Infostart.hu
eur:
363.95
usd:
325.57
bux:
144541.4
2026. november 10. kedd Réka
The silhouette of soldiers from the Givati Brigade as they prepare for an amphibious exercise.
Nyitókép: David H. Wells/Getty Images

Van egy balti ország, amely "nem ellenzi" katonák Ukrajnába küldését

Közben Moszkva arról beszél, hogy a NATO katonái már régen jelen vannak Ukrajna területén.

Mint ismert, Emmanuel Macron francia elnök hétfőn felvetette nyugati szárazföldi csapatok ukrajnai telepítésének kérdését. Rámutatott: nincs egyetértés abban, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjenek, de "semmit sem szabad kizárni".

Több NATO-ország, köztük Németország elutasította Macron felvetését. Ám úgy tűnik, lenne ország, amely akár támogatna is egy ilyen fellépést.

Macron szavaira reagálva ugyanis a lett védelmi minisztérium szóvivője szerdán azt mondta, hogy országa alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben.

A lett védelmi tárca szóvivője felidézte, hogy Lettország az Ukrajna ellen indított háború kezdetétől katonai támogatást nyújt Kijevnek: részben fegyverszállítások formájában, részben ukrán katonák lettországi és más NATO-országokban zajló kiképzésével.

Ugyancsak szerdán Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője arra mutatott rá, hogy a NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak, és segítenek a nyugati fegyverek működtetésében. Zaharova ezzel Macron szavain kívül arra is reagált, hogy a Financial Times című brit lap közölte: nyugati különleges erők tevékenykednek Ukrajnában.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus eszkalációjához vezet, ha az uniós országok zsoldosokat küldenek majd Ukrajnába.

Az ukrán elnök is megszólalt szerdán az ügyben a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről és közölte: jót tesz a világnak minden, amivel Ukrajnát erősítik. Volodimir Zelenszkij egy tanácskozáson mondta ezt, hozzátéve, hogy nem volt ott azon a tanácskozáson, amelyen Macron kifejtette elképzeléseit, de úgy tudja, azt mondta a francia elnök, hogy beszélni fog bizonyos új ötletekről Ukrajna megerősítésére, és megosztja az információkat, amikor - várhatóan március közepén - megérkezik Ukrajnába.

Címlapról ajánljuk
Ki veszi át az euró irányítását?
Két ember, két kamatpálya

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?

Sajtóértesülés: Moszkva és Kijev is engedékenyebbnek bizonyult a legújabb tárgyaláson

A kiszivárgott információk alapján az orosz és az ukrán fél is engedhet a korábban megszabott feltételeiből a háború lezárása érdekében.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×