Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
The silhouette of soldiers from the Givati Brigade as they prepare for an amphibious exercise.
Nyitókép: David H. Wells/Getty Images

Van egy balti ország, amely "nem ellenzi" katonák Ukrajnába küldését

Közben Moszkva arról beszél, hogy a NATO katonái már régen jelen vannak Ukrajna területén.

Mint ismert, Emmanuel Macron francia elnök hétfőn felvetette nyugati szárazföldi csapatok ukrajnai telepítésének kérdését. Rámutatott: nincs egyetértés abban, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjenek, de "semmit sem szabad kizárni".

Több NATO-ország, köztük Németország elutasította Macron felvetését. Ám úgy tűnik, lenne ország, amely akár támogatna is egy ilyen fellépést.

Macron szavaira reagálva ugyanis a lett védelmi minisztérium szóvivője szerdán azt mondta, hogy országa alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben.

A lett védelmi tárca szóvivője felidézte, hogy Lettország az Ukrajna ellen indított háború kezdetétől katonai támogatást nyújt Kijevnek: részben fegyverszállítások formájában, részben ukrán katonák lettországi és más NATO-országokban zajló kiképzésével.

Ugyancsak szerdán Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője arra mutatott rá, hogy a NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak, és segítenek a nyugati fegyverek működtetésében. Zaharova ezzel Macron szavain kívül arra is reagált, hogy a Financial Times című brit lap közölte: nyugati különleges erők tevékenykednek Ukrajnában.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus eszkalációjához vezet, ha az uniós országok zsoldosokat küldenek majd Ukrajnába.

Az ukrán elnök is megszólalt szerdán az ügyben a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről és közölte: jót tesz a világnak minden, amivel Ukrajnát erősítik. Volodimir Zelenszkij egy tanácskozáson mondta ezt, hozzátéve, hogy nem volt ott azon a tanácskozáson, amelyen Macron kifejtette elképzeléseit, de úgy tudja, azt mondta a francia elnök, hogy beszélni fog bizonyos új ötletekről Ukrajna megerősítésére, és megosztja az információkat, amikor - várhatóan március közepén - megérkezik Ukrajnába.

Címlapról ajánljuk

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×