerkezetet. Kusai Sándor szerint várható, hogy Kazanyban

jóváhagynak egy olyan nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi elszámolási rendszert, amely független lesz a dollártól, illetve a SWIFT-től, és a BRICS-országok jegybankjai közötti együttműködéssel fog létrejönni.

"Ez nem holnap fog létrejönni, ehhez még kell technológiailag, technikailag egy kis idő, de valamikor a jövő évben ez már működőképes lesz" – mondta a szakember, de hozzátette, szerinte viszont nem lesz alternatív közös BRICS-valuta, amely a dollár ellenlábasa lenne, ezt támasztja alá az is, hogy az orosz elnök is közölte, hogy nem hoznak létre ilyen eszközt.

A csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin várhatóan négyszemközt tárgyal majd a kínai, az iráni és a török elnökkel, valamint az indiai miniszterelnökkel. A brazil elnök azonban egy fejsérülésre hivatkozva végül nem utazott el Oroszországba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×