Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
335.02
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
BERLIN, GERMANY - DECEMBER 17: Christian Democratic Unions (CDU) newly elected party chairman Friedrich Merz reacts during a press conference on December 17, 2021 in Berlin, Germany. (Photo by Filip Singer - Pool/Getty Images)
Nyitókép: Filip Singer - Pool/Getty Images

Eldőlt: Friedrich Merz a CDU/CSU kancellárjelöltje

Németország következő kancellárja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelenlegi elnöke, Friedrich Merz lehet: vetélytársai gyors egymásutánban visszaléptek a jelöltségtől, így egyedül maradt a ringben.

Németországban jövő szeptemberben tartják a parlamenti választásokat, a mostani közvélemény-kutatások szerint a győztes a CDU-ból és a bajor testvérpártból, a Keresztényszociális Unióból (CSU) álló pártszövetség lesz. Noha a CDU/CSU immár hosszabb ideje jelentős fölénnyel vezette a parlamenti pártok népszerűségi listáját, Merz támogatottsága a pártszövetség tagsága körében nem volt ennyire egyértelmű, a kancellárjelöltségi versengésben az adatok szerint két politikustársa is megelőzte.

Az egyikük Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, míg a másik Bajorország kormányfője, az országos CDU-val ellentétben kizárólag a bajor tartományban működő CSU elnöke, Markus Söder volt. Néhány nappal ezelőtt a felmérésekből még az tűnt ki, hogy a kancellárjelölti tisztség elnyerésére a konzervatív politikusok közül legtöbb esélye Södernek lenne. Egy nappal ezelőtt azonban az egységre és az összefogásra hivatkozva Hendrik Wüst jelentette be, hogy Merz javára visszalép a kancellárjelöltségi tisztségtől.

Elemzők rögtön ezt követően azt találgatták, hogy Markus Söder ezek után milyen döntést hozhat. A CSU vezetője erre huszonnégy órával később Merzcel közösen tartott sajtóértekezletén adta meg a választ: bejelentette visszalépését. Söder a többi között arra hivatkozott, hogy egy évvel a választások előtt a pártban nyugalomra és egységre van szükség. "A két testvárpártnak többé nincs vitája, és ez így jó" – hangsúlyozta Markus Söder.

Merz "régi motorosnak" számít, 2000 és 2002 között az akkor ellenzéki CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője volt. Ezt követően értesülések szerint az akkori pártelnökkel és későbbi kancellárral, Angela Merkellel támadt ellentétei nyomán felhagyott a nagypolitikával. Folytatta ügyvédi praxisát, és multinacionális cégek tanácsadója volt. 2020-ban feladta üzleti tevékenységét, hogy ismét a politikára összpontosítson, és többszöri próbálkozás és az akkori pártelnök, Armin Laschet bukása után 2022 január végén lett a CDU hivatalos elnöke.

Elemzők szerint egyelőre

nehéz megjósolni, hogy ki lesz Merz kihívója

az egy év múlva esedékes parlamenti választásokon. A 2021 decembere óta hivatalban lévő szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz az elmúlt napokban többször is megerősítette, hogy jövő ősszel újra harcba száll a kancellári tisztségért. Az SPD koalíciós partnerei közül sem a Zöldek Pártja, sem a liberális Szabad Demokrata Párt nem jelezte ilyen irányú esetleges törekvéseit, elemzők szerint ugyanakkor a kancellári tisztség betöltésére esélyük sem lenne.

Ami pedig Olaf Scholz esélyeit illeti, a felmérések arról tanúskodnak, hogy vezetői alkalmasságát a válaszadók túlnyomó többsége megkérdőjelezi. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy több magas rangú szociáldemokrata politikus is azon a véleményen van, hogy Scholz helyett Boris Pistorius védelmi miniszter a kancellári tisztség betöltésére jóval alkalmasabb lenne. Pistorius hosszú idő óta vezeti a német politikusok népszerűségi listáját, megelőzve a konzervatív vetélytársakat is.

Legutóbb München rendkívül népszerű, 2014 óta hivatalban lévő polgármestere, Dieter Reiter hangsúlyozta a Der Tagesspiegel című lapnak adott interjújában, hogy a kancellári tisztség betöltésére Pistorius Scholznál alkalmasabb és esélyesebb is lenne.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×