A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg.

Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik majd. Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.

Hétfőn a NATO koszovói erői, a KFOR katonái és a tiltakozó szerbek között erőszakos összecsapások történtek, ezekben több mint 20 katona megsérült, közülük többen súlyosan (hosszú cikkünk itt olvasható, alább pedig az összecsapások videói láthatók).

Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az InfoRádióban elmondta: azért bojkottálták a szerbek a választást, mert tavaly ősszel a rendszámtáblákkal kapcsolatban számukra kedvezőtlen döntést hozott a pristinai kormányzat. Ebből őszre feszült patthelyzet alakult ki, a koszovói szerbek nem értenek egyet a helyzet kezelésével.

Nagyon nehéz ezt a helyzetet feloldani - hangsúlyozta Németh Ferenc.

"Sem Pristinában a koszovói albánok vezetői, sem Belgrádban a szerbek vezetői nem mutatnak konstruktív lépéseket a helyzet enyhítése felé, kompromisszumos megoldás nem várható tőlük. Valószínűleg a nemzetközi közösségnek – az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselőinek – a hathatós nyomásgyakorlása fogja a jelenlegi helyzetetet csillapítani, de ez csak tűzoltásnak tekinthető. Néhány napra normalizálódhat a helyzet, de hosszú távra nem képzelhető el jelenleg olyan megoldás, amely garantálná, hogy hasonló események ne történjenek meg" – mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Időközben egymást vádolták a felek

Albin Kurti koszovói miniszterelnök a Twitteren azt írta, hogy a NATO-járművekre felfestett ultranacionalista szerb graffitik sötét figyelmeztetések Koszovóban. "Kiállunk a békéért és a biztonságért" – tette hozzá a Telex cikke szerint. Aggodalmát fejezte ki az erőszak miatt, és elítélte a támadásokat, amik a koszovói rendőrséget, a NATO-békefenntartókat és az újságírókat érte. Megjegyezte, a zavargásokat követően egyeztetett az amerikai, a brit, a francia, a német, az olasz és az EU-s nagykövettel is.

A Telex idézte a Blic.rs cikkét, amelyből kiderül: Aleksandar Vučić szerb elnök beszédében azzal vádolta Kurtit, hogy ő provokálta ki, hogy a koszovói szerbek és a KFOR között konfliktus legyen. Arra kérte a nemzetközi közösséget, Németország, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezetőit, hogy próbálják meg „észhez téríteni” Kurtit, mert Szerbia csak békét akar.

Vučić szerint több mint 52 koszovói szerb sérült meg, hárman közülük súlyosan. Ő 41 sérült KFOR-katonáról beszélt.

A szerb elnök már korábban elrendelte a szerb fegyveres erők legmagasabb készültségét, és a határhoz irányítottak egységeket.