eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Dróncsapás. Forrás: Getty Images
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Új szintre emelkedett a drónháború Ukrajna és Oroszország között

Augusztus végén korábban elképzelhetetlennek hitt mélységi csapások sorozata érte Oroszországot. Az ukránok újfajta, nagy hatótávolságú drónokat vetettek be és ezzel új fejezetet nyitottak a háború történetében.

Augusztus 25-én ukrán fejlesztők csapata gyülekezett a Krím-félszigethez közeli frontszakasz egy pontján.Többféle, új típusú, öngyilkos drónt készültek kipróbálni, méghozzá mindjárt úgy, hogy éles csapásmérést hajtsanak végre velük egy orosz katonai támaszpont ellen - olvashatjuk a londoni The Economist cikkében.

A próba egyszerűen zajlott: útjukra bocsátották a drónokat, majd figyelték, hogy melyik éri el a célpontot és ott milyen pusztítást végez. Az eredményesség volt a feltétele annak, hogy megindulhasson egy-egy új típus sorozatgyártása. Sajátos módon Ukrajnában nem egy központból irányítják a drónfejlesztést. Több centrum is létezik, például minden hírszerző szolgálatnak van legalább egy, és persze nagyon sok az önálló fejlesztő is.

Nyilván megoldható lenne, hogy minden tervezést és gyártást egyetlen egységbe vonjanak össze, ám ez a szétaprózottság segít a fejlesztések és a mérnök csapatok védelmében. Emellett persze az sem elhanyagolható, hogy az egyes cégek között folyamatos versengés folyik. A decentralizáció további előnye, hogy ezzel talán részben kikerülhető a bürokrácia és csökkenthető a korrupció is, illetve valamelyest mérsékelhető a hadseregen belüli érdekcsoportok befolyása.

A látszólagos rendezetlenség ellenére a kutatások fő irányait az ukrán Digitális Átállás Minisztériuma jelöli ki és részben felügyeli is a munkálatokat.

A dróntechnológia fejlődése szó szerint létkérdés Ukrajnának. A háború kitörésekor ugyanis Moszkva óriási fölényben volt a nagy hatótávolságú csapásmérő fegyverek terén is. Az orosz rakéták és manőverező robotrepülőgépek az ország bármely pontját támadhatták, nem kellett tartani az ukránok válaszcsapásaitól. Nem is lett volna mivel, hiszen Ukrajnának csak nagyon kevés és eléggé elavult mélységi támadásokra alkalmas fegyvere volt. Néhány felderítő robotrepülőgépet, illetve a régi, Sz-200-as légvédelmi rendszer rakétáit alakították át nagy hatótávolságú csapásmérésre. A nyugati szövetségesektől kapott fegyverekkel ugyanis szigorúan tilos az orosz hátország pusztítása. Az egyetlen megoldást a hazai tervezésű és gyártású drónok jelentették.

A rohamtempóban folyó fejlesztésekkel mostanra új szintet sikerült elérni

A kezdetben használt aprócska, kereskedelmi forgalomban kapható kvadkoptereket felváltották a mesterséges intelligenciát használó, jókora robbanófejjel ellátott és nagy hatótávolságú robotok.

A brit újságnak nyilatkozó "Detektív" álnevű ukrán hírszerző tiszt elmondta, hogy miként támadnak az újfajta drónokkal. A felderítők általában hajnalban kezdik felmérni az orosz légvédelem és elektronikai zavaró egységek harckészültségének pillanatnyi szintjét. Azért a korai órákat választják, mert akkor még a katonák nem annyira éberek. Ha sikerül megtalálni az orosz védelem éppen akkor leggyengébb pontját, már indulnak is a drónok.

"Egy nagyjából 60 kilométeres zónán kell átküzdeniük magukat. Ha ezen átrepülnek, akkor már szabad az út Oroszország belseje felé"

- nyilatkozta a "Detektív". Majd hozzátette még, hogy a drónok 35-40 százaléka át is jut az orosz elhárításon. Ez magyarázza a mélyen a hátországban lévő hadiüzemekben, üzemanyag raktárakban, vagy logisztikai központokban történő mind gyakoribb robbanásokat, amelyeket az orosz hatóságok egyre nehezebben tudnak megmagyarázni. Ugyanez a helyzet a Moszkvát ért dróntámadásokkal is, amiket kezdetben igyekeztek elbagatellizálni.

Némelyik támadás "reklám" lehet

Való igaz, hogy nem okoztak túl nagy károkat, de ahogy az ukrán tiszt elmondta, nem is ez volt a céljuk. Igazából azt akarták elérni ezekkel az akciókkal, hogy minél több átlag oroszban tudatosuljon a háború közelsége, a pusztulás lehetősége.

A brit újság ehhez még hozzáteszi: jó néhány, Oroszországot ért dróntámadást egyfajta reklámnak szántak. Egyik vagy másik ukrán gyártó ezzel akarta felhívni az új termékére a kijevi döntéshozók figyelmét, megrendelést remélve ettől.

Pénz pedig van bőven, mivel az ukrán kormány az állami költségvetésben negyven milliárd hrivnyát (körülbelül 1,1 milliárd dollárt) különített el drónokra.

"Szükség is van a fejlődésre, mert az oroszok is gyorsan tanulnak" - mondta a The Economistnak a Morok (sötét szellem) nevű cég egyik vezetője. A háború kitörésekor meglévő háromszoros ukrán fölény mostanra kiegyenlítődött. Nagy orosz hadiipari vállalatok álltak rá a távolról irányított eszközök, illetve az ezek zavarására, megsemmisítésére szolgáló berendezések gyártására. A saját fejlesztések mellett egy Tatársztánban működő cég már az iráni eredetű Shahed drónokat is gyártja.

A harctereken pedig egyre gyakrabban látni elektronikai zavaró berendezésekkel ellátott orosz tankokat vagy más harcjárműveket.

"Csak a folyamatos fejlesztés és a mesterséges intelligencia minél nagyobb arányú használata segíthet" - fogalmazott a Morok cég már idézett képviselője. Ehhez viszont az ukrán mérnökök legjobb tudására van szükség, hiszen az oroszoknál is nagyon komoly fejlesztő csapatok dolgoznak. Semmi kétség, az ukrajnai háború egy újabb szakaszába lépett.

Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×