Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
340.2
bux:
139513.57
2026. november 20. péntek Jolán
Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelenleg nyolc országot tömörítő BRICS-csoport üzleti fórumán Moszkvában 2024. október 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Szakértő a BRICS-csúcsról: új tag most nem lesz, de nagy horderejű döntések jöhetnek

Egyre több ország jelenti be, hogy csatlakozni akar a BRICS-hez, mindegyik a világ a globális délhez tartozik, úgyhogy a kazanyi csúcstalálkozó a bővülési folyamatban is fontos szerepet fog játszani – mondta az InfoRádióban Kusai Sándor volt pekingi magyar nagykövet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, és úgy látja, a BRICS egyre inkább alternatívája a legerősebb nyugati országokat tömörítő G7-es csoportnak.

Az oroszországi Kazanyban kezdődött és csütörtökig tart a BRICS-országok, vagyis Brazília, Oroszország, Dél-Afrika, India, Kína, Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek vezetőit tömörítő szervezet csúcstalálkozója. Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására azért ültek össze az úgynevezett BRICS-államok vezetői, hogy a világ legfejlettebb országaival szemben egyfajta alternatívát nyújtsanak.

Kusai Sándor volt pekingi magyar nagykövet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint a nem túl szorosan együttműködő országok célja a többpólusú gazdasági világrend megteremtése.

"Ez egy olyan nemzetközi klub, amely a világgazdaság átalakításának a koncepciójával lépett föl már a 2000-es évek elején, és azóta, ahogy változnak a globális viszonyok, egyre fontosabb szerepet játszik. A BRICS tulajdonképpen alternatívája a legerősebb nyugati országokat tömörítő G7-es csoportnak, amely szintén nem egy hivatalos szervezet, nincs szerződése, hivatala vagy főtitkára, hanem klubszerűen működik. A BRICS ennek az alternatívája a világ nem Nyugathoz tartozó országai számára, és ez a jelentősége, hiszen az utóbbi időben egyre több ország jelentette be, hogy csatlakozni akar, mindegyik a világ a globális délhez tartozó jelentős ország, úgyhogy ez a kazanyi csúcstalálkozó ebben a bővülési folyamatban is fontos szerepet fog játszani" – magyarázta a szakértő.

Arról is beszélt, hogy újabb teljes jogú tagok felvétele most nem várható, ám így is számítani lehet nagy horderejű döntésekre. Mint emlékeztetett, már harmincnál több ország kérte felvételét, már részt is vesznek a BRICS munkájában, de nem teljes jogú tagként, mert a BRICS ehhez még nem alakította ki a szükséges intézményi szerkezetet. Kusai Sándor szerint várható, hogy Kazanyban

jóváhagynak egy olyan nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi elszámolási rendszert, amely független lesz a dollártól, illetve a SWIFT-től, és a BRICS-országok jegybankjai közötti együttműködéssel fog létrejönni.

"Ez nem holnap fog létrejönni, ehhez még kell technológiailag, technikailag egy kis idő, de valamikor a jövő évben ez már működőképes lesz" – mondta a szakember, de hozzátette, szerinte viszont nem lesz alternatív közös BRICS-valuta, amely a dollár ellenlábasa lenne, ezt támasztja alá az is, hogy az orosz elnök is közölte, hogy nem hoznak létre ilyen eszközt.

A csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin várhatóan négyszemközt tárgyal majd a kínai, az iráni és a török elnökkel, valamint az indiai miniszterelnökkel. A brazil elnök azonban egy fejsérülésre hivatkozva végül nem utazott el Oroszországba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Az elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán csütörtökön elfogadott bérmegállapodás nyomán. A minimálbér 7,5 százalékkal, bruttó 347 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 000 forintra emelkedik. Az ING Bank vezető közgazdásza a vártnál nagyobb minimálbér-emelés miatt az előrejelzett 5,5 százaléknál erősebb béremelkedésre számít, a K&H elemzője pedig 6,5 százalék körüli növekedéssel kalkulál, ami meghaladja a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 5,6 százalékot. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a fegyverpénz kivezetése jövőre nagyjából 1,5 százalékponttal fékezi a bérek növekedését, így ezzel együtt 5-6 százalékos átlagos emelkedés várható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×