Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Rishi Sunak brit miniszterelnök (j) fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a windsori kastélyban 2023. február 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Getty Images/Dan Kitwood

Az EB éléről a NATO elnöki székébe ülne át Ursula von der Leyen

Még az idén, pedig csak jövőre jár le a megbíztása.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is bejelentkezett a NATO vezetői posztjára, de ennek nem mindenki örül a szövetségen belül – írja az Index a The Sun brit bulvárlap cikke nyomán.

A belgiumi születésű német politikus elnöki megbízatása csak jövőre jár le, de egy diplomáciai forrás szerint több NATO-tagállam javasolta neki, hogy idén októberben vegye át a szövetség vezetését. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelezte, nem kívánja meghosszabbítani szeptember 30-ig szóló mandátumát.

A brit lap szerint a volt német védelmi miniszter nehéz harc elé néz többek között azért, mert Nagy-Britannia valószínűleg megvétózná Ursula von der Leyen kinevezését, arra hivatkozva, hogy nem tudott jelentős eredményeket elérni a német fegyveres erők vezetőjeként.

A leendő új vezető kiválasztásával kapcsolatban azt írják, a 30 tagú nyugati szövetség zártkörűen, konszenzussal választ. Az amerikaiak általában nem állítanak jelöltet, de a Fehér Háznak hagyományosan nagy beleszólása van abba, hogy ki kapja meg a posztot. A briteknek azért is fontos a mostani választás, mert

  • BenWallace védelmi miniszter 20 év óta az első brit lehet, akit kineveznek a NATO főtitkárának. Sajtóhírek szerint RishiSunak miniszterelnök hivatalosan is támogatja a pályázatát.
  • Kaja Kallas észt miniszterelnök is esélyes a posztra, de ő állítólag már jelezte, hogy kiszáll a versenyből, mivel a saját határainál Oroszország fenyegető veszélyével néz szembe.
  • A kanadai pénzügyminiszter, Chrystia Freeland – aki félig ukrán származású – szintén szóba került mint lehetséges utód, de egy NATO-forrás szerint nem valószínű, hogy ő kapja meg a pozíciót, mivel Kanada nem teljesítette a szövetségre vonatkozó célt, miszerint a GDP két százalékát az ország védelmére kell költeni.

(Nyitóképünkön Rishi Sunak brit miniszterelnök fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a windsori kastélyban 2023. február 27-én.)

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 11:12
×
×
×
×