Infostart.hu
eur:
358.1
usd:
303.73
bux:
136526.5
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Narendra Modi indiai miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Hszi Csin-ping kínai elnök (j-b) a BRICS-országok csúcsértekezletén Kazanyban 2024. október 23-án. A Brazíliát, Oroszországot, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát, Egyiptomot, Iránt, Etiópiát és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő BRICS-csoport háromnapos csúcstalálkozója előző nap kezdődött az oroszországi városban.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Elássa a csatabárdot Kína és India

Első alkalommal tárgyalt egymással Kína és India első számú vezetője szerdán Kazanyban azt követően, hogy 2020 júniusában a határon összecsapások történtek a két ország katonái között a himalájai Ladakh térségében.

A találkozóra a BRICS-országok oroszországi csúcstalálkozója nyújtott alkalmat. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség a megbeszélésről Hszi Csin-ping kínai elnököt idézte, aki azt mondta Narendra Modi indiai kormányfőnek, hogy Kínának és Indiának együtt kell haladnia a békés egymás mellett élés és a fejlődés útján. A helyes stratégiai felfogás követésére és közös munkára szólított fel, valamint arra, hogy a felek

„kövessék a békés egymás mellett élés és a nagy szomszédos hatalmak közös fejlődésének fényes és helyes útját”.

A kínai vezető hangsúlyozta, hogy Kínának és Indiának ragaszkodnia kell a konszenzushoz abban, hogy a két ország a fejlődés lehetőségét, nem pedig fenyegetést jelent egymás számára, hogy partnerek, nem pedig riválisok. Hszi szerint a felek egyetértettek abban, hogy közösen tartják fenn a békét és a nyugalmat a határ menti területeken, valamint hogy megpróbálnak tisztességes és észszerű megoldást keresni a fennálló nézeteltérésekre.

India és Kína között régóta vita tárgya az Arunácsal Prades állam egy közel 60 ezer négyzetkilométeres részének, valamint egy észak-kasmíri hegyvidéki területrésznek a hovatartozása. A tényleges ellenőrzési vonal, amely itt az országhatárt helyettesíti, Ladakh térségében húzódik. A konfliktus 1962 őszén határháborúvá fajult.

Újabb eszkaláció 2020 májusában kezdődött Ladakhban, amikor a Pangong-tó térségében sorozatos összecsapások történtek a kínai és az indiai hadsereg között, ami után mindkét fél megerősítette katonai jelenlétét a térségben. 2021 februárjában a régióba vezényelt csapatok nagy részét kivonták, és a felek folytatták a tárgyalásokat. 2022 szeptember elején a csapatkivonás újabb szakaszát hajtották végre, de nem sikerült minden kérdésben megállapodniuk. Az indiai média becslése szerint az utóbbi időben 50-60 ezer katona állomásozik a közös határ mindkét oldalán.

Vikram Miszri, az indiai külügyminiszter első helyettese kedden bejelentette, hogy India és Kína megállapodásra jutott a Ladakh határvidékén, a tényleges ellenőrzési vonal mentén történő járőrözés rendjéről. Később Szubrahmanjam Dzsaisankar, az indiai diplomácia vezetője azt mondta: India és Kína véglegesítette a csapatok szétválasztását a térségben.

Mint kiderült, a két ország diplomatái és katonái az elmúlt hetekben megbeszéléseket folytattak, és megállapodtak a határőrizeti mechanizmusról (pontosabban: a tényleges ellenőrzési vonalról). Ez azt jelenti, hogy a helyzet visszatért a négy évvel ezelőtti, összecsapásokat megelőző állapothoz.

Címlapról ajánljuk

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Energiatárolás Magyarországon: ezek a legfontosabb feladatok, amiket meg kell ugrani

Energiatárolás Magyarországon: ezek a legfontosabb feladatok, amiket meg kell ugrani

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, a Magyar Megújuló Energia Szövetség, a GKI és az Alteo szakemberei egyaránt dinamikus növekedést várnak a hazai energiatároló-piacon, ugyanakkor a beruházások megtérülése és finanszírozhatósága továbbra is komoly kihívás. A szakértők szerint nem feltétlenül nagy támogatási rendszerekre van szükség, inkább a piacot kell hagyni, hogy szervesen fejlődjön. A bankszektor számára az arbitrázsra épülő bevételi modell bizonytalansága jelenti az egyik legnagyobb problémát, ezért a stabil, garantált bevételi keretek kialakítása kulcskérdés. Az iparági szereplők hangsúlyozzák a tudatos kapacitásbővítés és a hosszú távú energetikai vízió fontosságát is. Ha érdekel az energetikai és a mesterséges intelligencia szinergiája, akkor ott a helyed a legújabb AI in Energy konferenciánkon! Most még EARLY BIRD jegyáron kerülhetsz be, ide kattintva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×