eur:
411.11
usd:
392.25
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
BERLIN, GERMANY - DECEMBER 17: Christian Democratic Unions (CDU) newly elected party chairman Friedrich Merz reacts during a press conference on December 17, 2021 in Berlin, Germany. (Photo by Filip Singer - Pool/Getty Images)
Nyitókép: Filip Singer - Pool/Getty Images

Eldőlt: Friedrich Merz a CDU/CSU kancellárjelöltje

Németország következő kancellárja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelenlegi elnöke, Friedrich Merz lehet: vetélytársai gyors egymásutánban visszaléptek a jelöltségtől, így egyedül maradt a ringben.

Németországban jövő szeptemberben tartják a parlamenti választásokat, a mostani közvélemény-kutatások szerint a győztes a CDU-ból és a bajor testvérpártból, a Keresztényszociális Unióból (CSU) álló pártszövetség lesz. Noha a CDU/CSU immár hosszabb ideje jelentős fölénnyel vezette a parlamenti pártok népszerűségi listáját, Merz támogatottsága a pártszövetség tagsága körében nem volt ennyire egyértelmű, a kancellárjelöltségi versengésben az adatok szerint két politikustársa is megelőzte.

Az egyikük Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, míg a másik Bajorország kormányfője, az országos CDU-val ellentétben kizárólag a bajor tartományban működő CSU elnöke, Markus Söder volt. Néhány nappal ezelőtt a felmérésekből még az tűnt ki, hogy a kancellárjelölti tisztség elnyerésére a konzervatív politikusok közül legtöbb esélye Södernek lenne. Egy nappal ezelőtt azonban az egységre és az összefogásra hivatkozva Hendrik Wüst jelentette be, hogy Merz javára visszalép a kancellárjelöltségi tisztségtől.

Elemzők rögtön ezt követően azt találgatták, hogy Markus Söder ezek után milyen döntést hozhat. A CSU vezetője erre huszonnégy órával később Merzcel közösen tartott sajtóértekezletén adta meg a választ: bejelentette visszalépését. Söder a többi között arra hivatkozott, hogy egy évvel a választások előtt a pártban nyugalomra és egységre van szükség. "A két testvárpártnak többé nincs vitája, és ez így jó" – hangsúlyozta Markus Söder.

Merz "régi motorosnak" számít, 2000 és 2002 között az akkor ellenzéki CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője volt. Ezt követően értesülések szerint az akkori pártelnökkel és későbbi kancellárral, Angela Merkellel támadt ellentétei nyomán felhagyott a nagypolitikával. Folytatta ügyvédi praxisát, és multinacionális cégek tanácsadója volt. 2020-ban feladta üzleti tevékenységét, hogy ismét a politikára összpontosítson, és többszöri próbálkozás és az akkori pártelnök, Armin Laschet bukása után 2022 január végén lett a CDU hivatalos elnöke.

Elemzők szerint egyelőre

nehéz megjósolni, hogy ki lesz Merz kihívója

az egy év múlva esedékes parlamenti választásokon. A 2021 decembere óta hivatalban lévő szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz az elmúlt napokban többször is megerősítette, hogy jövő ősszel újra harcba száll a kancellári tisztségért. Az SPD koalíciós partnerei közül sem a Zöldek Pártja, sem a liberális Szabad Demokrata Párt nem jelezte ilyen irányú esetleges törekvéseit, elemzők szerint ugyanakkor a kancellári tisztség betöltésére esélyük sem lenne.

Ami pedig Olaf Scholz esélyeit illeti, a felmérések arról tanúskodnak, hogy vezetői alkalmasságát a válaszadók túlnyomó többsége megkérdőjelezi. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy több magas rangú szociáldemokrata politikus is azon a véleményen van, hogy Scholz helyett Boris Pistorius védelmi miniszter a kancellári tisztség betöltésére jóval alkalmasabb lenne. Pistorius hosszú idő óta vezeti a német politikusok népszerűségi listáját, megelőzve a konzervatív vetélytársakat is.

Legutóbb München rendkívül népszerű, 2014 óta hivatalban lévő polgármestere, Dieter Reiter hangsúlyozta a Der Tagesspiegel című lapnak adott interjújában, hogy a kancellári tisztség betöltésére Pistorius Scholznál alkalmasabb és esélyesebb is lenne.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet a Gazprom szállít, a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli az energiacég pénzügyeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×