Infostart.hu
eur:
361.96
usd:
311.44
bux:
147310.08
2026. szeptember 7. hétfő Regina
Vlagyimir Putyin orosz elnök a BRICS-országok csúcsértekezletén Kazanyban 2024. október 23-án. A Brazíliát, Oroszországot, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát, Egyiptomot, Iránt, Etiópiát és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő BRICS-csoport háromnapos csúcstalálkozója előző nap kezdődött az oroszországi városban.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Alekszandr Nyemenov

Két nagy javaslattal állt elő Vlagyimir Putyin

Közös befektetési platform és gabonatőzsde létrehozására tett javaslatot szerdán, a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójának második napján Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az országcsoportnak jelenleg Brazília, Oroszország, Kína, India, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia a tagja.

A BRICS soros orosz elnöksége nevében, házigazdai minőségében felszólaló Putyin szerint a befektetési platformra azért van szükség, hogy maximalizálni lehessen a BRICS-gazdaságok potenciálját, és ki lehessen használni a globális gazdasági növekedés előnyeit.

"Ezzel összefüggésben egy új BRICS befektetési platform létrehozását javasoljuk, amely hatékony eszköze lenne gazdaságaink támogatásának, valamint pénzügyi forrásokat biztosítana a globális Dél és Kelet országai számára" - mondta.

Putyin arról is szólt, hogy az általa létrehozni javasolt BRICS-gabonatőzsdéből idővel teljes körű árutőzsdét lehetne kialakítani. Az orosz elnök azt mondta, hogy a gabonatőzsde megkönnyítené "a termékek és nyersanyagok tisztességes és kiszámítható ármutatóinak kialakítását", és lehetővé tenné "a nemzeti piacok védelmét a negatív külső beavatkozástól, a spekulációtól és a termékek mesterséges hiányának előidézésére irányuló kísérletektől".

Putyin azt is hangoztatta, hogy a BRICS-országok az egyenlőség, a jószomszédság és a kölcsönös tisztelet mellett állnak ki, felelősek a világ civilizációjának sorsáért, és pozitív hatással vannak a világ stabil és biztonságos légkörének megteremtésére.

Hszi Csin-ping kínai elnök egyebek között arról beszélt, hogy meg kell akadályozni az ukrajnai konfliktus továbbterjedését és eszkalálódását.

"Az elhúzódó ukrán válsággal összefüggésben Kína, Brazília és a globális Dél országai létrehozták a béke barátainak csoportját" - mondta Hszi, hozzátéve: ennek "célja, hogy egyesítse a meghatározó hangokat a béke érdekében".

A csúcson elfogadott zárónyilatkozatban a résztvevők az együttműködés és a stratégiai partnerség kiterjesztését ígérték, és méltatták a nemzeti fizetőeszközök használatát a tömörülés tagjai, illetve kereskedelmi partnereik között. Putyin közölte, hogy a nyilatkozatot közös dokumentumként eljuttatják az ENSZ-hez.

A nyilatkozatban kitértek arra, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatban nemzeti álláspontok léteznek. A BRICS-vezetők említést tettek a közvetítésre és a jószolgálati tevékenységre vonatkozó javaslatokról "a konfliktus békés megoldásának párbeszéd és diplomácia útján történő biztosítása érdekében".

A dokumentum egyebek mellett a globális és regionális biztonság érdekében történő együttműködésről, a BRICS-országok pénzügyi és gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről, a humanitárius csereprogramok bővítéséről szól. A szövetség tagjai egyebek között szót ejtettek az "illegális szankcióknak" a globális gazdaságra gyakorolt negatív hatásáról, valamint az erőszak és a fegyveres konfliktusok terjedéséről.

Jurij Usakov, az orosz elnöki külpolitikai tanácsadója közölte, hogy a BRICS-ben megállapodtak a csoport leendő új tagjaira vonatkozó kritériumokról. Megegyeztek egy 13 állam nevét tartalmazó bővítési listáról is. Ezek nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mert előbb meg kívánják velük beszélni, hogy hajlandóak-e teljes jogú taggá válni, avagy más formáját választják az együttműködésnek.

Putyin, aki mások mellett iráni, venezuelai és török hivatali partnerével folytatott szerdán megbeszélést, közölte: a globális Dél és Kelet több mint 30 országa fejezte ki azon szándékát, hogy erősítse kapcsolatait a csoportosulással.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputnik rádióban az António Guterres ENSZ-főtitkárnak a BRICS-csúcstalálkozón való részvétele miatt megfogalmazott kijevi bírálatokra reagálva - amelyekben egyebek között szóvá tették, hogy a tisztségviselő nem jelent meg az ukrajnai rendezési konferencián - rámutatott: az ukrán vezetés nem jogosult senkinek sem betiltani a gyülekezést, a világszervezet apparátusának pedig azt, hogy eleget tegyen a kazanyi meghívásnak.

Címlapról ajánljuk
Az elemző szerint három forgatókönyv jöhet az AfD győzelme után
Borulhat a politikai tabu?

Az elemző szerint három forgatókönyv jöhet az AfD győzelme után

Az éjjel közzétett végeredmény alapján földcsuszamlásszerű, 43,8 százalékos győzelmet aratott az AfD Németországban, a vasárnapi Szász-Anhalt tartományi választáson. A második helyen álló, jelenleg kormányzó CDU mindössze 17,2 százalékot szerzett. Dócza Edith Krisztinát, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjét kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Európai hatalommal emleget háborút Moszkva, a tűzszünet reményével kecsegtetnek az amerikai diplomaták - Híreink az orosz-ukrán háborúból hétfőn

Európai hatalommal emleget háborút Moszkva, a tűzszünet reményével kecsegtetnek az amerikai diplomaták - Híreink az orosz-ukrán háborúból hétfőn

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva mostanra lényegében háborúban áll Németországgal azt követően, hogy Berlin őket tette felelőssé a lipcsei repülőtér elleni augusztusi dróntámadás miatt: a múlt hónap elején egy ukrán teherszállító közelében szereltek le egy robbanószerrel megrakott drónt, amely a nyomozások alapján orosz volt. Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízottak Moszkva után vasárnap Kijevbe látogattak, és bár a tárgyalások folytatására van valamicske esély, Volodimir Zelenszkij elnöknek nem sikerült új fegyvereket szereznie. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×