Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Európai Tanács - Olaf Scholz német kancellár sajtóértekezletet tart az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója végén 2024. március 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Új biztonsági csomagról döntenek Németországban, de még a kormánypártok is megriadtak a szigortól

Saját pártja fordult a kancellár ellen, Olaf Scholz az új biztonsági intézkedések támogatására szólította fel a szociáldemokratákat, sőt még próbaszavazást is tartottak a pénteki döntés előtt.

Az elmúlt időszak többnyire iszlamista hátterű terrortámadásai, az illegális migráció okozta fenyegetések nyomán egyre nagyobb szükség van Németországban is a biztonsági intézkedések erősítésére. Az elszaporodó késes merényletek, így az észak-rajna-vesztfáliai Solingenben augusztus végén egy illegális szíriai menekült által elkövetett, három halálos áldozatot követelő késes támadás nyomán a Scholz-kormány egyfajta biztonsági csomagtervet dolgozott ki. A tervezet pénteken kerül a Bundestag elé, egyelőre azonban ellenzéki, de szociáldemokrata körökben is nagy a vihar.

Az ellenzéki konzervatív CDU elnöke, Friedrich Merz bejelentette, hogy pártja és a kisebbik keresztény párt, a CSU a tervezet ellen szavaz. Merz, aki a pártszövetség kancellárjelöltje is, indoklásul azt hozta fel, hogy információi szerint a kormánypártok frakciói az elmúlt hetekben "tompították és felvizezték" a számukra amúgy sem megfelelőnek tartott csomagját. A pártelnök többi között arra mutatott rá, hogy Nancy Faeser belügyminiszter ígérete ellenére a német határokon nem megfelelő az ellenőrzés, és nem ennek megfelelően történnek a beígért kitoloncolások.

A pártszövetség parlamenti frakciójának vezetője az ARD közszolgálati médium szerint bírálta azt is, hogy a kormány tervezete nem tartalmazza azt a követelést, hogy a menekültek befogadásával kapcsolatos eljárást abban az uniós tagállamban kell lefolytatni, ahová először érkezett. "Nem támogatunk egy olyan jogalkotási csomagot, amely eleve nem megfelelő" – hangzott a CDU/CSU állásfoglalása.

A tervezett intézkedéseket azonban nem csak az ellenzéki pártok által éri heves bírálat. A legfrissebb értesülések szerint erősödik az ellenállás a kancellár pártjában, a szociáldemokrata SPD-ben és a Zöldek Pártjában is. Előzetes felmérések szerint ennek ellenére várható, hogy a Bundestag, ezt követően pedig a parlament felsőháza, a Bundesrat is elfogadja a javaslatot.

Mindenesetre az SPD parlamenti frakciója a hírek szerint már "próbaszavazást" is tartott, és bebizonyosodott, hogy vannak "másként gondolkodók": a 207 szociáldemokrata képviselő közül 25-en szavaztak az előterjesztés ellen. Ez önmagában ugyan nem veszélyezteti a szükséges parlamenti többséget, de az ARD szerint több az "elhajló" a Zöldek padsoraiban is.

A szociáldemokrata párt frakcióülésén Olaf Scholz állítólag kemény szavakkal figyelmeztette a bírálókat, felszólította a képviselőket, hogy támogassák a tervezetben foglaltakat. Értesülések szerint azzal fenyegetett, hogy él "a rendelkezésére álló lehetőségekkel", ha veszélybe kerülne a szükséges kormánykoalíciós többség.

Erre viszont a párt ifjúsági szervezete, a Juso reagált meglehetősen elutasítóan. A szervezet vezetője, Philipp Türmer azzal vádolta meg a kancellárt, hogy nyomást gyakorol bírálóira a tervezett intézkedésekkel kapcsolatos vitában. A szervezet elnöke szerint mindez elfogadhatatlan megfélemlítési kísérlet.

Hírek szerint a szociáldemokraták ifjúsági szervezetében, továbbá a Zöldek Pártjában is azt kifogásolják, hogy az iszlamizmus elleni fellépés a menekültek elleni harccá alakul át. A korábban jóváhagyott tervezet mindenekelőtt az iszlám terrorizmus, illetve az illegális bevándorlás ellen tervezett intézkedéseket tartalmazza, rendelkezik a fegyvertartási törvény módosításáról, a kések viselésének tilalmáról, a rendőrségi ellenőrzési hatáskörök megerősítéséről.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×