Infostart.hu
eur:
378.39
usd:
320.85
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Vlagyimir Putyin orosz elnök a BRICS-országok csúcsértekezletén Kazanyban 2024. október 23-án. A Brazíliát, Oroszországot, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát, Egyiptomot, Iránt, Etiópiát és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő BRICS-csoport háromnapos csúcstalálkozója előző nap kezdődött az oroszországi városban.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Alekszandr Nyemenov

Két nagy javaslattal állt elő Vlagyimir Putyin

Közös befektetési platform és gabonatőzsde létrehozására tett javaslatot szerdán, a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójának második napján Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az országcsoportnak jelenleg Brazília, Oroszország, Kína, India, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia a tagja.

A BRICS soros orosz elnöksége nevében, házigazdai minőségében felszólaló Putyin szerint a befektetési platformra azért van szükség, hogy maximalizálni lehessen a BRICS-gazdaságok potenciálját, és ki lehessen használni a globális gazdasági növekedés előnyeit.

"Ezzel összefüggésben egy új BRICS befektetési platform létrehozását javasoljuk, amely hatékony eszköze lenne gazdaságaink támogatásának, valamint pénzügyi forrásokat biztosítana a globális Dél és Kelet országai számára" - mondta.

Putyin arról is szólt, hogy az általa létrehozni javasolt BRICS-gabonatőzsdéből idővel teljes körű árutőzsdét lehetne kialakítani. Az orosz elnök azt mondta, hogy a gabonatőzsde megkönnyítené "a termékek és nyersanyagok tisztességes és kiszámítható ármutatóinak kialakítását", és lehetővé tenné "a nemzeti piacok védelmét a negatív külső beavatkozástól, a spekulációtól és a termékek mesterséges hiányának előidézésére irányuló kísérletektől".

Putyin azt is hangoztatta, hogy a BRICS-országok az egyenlőség, a jószomszédság és a kölcsönös tisztelet mellett állnak ki, felelősek a világ civilizációjának sorsáért, és pozitív hatással vannak a világ stabil és biztonságos légkörének megteremtésére.

Hszi Csin-ping kínai elnök egyebek között arról beszélt, hogy meg kell akadályozni az ukrajnai konfliktus továbbterjedését és eszkalálódását.

"Az elhúzódó ukrán válsággal összefüggésben Kína, Brazília és a globális Dél országai létrehozták a béke barátainak csoportját" - mondta Hszi, hozzátéve: ennek "célja, hogy egyesítse a meghatározó hangokat a béke érdekében".

A csúcson elfogadott zárónyilatkozatban a résztvevők az együttműködés és a stratégiai partnerség kiterjesztését ígérték, és méltatták a nemzeti fizetőeszközök használatát a tömörülés tagjai, illetve kereskedelmi partnereik között. Putyin közölte, hogy a nyilatkozatot közös dokumentumként eljuttatják az ENSZ-hez.

A nyilatkozatban kitértek arra, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatban nemzeti álláspontok léteznek. A BRICS-vezetők említést tettek a közvetítésre és a jószolgálati tevékenységre vonatkozó javaslatokról "a konfliktus békés megoldásának párbeszéd és diplomácia útján történő biztosítása érdekében".

A dokumentum egyebek mellett a globális és regionális biztonság érdekében történő együttműködésről, a BRICS-országok pénzügyi és gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről, a humanitárius csereprogramok bővítéséről szól. A szövetség tagjai egyebek között szót ejtettek az "illegális szankcióknak" a globális gazdaságra gyakorolt negatív hatásáról, valamint az erőszak és a fegyveres konfliktusok terjedéséről.

Jurij Usakov, az orosz elnöki külpolitikai tanácsadója közölte, hogy a BRICS-ben megállapodtak a csoport leendő új tagjaira vonatkozó kritériumokról. Megegyeztek egy 13 állam nevét tartalmazó bővítési listáról is. Ezek nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mert előbb meg kívánják velük beszélni, hogy hajlandóak-e teljes jogú taggá válni, avagy más formáját választják az együttműködésnek.

Putyin, aki mások mellett iráni, venezuelai és török hivatali partnerével folytatott szerdán megbeszélést, közölte: a globális Dél és Kelet több mint 30 országa fejezte ki azon szándékát, hogy erősítse kapcsolatait a csoportosulással.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputnik rádióban az António Guterres ENSZ-főtitkárnak a BRICS-csúcstalálkozón való részvétele miatt megfogalmazott kijevi bírálatokra reagálva - amelyekben egyebek között szóvá tették, hogy a tisztségviselő nem jelent meg az ukrajnai rendezési konferencián - rámutatott: az ukrán vezetés nem jogosult senkinek sem betiltani a gyülekezést, a világszervezet apparátusának pedig azt, hogy eleget tegyen a kazanyi meghívásnak.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×