Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Underwater oil pipelines on ocean floor.
Nyitókép: imaginima/Getty Images

WSJ: Egy átmulatott éjszaka eredménye lehet az Északi Áramlat felrobbantása

Ismét információk szivárogtak a robbantás ügyében elfogni kívánt, de Lengyelországból Ukrajnába távozott búvároktatóról, illetve arról, hogy ki és mikor tervelhette ki az akciót.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a német hatóságok júniusban elfogatóparancsot küldtek Lengyelországnak, miután fényképek és tanúvallomások alapján azonosították az Index és a Politico szerint Vladimir Zsuravljev nevű, búvároktatóként dolgozó ukrán férfit. Ám végül nem tartóztatták le, mert elhagyta Lengyelországot, Ukrajnába távozott, közölte a lengyel ügyészség. A portál úgy tudja, Kijevben él.

A német nyomozók szerint ukrán állampolgárok béreltek egy „Andromeda” nevű jachtot, a dán Bornholm-sziget közelében lévő csővezetékekhez hajóztak, és robbanóanyagokat helyeztek el. A tenger alatti detonációk az Oroszországból Németországba gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 négy vezetékéből hármat tönkretettek. Azóta se tudni, pontosan kik, illetve melyik ország lehet a felelős. Az Oroszországból Németországba gázt szállító vezeték a robbantás idején nem üzemelt.

Mint a németek állítják, egy ukrán csoport már 2014-ben megtervezte a robbantást.

Az Index azt írja, kiszivárgott dokumentumok szerint az Egyesült Államoknak már három hónappal a robbanások előtt információi voltak arról, hogy Ukrajna támadást tervez a balti-tengeri gázvezetékek ellen, ám egyes nyugati és német hírszerzési tisztviselők azt mondták, kétségeik vannak Ukrajna felelősségét illetően.

A Wall Street Journalt idézve a lap arról is beszámolt, hogy az akció 300 ezer dollárba került és a lap szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eredetileg jóváhagyta a tervet. Miután az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) tudomást szerzett az akcióról, az ukrán elnök visszakozott. Ám az akciót Valerij Zaluzsnij, akkori főparancsnok folytatta.

„Mindig nevetek, amikor a médiában találgatásokat olvasok valami hatalmas műveletről, amiben titkosszolgálatok, tengeralattjárók, drónok és műholdak vesznek részt” – nyilatkozta az egy névtelenséget kérő tiszt, majd hozzátette: az egész egy átmulatott éjszaka és egy maroknyi olyan ember elszántságának köszönhetően született, akiknek volt merszük kockáztatni az életüket a hazájukért.

Az Északi Áramlat felrobbantásának ügyében korábban dán és svéd nyomozás is indult, de ezek véget értek anélkül, hogy gyanúsítottat megneveztek volna.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×