Infostart.hu
eur:
365.4
usd:
325.14
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
BERLIN, GERMANY - DECEMBER 17: Christian Democratic Unions (CDU) newly elected party chairman Friedrich Merz reacts during a press conference on December 17, 2021 in Berlin, Germany. (Photo by Filip Singer - Pool/Getty Images)
Nyitókép: Filip Singer - Pool/Getty Images

Eldőlt: Friedrich Merz a CDU/CSU kancellárjelöltje

Németország következő kancellárja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelenlegi elnöke, Friedrich Merz lehet: vetélytársai gyors egymásutánban visszaléptek a jelöltségtől, így egyedül maradt a ringben.

Németországban jövő szeptemberben tartják a parlamenti választásokat, a mostani közvélemény-kutatások szerint a győztes a CDU-ból és a bajor testvérpártból, a Keresztényszociális Unióból (CSU) álló pártszövetség lesz. Noha a CDU/CSU immár hosszabb ideje jelentős fölénnyel vezette a parlamenti pártok népszerűségi listáját, Merz támogatottsága a pártszövetség tagsága körében nem volt ennyire egyértelmű, a kancellárjelöltségi versengésben az adatok szerint két politikustársa is megelőzte.

Az egyikük Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, míg a másik Bajorország kormányfője, az országos CDU-val ellentétben kizárólag a bajor tartományban működő CSU elnöke, Markus Söder volt. Néhány nappal ezelőtt a felmérésekből még az tűnt ki, hogy a kancellárjelölti tisztség elnyerésére a konzervatív politikusok közül legtöbb esélye Södernek lenne. Egy nappal ezelőtt azonban az egységre és az összefogásra hivatkozva Hendrik Wüst jelentette be, hogy Merz javára visszalép a kancellárjelöltségi tisztségtől.

Elemzők rögtön ezt követően azt találgatták, hogy Markus Söder ezek után milyen döntést hozhat. A CSU vezetője erre huszonnégy órával később Merzcel közösen tartott sajtóértekezletén adta meg a választ: bejelentette visszalépését. Söder a többi között arra hivatkozott, hogy egy évvel a választások előtt a pártban nyugalomra és egységre van szükség. "A két testvárpártnak többé nincs vitája, és ez így jó" – hangsúlyozta Markus Söder.

Merz "régi motorosnak" számít, 2000 és 2002 között az akkor ellenzéki CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője volt. Ezt követően értesülések szerint az akkori pártelnökkel és későbbi kancellárral, Angela Merkellel támadt ellentétei nyomán felhagyott a nagypolitikával. Folytatta ügyvédi praxisát, és multinacionális cégek tanácsadója volt. 2020-ban feladta üzleti tevékenységét, hogy ismét a politikára összpontosítson, és többszöri próbálkozás és az akkori pártelnök, Armin Laschet bukása után 2022 január végén lett a CDU hivatalos elnöke.

Elemzők szerint egyelőre

nehéz megjósolni, hogy ki lesz Merz kihívója

az egy év múlva esedékes parlamenti választásokon. A 2021 decembere óta hivatalban lévő szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz az elmúlt napokban többször is megerősítette, hogy jövő ősszel újra harcba száll a kancellári tisztségért. Az SPD koalíciós partnerei közül sem a Zöldek Pártja, sem a liberális Szabad Demokrata Párt nem jelezte ilyen irányú esetleges törekvéseit, elemzők szerint ugyanakkor a kancellári tisztség betöltésére esélyük sem lenne.

Ami pedig Olaf Scholz esélyeit illeti, a felmérések arról tanúskodnak, hogy vezetői alkalmasságát a válaszadók túlnyomó többsége megkérdőjelezi. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy több magas rangú szociáldemokrata politikus is azon a véleményen van, hogy Scholz helyett Boris Pistorius védelmi miniszter a kancellári tisztség betöltésére jóval alkalmasabb lenne. Pistorius hosszú idő óta vezeti a német politikusok népszerűségi listáját, megelőzve a konzervatív vetélytársakat is.

Legutóbb München rendkívül népszerű, 2014 óta hivatalban lévő polgármestere, Dieter Reiter hangsúlyozta a Der Tagesspiegel című lapnak adott interjújában, hogy a kancellári tisztség betöltésére Pistorius Scholznál alkalmasabb és esélyesebb is lenne.

Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Jó a hangulat a világ tőzsdéin, ma reggel Ázsiában erősödéseket lehetett látni, Európában is pozitívak voltak a mozgások. A befektetők fókuszában a globális kötvényhozamok és az olajár alakulása áll, ma esnek az amerikai hozamok, és az olajár is lefelé vette az irányt. Az amerikai tőzsdéken is folytatódott az emelkedés, az S&P 500 és a Nasdaq új csúcsra ment, az Nvidia pedig karnyújtásnyira került a 6000 milliárd dolláros piaci kapitalizációhoz. A magyar tőzsdét főként az OTP menetelése húzta ma felfelé.   Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×