eur:
411.21
usd:
392.59
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A NATO-parancsnokság alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR amerikai katonáinak páncélozott járművei a leposavici városháza előtt 2023. június 2-án. Négy nappal korábban a KFOR 30 katonája, köztük 19 magyar, illetve 52 szerb tüntető megsebesült a többségében szerbek lakta másik észak-koszovói városban, Zvecanban kitört zavargásokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovszki

A NATO-ban bízik a szerb elnök a koszovói lövöldözés után

A NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderőnek, a KFOR-nak kell biztosítania a békét Észak-Koszovóban, és át kell vennie a rendfenntartási feladatokat a koszovói rendőrségtől - közölte Aleksandar Vucic szerb elnök.

A szerb elnök ezt azon a találkozón kérte, amelyen Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió nagykövetei vettek részt.

A KFOR-nak jelenleg körülbelül 4500 katonája tartózkodik Koszovóban, akiknek feladata a békefenntartás, de nem a helyi rendőrség munkájának ellenőrzése vagy felülbírálása.

Észak-Koszovóban vasárnap hajnalban lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között.

A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek, hatot megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált és foglalt le a faluban.

A koszovói rendőrség egy drónnal készített felvételt is közzétett, amelyen a Bajskéban található kolostor udvarán pihenő fegyveresek láthatók. A belügyminisztérium állítása szerint az egyik férfi Milan Radoicic, a Szerb Lista nevű kisebbségi szerb párt alelnöke. Ezt egyelőre nem erősítették meg, illetve a szerb külügyminiszter szerint a felvétel nem is a múlt vasárnap készült.

Egyelőre nem tudni, hogy ki bérelte vagy bujtotta fel a fegyveres támadókat, ahogyan azt sem, hogy mi volt a támadás indítéka.

Míg a szerb elnök szerint a koszovói rendőrökre felháborodott helyi szerbek támadtak, Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint jól felfegyverzett, képzett harcosokról, "terrorista bűnszervezetről" van szó, amelyet Belgrád politikailag és pénzügyileg támogat.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.

Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic vasárnap ismét leszögezte, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×