Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Recep Tayyip Erdogan török elnök (k) május 14-i török parlamenti választások eredményeképpen létrejövő törvényhozás alakuló ülésén Ankarában 2023. június 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/Ali Ünal

A török elnökkel találkozik ma Orbán Viktor

Ankarába utazott a magyar miniszterelnök, hogy szombaton személyesen vegyen részt Recep Tayyip Erdogan, az újraválasztott török elnök beiktatási ünnepségén, amelyre a világ minden tájáról érkeznek elnökök, miniszterelnökök és miniszterek.

„Recep Tayyip Erdogan hosszú ideje elkötelezett a magyar kapcsolatok fejlesztése mellett. A rendszerváltozás követően sajnos egyik fél sem tartotta a másikat stratégiai partnerének. Ez változott meg 2013-ban, s ennek lendülete azóta is tart” – foglalta össze a Magyar Nemzetnek a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője a magyar–török kapcsolatok alakulását az elmúlt években.

Hóvári János diplomatát annak apropóján kérdezte a lap a két ország kapcsolatairól, hogy Erdogan, Törökország nemrégiben újraválasztott elnöke meghívta Ankarába Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy személyesen vegyen részt a beiktatási ünnepségen. A magyar kormányfő elsők között gratulált Erdogan győzelméhez, amely szinte futótűzként terjedt a török sajtóban is. Orbán Viktor telefonon fejezte ki gratulációját, Twitter-oldalán pedig törökül üzente Erdogannak: „Gratulálok, Elnök úr!”.

A beiktatásra számos más ország vezetőit és minisztereit várják, emellett a meghívottak listáján szerepel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is.

Az elmúlt években hatalmas átalakuláson mentek keresztül a magyar–török kapcsolatok, Hóvári János a megerősödés jeleként ismertette, hogy például az áruforgalom jelentősen megemelkedett mindkét oldalon. „De a mai energiaválság idején talán ennél is fontosabb, hogy Törökország meghatározó lett a Magyarország felé irányuló földgázszállításban. Arról nem is beszélve, hogy a Budapesten tanuló török diákok száma mára több mint ezerre tehető. Ennek jövőt építő ereje van” – szögezte le.

Erdogan újraválasztása azonban nemcsak hazánk számára fontos, hanem a nemzetközi politikában is. „Újraválasztása stabilizációs erővel bír mind Törökországban, mind a nemzetközi kapcsolatokban”
– fogalmazott. Kiemelte, „az a realista érdekpolitika, amit Ankara követ, nyitottságot jelent minden irányba. Erre van most szükség, mert a háborút be kell fejezni. Ehhez azonban közvetítők kellenek” – foglalta össze a diplomata Törökország szerepét az orosz–ukrán háborúval összefüggésben.

Recep Tayyip Erdogant kétfordulós elnökválasztáson választották meg ismét Törökország államfőjének. A május 28-i második körben a hivatalos adatok szerint a voksok 52,18 százalékát sikerült megszereznie, míg az ellenzék által indított közös jelöltre, Kemal Kilicdaroglura a szavazók 47,82 százaléka voksolt.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Az okostelefonoktól a műholdakig számos modern technológia működése két kevéssé ismert alapanyagon is múlik. A gallium és a germánium neve ritkán kerül a címlapokra, szerepük mégis stratégiai jelentőségű. Előbbi egyes nagy teljesítményű chipekben, utóbbi többek között optikai szálakban és infravörös érzékelőkben kap helyet. Bizonyos felhasználási területeken helyettesítésük komoly technológiai nehézségekbe ütközik, ellátásuk ráadásul erősen egyetlen országtól, Kínától függ. Peking meghatározó termelői pozíciója így a gyárakon túl a világpolitikai tárgyalóasztaloknál is számít. Az export korlátozása egész iparágak számára jelenthet drágulást, késedelmet és bizonytalanságot. De hogyan alakult ki ez a függőség, és képes lehet-e a világ alternatív ellátási forrásokat teremteni?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×