Globális válság van kialakulóban a tengeri kereskedelmi utakon, aminek súlyos következménye lehet az inflációra, az élelmezés- és energiabiztonságra - hívja fel a figyelmet legfrissebb jelentésében a fejlődő országok gazdasági növekedésének elősegítésén dolgozó ENSZ-szervezet (UNCTAD) − írja az economx.hu.

A Szuezi-csatorna forgalmának hanyatlása az elmúlt két hónapban kibontakozott fegyveres konfliktusoknak tudható be, míg a Panama-csatornán áthaladó tranzitforgalom az elmúlt két év időjárási viszontagságai miatt csökkent drasztikusan.

A Szuezi-csatornán keresztül zajlik a kereskedelmi forgalom Ázsia és Európa között, az Egyiptomot átszelő vízi út révén a konténerhajóknak nem kell megkerülniük az afrikai kontinenst.

2023-ban a globális tengeri konténerkereskedelem hozzávetőlegesen 22 százaléka haladt át ezen a csatornán olyan árukat szállítva, mint például a földgáz, a kőolaj, nyersanyagok és ipari termékek.

Azóta, hogy tavaly év végétől a Vörös-tengeren a jemeni húszik sorra támadják meg a nemzetközi hajókat, a szállítmányozók elkerülik a csatornát és a hosszabb Afrika körüli útvonalat választják. A kerülő azt jelenti, hogy például egy Szaúd-Arábiából Hollandiába közlekedő olajtankernek a megszokott mintegy 10 ezer kilométer helyett csaknem 18 ezer kilométeres utat kell megtennie.

Egyes ágazatokban már szinte teljesen kiiktatták a Szuezi-csatornán átvezető útvonalat, cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító hajó egyáltalán nem jár erre, ami a földgáz világpiaci árának emelkedéséhez vezetett, az autószállításra szakosodott tengeri fuvarozók járatai pedig mintegy 50 százalékkal csökkentek ezen az útvonalon az UNCTAD adatai szerint.

A helyzet összetettségét mutatja, hogy a forgalom visszaesése a fuvardíjak meredek emelkedésével jár együtt. A Sanghajból Európába küldött árucikkek szállítása például több mint 250 százalékkal drágult tavaly ősz óta.

A Panama-csatorna térségét tartós aszály sújtja. A rendkívül alacsony vízállás miatt a csatornán a korábban megszokott átlagosan 36-ról 22-re kellett csökkenteni a napi tranzitok számát. Ez az útvonal különösen Dél-Amerika nyugati parti országainak fontos.

A gazdasági következmények mellett a környezeti hatások is jelentősek: a hajók a korábbinál több üzemanyagot égetnek el, mert nagyobb távolságot kell megtenniük, és igyekeznek gyorsabban haladni, ami még inkább növeli a fogyasztást.

Így például a Szingapúr és Észak-Európa között közlekedő konténerszállítók Afrikát megkerülve 70 százalékkal több üvegházhatású gázt bocsátanak ki.

Az ENSZ-szervezet szerint a mostanra kialakult helyzet még nem érte el világjárvány okozta 2021-2022-es globális logisztikai válságot, de fontos szemmel tartani az eseményeket, mert az ukrajnai háború már megmutatta, hogy a hosszabb távolságok és a fuvardíjak milyen hatással vannak az élelmiszerárakra.