Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő választási kampányaktivistákhoz beszél Moszkvában 2024. január 31-én, miután nyilvántartásba vette elnökjelöltként az orosz Központi Választási Bizottság. A párton kívüliként, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával induló Putyin a negyedik bejegyzett államfőjelölt. Az elnökválasztást Oroszországban 2024. március 15. és 17. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

A Pentagonban a balti államokat féltik

Az amerikai védelmi miniszter szerint ha az oroszok győznek Ukrajnában, Putyin nem áll meg.

Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a Képviselőház fegyveres szolgálatokkal foglalkozó testülete hallgatta meg kórházi kezelése kapcsán, de az amerikai védelmi minisztert kérdezték az ukrajnai háborúról is − írja a Portfolio a Newsweek cikkére hivatkozva.

A politikus azt mondta: szerinte nem fog leállni Vlagyimir Putyin, ha győz Ukrajnában, „még több agressziót” hajt majd végre a régióban. Az amerikai vezető szerint ez más diktátorokat is felbátoríthat szerte a világon háborús cselekmények végrehajtására.

Austin úgy látja, a NATO-n belül kifejezetten komoly veszélyben vannak a balti államok.

„Ők ismerik Putyint, tudják, mire képes. Teljesen őszintén, ha Ukrajna elbukik, szerintem a NATO háborúba kerül Oroszországgal” – jelentette ki a Pentagon vezetője.

A védelmi miniszter kritizálta a törvényhozást is amiatt, hogy túl sokáig vesztegelnek Ukrajna további támogatásával kapcsolatosan, ez pedig az egész NATO-ra negatív hatással van.

„A szövetségeseinket aggasztja ez az üzenet. Már most is hatással van a dolog az ukrán katonák moráljára. Ha ezen az úton folytatjuk, ajándékot adunk Putyinnak, ezt pedig igazán nem szeretnénk” - mondta Austin.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×