Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 2. szombat Zsigmond
F-16 vadászbombázó AGM-154-es siklóbombát indít.
Nyitókép: Wikipédia

Új amerikai szuperfegyvert kapnak az ukránok – ezzel már támadhatják az oroszországi célpontokat is

Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy az egyik legkorszerűbb csapásmérő fegyvert, az AGM-145 siklóbombát is átadja Ukrajnának, amelyeket az F-16 Fighting Falconok (harci sólymok) vethetnének be.

Az AGM–154 JSOW (Joint StandOff Weapon) GPS-irányítású siklóbomba, melyet az 1990-es években fejlesztettek ki az amerikai légierő és a haditengerészet számára (ezért szerepel a nevében a joint, vagyis közös kifejezés). A legfőbb újdonsága az, hogy már mozgó célpontokat is képes eltalálni rendkívül kifinomult, műholdas irányítórendszerével, ami jelentősen csökkenti a járulékos veszteségeket – hívja fel a figyelmet a fegyverről szóló cikkében az Army Recognition.

A másik újítást a bombatestre szerelt és a leoldás után szétnyíló szárnyak jelentik. Ezek segítségével a bomba akár 120-130 kilométerre is képes elrepülni. Így a hordozó repülőgép még az ellenséges légvédelem hatókörén kívülről tudja indítani az AGM-154-t. Ez és a nagy találati pontosság új szintre emelheti az ukrán légierő csapásmérő képességeit – hangsúlyozza a portál. A siklóbombát a nemrég rendszerbe állított, F-16-osokról vethetnék be az ukránok, kihasználva ezzel a korszerű nyugati haditechnika nyújtotta előnyöket – teszi hozzá a Politico.

Az újság a hírrel kapcsolatban megjegyzi, hogy a most formálódó, 375 millió dolláros katonai segélycsomag május óta a legnagyobb értékű szállítmány lesz, és minden bizonnyal egyben az utolsó támogatást is jelenti majd a szeptember 30-án záruló amerikai pénzügyi évben. A Politico szerint az AGM-154 átadása válasz Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra a sürgetésére, hogy a Nyugat szállítson olyan fegyvereket, amelyekkel Ukrajna mélyen az orosz hátországban is csapásokat mérhet az ellenség katonai célpontjaira.

Ugyanakkor az amerikai hírszerzés arra hívta fel a kijevi hadvezetés figyelmét, hogy az oroszok már a közép-hatótávolságú támadó fegyverek hatókörén kívülre vonták vissza a harci repülőiket és rakétaindító járműveiket. Ennek ellenére a múlt hónapban Washingtonban járt ukrán vezetők átadtak egy listát azokról a számukra fontos katonai célpontokról, amelyek még mindig elérhetők lennének. Rusztem Umerov védelmi miniszter és Andrij Jermak elnöki főtanácsadó azt bizonygatta a washingtoni illetékeseknek, hogy a háború kimenetele szempontjából fontos logisztikai, parancsnoki valamint kommunikációs központokat tudnának elpusztítani az amerikai, illetve a brit-francia eszközökkel.

Az ukránok által elfoglalt orosz terület (kékkel jelölve), amelynek légteréből indítva az AGM-154-eket mélyen az orosz hátországban lévő katonai és energetikai létesítmények lennének támadhatóak. Forrás: Insiute for the Study of War (ISW)
Az ukránok által elfoglalt orosz terület (kékkel jelölve), amelynek légteréből indítva az AGM-154-eket, mélyen az orosz hátországban lévő katonai és energetikai létesítmények lennének támadhatók. Forrás: Insiute for the Study of War (ISW)

Az AGM-154-es siklóbombákat amúgy az amerikai légierő és haditengerészet készleteiből szállítaná le az Egyesült Államok. Megfigyelők szerint valószínűleg azért, mert megjelent a siklóbomba korszerűsített változata, és mindkét fegyvernem már rendelt is ezekből. Az új változat nemcsak pontosabb, hanem siklás közben új célra is irányítható, ezzel növelve a fegyver bevethetőségének rugalmasságát.

Címlapról ajánljuk
Ökológus: drámai a helyzet az Alföldön a csapadékhiány miatt

Ökológus: drámai a helyzet az Alföldön a csapadékhiány miatt

A kevés leesett csapadék miatt idén tovább tetéződött az a hiány, ami az elmúlt években felhalmozódott, a Tiszántúlon emiatt majdnem két métert esett a talajvíz szintje – mondta az InfoRádióban Jakab Gusztáv. Az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének docense szerint az Alföldön durva ökológiai katasztrófa veszélye fenyegeti a kétéltűeket és több növényfajt is. Úgy véli, nagyságrendekkel nagyobb területeket kellene elárasztani vízzel, mielőtt még nagyobb baj lesz.

Kitálal Baán László az NKA-botrányról

Súlyos bizalmi válság rázta meg a Nemzeti Kulturális Alapot, miután fény derült arra, hogy a szervezet felügyelőbizottsága elől eltitkolva tízmilliárd forintnyi közpénz jutott pártközeli szervezeteknek és hírességeknek. Az ügy következményeként lemondott bizottsági tagságáról Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, valamint Both Miklós, a Hagyományok Háza vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, elmaradnak a Győzelem Napi rendezvények Oroszországban - Híreink az ukrán frontról szombaton

Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, elmaradnak a Győzelem Napi rendezvények Oroszországban - Híreink az ukrán frontról szombaton

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban induló, átfogó hadseregreformot jelentett be, amelynek középpontjában a katonák illetményének emelése, a szerződéses szolgálati rendszer megerősítése és a régóta frontszolgálatot teljesítők fokozatos leszerelésének mérlegelése áll. Eközben Andrij Szibiha külügyminiszter manipulációnak minősítette Oroszország május 9-i tűzszüneti ajánlatát, állítva, hogy Kijev hivatalos javaslatot nem is kapott. Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter szerint Trump második elnöksége alatt az amerikai európai szerepvállalás erodálódik, és Európa történelmi léptékű kényszer elé kerül: saját biztonsági és politikai felelősségét önállóbban kell megszerveznie.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×