Infostart.hu
eur:
350.7
usd:
302.07
bux:
136988.19
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
The silhouette of soldiers from the Givati Brigade as they prepare for an amphibious exercise.
Nyitókép: David H. Wells/Getty Images

Van egy balti ország, amely "nem ellenzi" katonák Ukrajnába küldését

Közben Moszkva arról beszél, hogy a NATO katonái már régen jelen vannak Ukrajna területén.

Mint ismert, Emmanuel Macron francia elnök hétfőn felvetette nyugati szárazföldi csapatok ukrajnai telepítésének kérdését. Rámutatott: nincs egyetértés abban, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjenek, de "semmit sem szabad kizárni".

Több NATO-ország, köztük Németország elutasította Macron felvetését. Ám úgy tűnik, lenne ország, amely akár támogatna is egy ilyen fellépést.

Macron szavaira reagálva ugyanis a lett védelmi minisztérium szóvivője szerdán azt mondta, hogy országa alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben.

A lett védelmi tárca szóvivője felidézte, hogy Lettország az Ukrajna ellen indított háború kezdetétől katonai támogatást nyújt Kijevnek: részben fegyverszállítások formájában, részben ukrán katonák lettországi és más NATO-országokban zajló kiképzésével.

Ugyancsak szerdán Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője arra mutatott rá, hogy a NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak, és segítenek a nyugati fegyverek működtetésében. Zaharova ezzel Macron szavain kívül arra is reagált, hogy a Financial Times című brit lap közölte: nyugati különleges erők tevékenykednek Ukrajnában.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus eszkalációjához vezet, ha az uniós országok zsoldosokat küldenek majd Ukrajnába.

Az ukrán elnök is megszólalt szerdán az ügyben a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről és közölte: jót tesz a világnak minden, amivel Ukrajnát erősítik. Volodimir Zelenszkij egy tanácskozáson mondta ezt, hozzátéve, hogy nem volt ott azon a tanácskozáson, amelyen Macron kifejtette elképzeléseit, de úgy tudja, azt mondta a francia elnök, hogy beszélni fog bizonyos új ötletekről Ukrajna megerősítésére, és megosztja az információkat, amikor - várhatóan március közepén - megérkezik Ukrajnába.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: az Orbán-kormány elkezdett építeni egy migránstábort, de közben hazudott a szavazóknak

Magyar Péter az Országgyűlésben: az Orbán-kormány elkezdett építeni egy migránstábort, de közben hazudott a szavazóknak

A miniszterelnök a hétfői ülésen napirend előtt idézett egy mondatot egy 2024-es kormányzati jegyzőkönyvből: „A migrációs feszültséget 2026-ra szükséges kiélezni” – az Orbán-kormány élezni akarta a helyzetet, nem megoldani, mondta Magyar Péter, aki idézett 2024-es jegyzőkönyveket arról is, hogy az Orbán-kormány végre akarta hajtani a migrációs paktumot. Mint mondta, a Tisza-kormány azt fogja tenni, amit mond, véget vet a hazudozásnak – mondta. Ez a nyári szünet előtti utolsó „rendes” ülésnap, keddtől nyáron már csak rendkívüli ülésnapok jönnek. Az Országgyűlés hétfőn szavazhat a miniszterelnöki ciklusok 8 évre korlátozásáról.

Orbán Anita: Magyarország visszatér

Magyarország újra európai országként viselkedik, a nemzetérdeket mindig szem előtt tartva, de azt a szövetségi rendszeren belül érvényesítve – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter hétfőn Luxemburgban, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Parlagon heverő betétek: miért nem dolgozik a lakossági megtakarítás?

Parlagon heverő betétek: miért nem dolgozik a lakossági megtakarítás?

A megtakarítások nem optimális allokációja miatt a lakosság évente százmilliárd forintokban mérhető kamatbevételtől esik el. A forintbetétek jelentős része látra szóló, ugyanakkor a számlaméret szerinti eloszlás, illetve az egyenlegek havi változása alapján ezek 40-50 százalékánál reális opció lenne a magasabb kamaton történő hosszabb távú lekötés. Emellett több mint 230 milliárd forintnyi lekötött betét még mindig 1 százalék alatti kamaton fut, annak ellenére, hogy egyes bankok 4-7 százalékos kamatot is kínálnak. A betétek lekötésével vagy újrastrukturálásával – különösen 10 millió forintos betétméret felett – 2-5 százalékponttal magasabb kamat is elérhető lenne, miközben a lakossági állampapírok is versenyképes alternatívát jelentenek. A megtakarítások tudatosabb allokációja nemcsak a lakosság kamatbevételeit növelné, hanem élénkítené a banki versenyt, erősítené a kamattranszmissziót és az MNB monetáris politikájának hatékonyságát is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×