eur:
409.95
usd:
389.29
bux:
79339.64
2024. november 21. csütörtök Olivér
Narendra Modi indiai miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Hszi Csin-ping kínai elnök (j-b) a BRICS-országok csúcsértekezletén Kazanyban 2024. október 23-án. A Brazíliát, Oroszországot, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát, Egyiptomot, Iránt, Etiópiát és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő BRICS-csoport háromnapos csúcstalálkozója előző nap kezdődött az oroszországi városban.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Elássa a csatabárdot Kína és India

Első alkalommal tárgyalt egymással Kína és India első számú vezetője szerdán Kazanyban azt követően, hogy 2020 júniusában a határon összecsapások történtek a két ország katonái között a himalájai Ladakh térségében.

A találkozóra a BRICS-országok oroszországi csúcstalálkozója nyújtott alkalmat. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség a megbeszélésről Hszi Csin-ping kínai elnököt idézte, aki azt mondta Narendra Modi indiai kormányfőnek, hogy Kínának és Indiának együtt kell haladnia a békés egymás mellett élés és a fejlődés útján. A helyes stratégiai felfogás követésére és közös munkára szólított fel, valamint arra, hogy a felek

„kövessék a békés egymás mellett élés és a nagy szomszédos hatalmak közös fejlődésének fényes és helyes útját”.

A kínai vezető hangsúlyozta, hogy Kínának és Indiának ragaszkodnia kell a konszenzushoz abban, hogy a két ország a fejlődés lehetőségét, nem pedig fenyegetést jelent egymás számára, hogy partnerek, nem pedig riválisok. Hszi szerint a felek egyetértettek abban, hogy közösen tartják fenn a békét és a nyugalmat a határ menti területeken, valamint hogy megpróbálnak tisztességes és észszerű megoldást keresni a fennálló nézeteltérésekre.

India és Kína között régóta vita tárgya az Arunácsal Prades állam egy közel 60 ezer négyzetkilométeres részének, valamint egy észak-kasmíri hegyvidéki területrésznek a hovatartozása. A tényleges ellenőrzési vonal, amely itt az országhatárt helyettesíti, Ladakh térségében húzódik. A konfliktus 1962 őszén határháborúvá fajult.

Újabb eszkaláció 2020 májusában kezdődött Ladakhban, amikor a Pangong-tó térségében sorozatos összecsapások történtek a kínai és az indiai hadsereg között, ami után mindkét fél megerősítette katonai jelenlétét a térségben. 2021 februárjában a régióba vezényelt csapatok nagy részét kivonták, és a felek folytatták a tárgyalásokat. 2022 szeptember elején a csapatkivonás újabb szakaszát hajtották végre, de nem sikerült minden kérdésben megállapodniuk. Az indiai média becslése szerint az utóbbi időben 50-60 ezer katona állomásozik a közös határ mindkét oldalán.

Vikram Miszri, az indiai külügyminiszter első helyettese kedden bejelentette, hogy India és Kína megállapodásra jutott a Ladakh határvidékén, a tényleges ellenőrzési vonal mentén történő járőrözés rendjéről. Később Szubrahmanjam Dzsaisankar, az indiai diplomácia vezetője azt mondta: India és Kína véglegesítette a csapatok szétválasztását a térségben.

Mint kiderült, a két ország diplomatái és katonái az elmúlt hetekben megbeszéléseket folytattak, és megállapodtak a határőrizeti mechanizmusról (pontosabban: a tényleges ellenőrzési vonalról). Ez azt jelenti, hogy a helyzet visszatért a négy évvel ezelőtti, összecsapásokat megelőző állapothoz.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.

Orbán Viktor: meg kell barátkoznunk olyan fogalmakkal, mint a gazdasági semlegesség és a nemzeti önérdek

Sikerült növelni nemzetközi szinten az ország mozgásterét, és komoly előnyökkel járhat Magyarország számára az amerikai elnökválasztás eredménye - egyebek mellett erről beszélt Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén csütörtökön Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24 csoport alapító tulajdonosa
Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Az ázsiai részvénypiacokon jellemzően esés volt ma, a tegnapi esés után ma is mérsékelt esés látszik az európai részvénypiacokon. A befektetők a világ legnagyobb piaci értékű cégének, az Nvidiának a gyorsjelentését emésztik, a chipgyártó vártnál jobb negyedéves számokat közölt, a kilátások viszont már inkább a növekedés lassulásáról szólnak, de az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírek is mozgatják a piacokat, és a befektetők a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×