Infostart.hu
eur:
362.9
usd:
323.69
bux:
145199.59
2026. október 19. hétfő Nándor
Narendra Modi indiai miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Hszi Csin-ping kínai elnök (j-b) a BRICS-országok csúcsértekezletén Kazanyban 2024. október 23-án. A Brazíliát, Oroszországot, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát, Egyiptomot, Iránt, Etiópiát és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő BRICS-csoport háromnapos csúcstalálkozója előző nap kezdődött az oroszországi városban.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Elássa a csatabárdot Kína és India

Első alkalommal tárgyalt egymással Kína és India első számú vezetője szerdán Kazanyban azt követően, hogy 2020 júniusában a határon összecsapások történtek a két ország katonái között a himalájai Ladakh térségében.

A találkozóra a BRICS-országok oroszországi csúcstalálkozója nyújtott alkalmat. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség a megbeszélésről Hszi Csin-ping kínai elnököt idézte, aki azt mondta Narendra Modi indiai kormányfőnek, hogy Kínának és Indiának együtt kell haladnia a békés egymás mellett élés és a fejlődés útján. A helyes stratégiai felfogás követésére és közös munkára szólított fel, valamint arra, hogy a felek

„kövessék a békés egymás mellett élés és a nagy szomszédos hatalmak közös fejlődésének fényes és helyes útját”.

A kínai vezető hangsúlyozta, hogy Kínának és Indiának ragaszkodnia kell a konszenzushoz abban, hogy a két ország a fejlődés lehetőségét, nem pedig fenyegetést jelent egymás számára, hogy partnerek, nem pedig riválisok. Hszi szerint a felek egyetértettek abban, hogy közösen tartják fenn a békét és a nyugalmat a határ menti területeken, valamint hogy megpróbálnak tisztességes és észszerű megoldást keresni a fennálló nézeteltérésekre.

India és Kína között régóta vita tárgya az Arunácsal Prades állam egy közel 60 ezer négyzetkilométeres részének, valamint egy észak-kasmíri hegyvidéki területrésznek a hovatartozása. A tényleges ellenőrzési vonal, amely itt az országhatárt helyettesíti, Ladakh térségében húzódik. A konfliktus 1962 őszén határháborúvá fajult.

Újabb eszkaláció 2020 májusában kezdődött Ladakhban, amikor a Pangong-tó térségében sorozatos összecsapások történtek a kínai és az indiai hadsereg között, ami után mindkét fél megerősítette katonai jelenlétét a térségben. 2021 februárjában a régióba vezényelt csapatok nagy részét kivonták, és a felek folytatták a tárgyalásokat. 2022 szeptember elején a csapatkivonás újabb szakaszát hajtották végre, de nem sikerült minden kérdésben megállapodniuk. Az indiai média becslése szerint az utóbbi időben 50-60 ezer katona állomásozik a közös határ mindkét oldalán.

Vikram Miszri, az indiai külügyminiszter első helyettese kedden bejelentette, hogy India és Kína megállapodásra jutott a Ladakh határvidékén, a tényleges ellenőrzési vonal mentén történő járőrözés rendjéről. Később Szubrahmanjam Dzsaisankar, az indiai diplomácia vezetője azt mondta: India és Kína véglegesítette a csapatok szétválasztását a térségben.

Mint kiderült, a két ország diplomatái és katonái az elmúlt hetekben megbeszéléseket folytattak, és megállapodtak a határőrizeti mechanizmusról (pontosabban: a tényleges ellenőrzési vonalról). Ez azt jelenti, hogy a helyzet visszatért a négy évvel ezelőtti, összecsapásokat megelőző állapothoz.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: tehetetlen a rendőrség az erőszakban fuldokló Franciaországban

Szakértő: tehetetlen a rendőrség az erőszakban fuldokló Franciaországban

Hétvégén folytatódtak az immár erőszakba torkolló tiltakozások Franciaországban. Hetekkel ezelőtt középiskolások kezdték a tiltakozó akciókat, de már rég nem csupán róluk van szó, számos társadalmi csoport és bűnbandák is „beszálltak” – erről is beszélt az InfoRádióban Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Hétfőn kiderül, merre tart a Tisza-kormány: Magyar Péter bemutatja a jövő évi költségvetést az Országgyűlésben

Hétfőn 13 órakor kezd az Országgyűlés, a kormányfő kulcsfontosságú napirend előtti felszólalásával: Magyar Péter bemutatja a 2027-es költségvetés tervezetét, amiből kiderül a kormányzás irányvonala. A képviselők a 2026-os költségvetés módosításáról is szavazhatnak, és sor kerülhet a médiatanács új tagjainak megválasztására is.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Megütötték az európai tőzsdéket a zavargások hírére, itthon a Tisza-kormány első költségvetésére várunk

Megütötték az európai tőzsdéket a zavargások hírére, itthon a Tisza-kormány első költségvetésére várunk

Hétvégén súlyosbodtak a zavargások Európában, amire megütötték az eurót a kereskedés indulásakor, az európai tőzsdék pedig csökkenésekkel indítják a kereskedést, különösen a francia és az olasz index esik. Az ázsiai részvénypiacokon vegyes volt a kép reggel, a kínai index emelkedett a vártnál erősebb GDP-adatra, míg a japán tőzsde esett, Hongkongban pedig nem volt kereskedés. A hét hazai kulcseseményei ma és holnap lesznek, amikor a Tisza-kormány bemutatja az első teljesen saját költségvetését, a 2027-es büdzsét, és a Magyar Nemzeti Bank is dönt az alapkamatról. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×