Infostart.hu
eur:
360.8
usd:
304.62
bux:
139295.34
2026. április 17. péntek Rudolf
Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjének támogatói egy választási kampányrendezvényen Pursaklarban 2023. május 11-én, három nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Manuel De Almeida

"Félre kell tenni" a török EU-csatlakozás ügyét - mondta Manfred Weber

Végleg le kell zárni Törökország EU-csatlakozási folyamatát az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber szerint.

Az Európai Parlament jobbközép pártjait összefogó szövetség német vezetője Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi választási győzelme után a Berliner Morgenpost című német lapnak adott nyilatkozatában kiemelte, végleg "félre kell tenni" a török EU-csatlakozás ügyét, mert "inkább gátolja, mint segíti" a közösség és az 1999 óta tagjelölt ország kapcsolatát.

"Az EU továbbra is nyitott a partnerségre, hiszen Törökország közvetlen szomszéd, és sok a közös kihívás. Azonban elvárásai is vannak: a tisztségében megerősített államfőnek a társadalom összefogására és az ország modernizálására kell törekednie, és együtt kell működnie az EU-val az Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtésében, a migrációs politikában és Ciprus helyzetének rendezésében is" - áll az interjúban.

Mindenekelőtt pedig "Erdogannak azonnal hozzá kell járulnia Svédország NATO-tagságához" - jelentette ki a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

Hasonlóan fogalmazott a CSU és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) közös német szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezető külügyi szakpolitikusa, Jürgen Hardt is, aki szerint az EU és Törökország kapcsolatának következő nagy "próbája" az lesz, hogy az újraválasztott elnök miként dönt a svéd NATO-csatlakozás ügyében és hogyan "viselkedik" a júliusi vilniusi NATO-csúcson.

Olaf Scholz német kancellár vasárnap a választási eredmény kihirdetése után egy Twitter-bejegyzésben gratulált Recep Tayyip Erdogannak, és hozzátette, hogy Berlin szeretné "új lendülettel" előmozdítani a közös ügyeket.

Németországban él a legnagyobb - nagyjából hárommilliós - határon túli török közösség. A törökországi elnökválasztás vasárnapi második fordulóján a szavazásra jogosult másfélmillió németországi török közül nagyjából minden második voksolt. Recep Tayyip Erdogan a szavazatok 67,4 százalékát szerezte meg, sokkal jobban szerepelt, mint az anyaországban, ahol 52,14 százalékos eredményt ért el. Vasárnap este több német nagyvárosban rögtönzött autós felvonulásokkal ünnepelték győzelmét.

Cem Özdemir német szövetségi mezőgazdasági miniszter szerint az Erdogant támogató németországi törökök úgy ünnepelnek, hogy nem kell viselniük döntésük következményeit, szemben sok törökországi nemzettársukkal, akiknek az országot 2003-tól kormányfőként, 2014-től pedig államfőként vezető politikus hatalmon maradása a "szegénységet és a szabadság nélküliséget" jelenti.

A választási eredmény révén Törökországban sokan "minden reményt elveszítettek" - írta a német kormány török származású tagja a Twitteren. A német utcákon Erdogant ünneplő tömegek pedig azt jelzik, hogy a németországi törökök elutasítják a "plurális demokráciát", és integrációjuk a német társadalomba "kudarcos" - fejtette ki a Zöldek politikusa, aki szerint a következő időszakban azzal kell számolni, hogy a török "ultranacionalizmus" és az iszlám vallási "fundamentalizmus" még inkább megerősödik körükben.

Ahogy arról korábban beszámoltunk Recep Tayyip Erdogan török elnök beszédet mondott újraválasztása után. Ebben hangsúlyozta, immár félre kell tenni a választási kampány minden vitáját, civakodását, és "ideje a nemzeti célok, a nemzeti álmok érdekében egyesülni".

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin - meredek zuhanásba kapcsolt a Brent olaj ára és a földgáz is, illetve emelekdni kezdtek a tőzsdék délután, miután Irán külügyminisztere bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül a tűzszünet hátralévő időszakában minden kereskedelmi hajó számára a közlekedés teljes mértékben nyitottnak minősül.  A hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának - ez ma meg is történt. Ráadásul Magyar Péter ma a Parlamentben bejelentette, hogy a Richter is meg fogja keresni "hasonló ügyben", vélhetően az MCC-nek kifizetendő osztalékra utalva. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×