eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Európai Tanács - Olaf Scholz német kancellár sajtóértekezletet tart az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója végén 2024. március 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Új biztonsági csomagról döntenek Németországban, de még a kormánypártok is megriadtak a szigortól

Saját pártja fordult a kancellár ellen, Olaf Scholz az új biztonsági intézkedések támogatására szólította fel a szociáldemokratákat, sőt még próbaszavazást is tartottak a pénteki döntés előtt.

Az elmúlt időszak többnyire iszlamista hátterű terrortámadásai, az illegális migráció okozta fenyegetések nyomán egyre nagyobb szükség van Németországban is a biztonsági intézkedések erősítésére. Az elszaporodó késes merényletek, így az észak-rajna-vesztfáliai Solingenben augusztus végén egy illegális szíriai menekült által elkövetett, három halálos áldozatot követelő késes támadás nyomán a Scholz-kormány egyfajta biztonsági csomagtervet dolgozott ki. A tervezet pénteken kerül a Bundestag elé, egyelőre azonban ellenzéki, de szociáldemokrata körökben is nagy a vihar.

Az ellenzéki konzervatív CDU elnöke, Friedrich Merz bejelentette, hogy pártja és a kisebbik keresztény párt, a CSU a tervezet ellen szavaz. Merz, aki a pártszövetség kancellárjelöltje is, indoklásul azt hozta fel, hogy információi szerint a kormánypártok frakciói az elmúlt hetekben "tompították és felvizezték" a számukra amúgy sem megfelelőnek tartott csomagját. A pártelnök többi között arra mutatott rá, hogy Nancy Faeser belügyminiszter ígérete ellenére a német határokon nem megfelelő az ellenőrzés, és nem ennek megfelelően történnek a beígért kitoloncolások.

A pártszövetség parlamenti frakciójának vezetője az ARD közszolgálati médium szerint bírálta azt is, hogy a kormány tervezete nem tartalmazza azt a követelést, hogy a menekültek befogadásával kapcsolatos eljárást abban az uniós tagállamban kell lefolytatni, ahová először érkezett. "Nem támogatunk egy olyan jogalkotási csomagot, amely eleve nem megfelelő" – hangzott a CDU/CSU állásfoglalása.

A tervezett intézkedéseket azonban nem csak az ellenzéki pártok által éri heves bírálat. A legfrissebb értesülések szerint erősödik az ellenállás a kancellár pártjában, a szociáldemokrata SPD-ben és a Zöldek Pártjában is. Előzetes felmérések szerint ennek ellenére várható, hogy a Bundestag, ezt követően pedig a parlament felsőháza, a Bundesrat is elfogadja a javaslatot.

Mindenesetre az SPD parlamenti frakciója a hírek szerint már "próbaszavazást" is tartott, és bebizonyosodott, hogy vannak "másként gondolkodók": a 207 szociáldemokrata képviselő közül 25-en szavaztak az előterjesztés ellen. Ez önmagában ugyan nem veszélyezteti a szükséges parlamenti többséget, de az ARD szerint több az "elhajló" a Zöldek padsoraiban is.

A szociáldemokrata párt frakcióülésén Olaf Scholz állítólag kemény szavakkal figyelmeztette a bírálókat, felszólította a képviselőket, hogy támogassák a tervezetben foglaltakat. Értesülések szerint azzal fenyegetett, hogy él "a rendelkezésére álló lehetőségekkel", ha veszélybe kerülne a szükséges kormánykoalíciós többség.

Erre viszont a párt ifjúsági szervezete, a Juso reagált meglehetősen elutasítóan. A szervezet vezetője, Philipp Türmer azzal vádolta meg a kancellárt, hogy nyomást gyakorol bírálóira a tervezett intézkedésekkel kapcsolatos vitában. A szervezet elnöke szerint mindez elfogadhatatlan megfélemlítési kísérlet.

Hírek szerint a szociáldemokraták ifjúsági szervezetében, továbbá a Zöldek Pártjában is azt kifogásolják, hogy az iszlamizmus elleni fellépés a menekültek elleni harccá alakul át. A korábban jóváhagyott tervezet mindenekelőtt az iszlám terrorizmus, illetve az illegális bevándorlás ellen tervezett intézkedéseket tartalmazza, rendelkezik a fegyvertartási törvény módosításáról, a kések viselésének tilalmáról, a rendőrségi ellenőrzési hatáskörök megerősítéséről.

Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×