Infostart.hu
eur:
363.65
usd:
308.47
bux:
140418.24
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
The silhouette of soldiers from the Givati Brigade as they prepare for an amphibious exercise.
Nyitókép: David H. Wells/Getty Images

Van egy balti ország, amely "nem ellenzi" katonák Ukrajnába küldését

Közben Moszkva arról beszél, hogy a NATO katonái már régen jelen vannak Ukrajna területén.

Mint ismert, Emmanuel Macron francia elnök hétfőn felvetette nyugati szárazföldi csapatok ukrajnai telepítésének kérdését. Rámutatott: nincs egyetértés abban, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjenek, de "semmit sem szabad kizárni".

Több NATO-ország, köztük Németország elutasította Macron felvetését. Ám úgy tűnik, lenne ország, amely akár támogatna is egy ilyen fellépést.

Macron szavaira reagálva ugyanis a lett védelmi minisztérium szóvivője szerdán azt mondta, hogy országa alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben.

A lett védelmi tárca szóvivője felidézte, hogy Lettország az Ukrajna ellen indított háború kezdetétől katonai támogatást nyújt Kijevnek: részben fegyverszállítások formájában, részben ukrán katonák lettországi és más NATO-országokban zajló kiképzésével.

Ugyancsak szerdán Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője arra mutatott rá, hogy a NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak, és segítenek a nyugati fegyverek működtetésében. Zaharova ezzel Macron szavain kívül arra is reagált, hogy a Financial Times című brit lap közölte: nyugati különleges erők tevékenykednek Ukrajnában.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus eszkalációjához vezet, ha az uniós országok zsoldosokat küldenek majd Ukrajnába.

Az ukrán elnök is megszólalt szerdán az ügyben a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről és közölte: jót tesz a világnak minden, amivel Ukrajnát erősítik. Volodimir Zelenszkij egy tanácskozáson mondta ezt, hozzátéve, hogy nem volt ott azon a tanácskozáson, amelyen Macron kifejtette elképzeléseit, de úgy tudja, azt mondta a francia elnök, hogy beszélni fog bizonyos új ötletekről Ukrajna megerősítésére, és megosztja az információkat, amikor - várhatóan március közepén - megérkezik Ukrajnába.

Címlapról ajánljuk

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Alapvetően jó a hangulat a nemzetközi tőkepiacokon, a befektetők azt árazzák, hogy áttörés jöhet az amerikai-iráni tárgyalásokban a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. Ez alapvetően javította a nemzetközi befektetői közösség kockázatvállalási hajlandóságát, de nagyot mentek tegnap az amerikai technológiai részvények is, ami a szélesebb piacok számára is lendületet adott. Az ázsiai tőzsdéken emelkedéseket lehetett látni reggel, míg Európában kis mozgásokkal indul a nap. A magyar tőzsdén még mindig a Tisza párt kétharmados győzelme mozgatja az árfolyamokat, míg hétfőn a blue-chipek emelkedtek nagyot, azokban kedden már kisebb korrekció volt, ma pedig ismét emelkedés van, erősödnek a hazai blue chipek, felpattan a 4iG és az Opus. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×