Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Lezúdult lavina az ausztriai Tirol tartományban lévő Ischgl település közelében 2019. január 15-én. Az ismétlődő nagy hóesés súlyos gondokat okoz a közlekedésben Ausztria nagy részében. Ausztria Voralberg és Tirol tartományában a legmagasabb szintű lavinaveszély van érvényben.
Nyitókép: MTI/EPA/Daniel Kopatsch

A mélybe zuhant a tiroli Alpok egyik csúcsa

A fagyott permafroszt olvadása okozhatta geológusok szerint a földcsuszamlást és a hegyomlást Tirolban.

A hegyomlás a Silvretta-Alpokban lévő Fluchthorn-hegység déli csúcsánál következett be Galtür település közelében. Szakértők véleménye szerint szerint legalább százezer köbméter kőzet hullott le, a csúcs teljesen eltűnt. A hatóságok úgy vélekednek, hogy a természeti katasztrófa sem halálos áldozatokat, sem sérülteket nem követelt.

Az osztrák és német honlapok által idézett tiroli geológus, Thomas Figl egy felderítő repülés nyomán úgy értékelte, hogy az olvadó fagyos talaj okozta a természeti jelenséget. "A jég olvad a globális felmelegedés miatt, és ez okozza a hegyek összeomlását. A jég a hegyek ragasztója, és ez a ragasztóanyag szép lassan elvész" – fogalmazott a geológus.

A hatóságok elővigyázatossági intézkedésként lezártak jó néhány turistaútvonalat a Fluchthorn-hegység környékén. A közelben lévő Galtür települést a katasztrófa során nem fenyegette veszély. A kis település kilenc kilométerre fekszik a hegységtől, a sziklaomlás azonban szerencsére más utat választott.

Galtür egyébként 1999-ben egy némileg hasonló természeti katasztrófa helyszíne volt, akkor azonban egy lezúduló hatalmas lavina 38 halálos áldozatot követelt.

Szakértők szerint a jövőben a globális felmelegedés miatt hasonló természeti katasztrófákkal kell számolni.

A Der Standard című lap idézte az osztrák tudományos akadémia kutatóját, aki szerint a Silvretta-Alpok hegyvonulata mentén fekvő települések az esetleges sziklaomlások miatt potenciális veszélynek vannak kitéve.

A permafroszt talaj olvadása csak az ilyen jellegű katasztrófák kiváltója, a döntő tényező az, ha az olvadás sziklaomlással jár együtt – fogalmazott a kutató.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×