Infostart.hu
eur:
387.47
usd:
330.5
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
BERLIN, GERMANY - DECEMBER 17: Christian Democratic Unions (CDU) newly elected party chairman Friedrich Merz reacts during a press conference on December 17, 2021 in Berlin, Germany. (Photo by Filip Singer - Pool/Getty Images)
Nyitókép: Filip Singer - Pool/Getty Images

Eldőlt: Friedrich Merz a CDU/CSU kancellárjelöltje

Németország következő kancellárja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelenlegi elnöke, Friedrich Merz lehet: vetélytársai gyors egymásutánban visszaléptek a jelöltségtől, így egyedül maradt a ringben.

Németországban jövő szeptemberben tartják a parlamenti választásokat, a mostani közvélemény-kutatások szerint a győztes a CDU-ból és a bajor testvérpártból, a Keresztényszociális Unióból (CSU) álló pártszövetség lesz. Noha a CDU/CSU immár hosszabb ideje jelentős fölénnyel vezette a parlamenti pártok népszerűségi listáját, Merz támogatottsága a pártszövetség tagsága körében nem volt ennyire egyértelmű, a kancellárjelöltségi versengésben az adatok szerint két politikustársa is megelőzte.

Az egyikük Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, míg a másik Bajorország kormányfője, az országos CDU-val ellentétben kizárólag a bajor tartományban működő CSU elnöke, Markus Söder volt. Néhány nappal ezelőtt a felmérésekből még az tűnt ki, hogy a kancellárjelölti tisztség elnyerésére a konzervatív politikusok közül legtöbb esélye Södernek lenne. Egy nappal ezelőtt azonban az egységre és az összefogásra hivatkozva Hendrik Wüst jelentette be, hogy Merz javára visszalép a kancellárjelöltségi tisztségtől.

Elemzők rögtön ezt követően azt találgatták, hogy Markus Söder ezek után milyen döntést hozhat. A CSU vezetője erre huszonnégy órával később Merzcel közösen tartott sajtóértekezletén adta meg a választ: bejelentette visszalépését. Söder a többi között arra hivatkozott, hogy egy évvel a választások előtt a pártban nyugalomra és egységre van szükség. "A két testvárpártnak többé nincs vitája, és ez így jó" – hangsúlyozta Markus Söder.

Merz "régi motorosnak" számít, 2000 és 2002 között az akkor ellenzéki CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője volt. Ezt követően értesülések szerint az akkori pártelnökkel és későbbi kancellárral, Angela Merkellel támadt ellentétei nyomán felhagyott a nagypolitikával. Folytatta ügyvédi praxisát, és multinacionális cégek tanácsadója volt. 2020-ban feladta üzleti tevékenységét, hogy ismét a politikára összpontosítson, és többszöri próbálkozás és az akkori pártelnök, Armin Laschet bukása után 2022 január végén lett a CDU hivatalos elnöke.

Elemzők szerint egyelőre

nehéz megjósolni, hogy ki lesz Merz kihívója

az egy év múlva esedékes parlamenti választásokon. A 2021 decembere óta hivatalban lévő szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz az elmúlt napokban többször is megerősítette, hogy jövő ősszel újra harcba száll a kancellári tisztségért. Az SPD koalíciós partnerei közül sem a Zöldek Pártja, sem a liberális Szabad Demokrata Párt nem jelezte ilyen irányú esetleges törekvéseit, elemzők szerint ugyanakkor a kancellári tisztség betöltésére esélyük sem lenne.

Ami pedig Olaf Scholz esélyeit illeti, a felmérések arról tanúskodnak, hogy vezetői alkalmasságát a válaszadók túlnyomó többsége megkérdőjelezi. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy több magas rangú szociáldemokrata politikus is azon a véleményen van, hogy Scholz helyett Boris Pistorius védelmi miniszter a kancellári tisztség betöltésére jóval alkalmasabb lenne. Pistorius hosszú idő óta vezeti a német politikusok népszerűségi listáját, megelőzve a konzervatív vetélytársakat is.

Legutóbb München rendkívül népszerű, 2014 óta hivatalban lévő polgármestere, Dieter Reiter hangsúlyozta a Der Tagesspiegel című lapnak adott interjújában, hogy a kancellári tisztség betöltésére Pistorius Scholznál alkalmasabb és esélyesebb is lenne.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×