Infostart.hu
eur:
354.82
usd:
310.5
bux:
142416.03
2026. július 7. kedd Apollónia
Rishi Sunak brit miniszterelnök (j) fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a windsori kastélyban 2023. február 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Getty Images/Dan Kitwood

Az EB éléről a NATO elnöki székébe ülne át Ursula von der Leyen

Még az idén, pedig csak jövőre jár le a megbíztása.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is bejelentkezett a NATO vezetői posztjára, de ennek nem mindenki örül a szövetségen belül – írja az Index a The Sun brit bulvárlap cikke nyomán.

A belgiumi születésű német politikus elnöki megbízatása csak jövőre jár le, de egy diplomáciai forrás szerint több NATO-tagállam javasolta neki, hogy idén októberben vegye át a szövetség vezetését. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelezte, nem kívánja meghosszabbítani szeptember 30-ig szóló mandátumát.

A brit lap szerint a volt német védelmi miniszter nehéz harc elé néz többek között azért, mert Nagy-Britannia valószínűleg megvétózná Ursula von der Leyen kinevezését, arra hivatkozva, hogy nem tudott jelentős eredményeket elérni a német fegyveres erők vezetőjeként.

A leendő új vezető kiválasztásával kapcsolatban azt írják, a 30 tagú nyugati szövetség zártkörűen, konszenzussal választ. Az amerikaiak általában nem állítanak jelöltet, de a Fehér Háznak hagyományosan nagy beleszólása van abba, hogy ki kapja meg a posztot. A briteknek azért is fontos a mostani választás, mert

  • BenWallace védelmi miniszter 20 év óta az első brit lehet, akit kineveznek a NATO főtitkárának. Sajtóhírek szerint RishiSunak miniszterelnök hivatalosan is támogatja a pályázatát.
  • Kaja Kallas észt miniszterelnök is esélyes a posztra, de ő állítólag már jelezte, hogy kiszáll a versenyből, mivel a saját határainál Oroszország fenyegető veszélyével néz szembe.
  • A kanadai pénzügyminiszter, Chrystia Freeland – aki félig ukrán származású – szintén szóba került mint lehetséges utód, de egy NATO-forrás szerint nem valószínű, hogy ő kapja meg a pozíciót, mivel Kanada nem teljesítette a szövetségre vonatkozó célt, miszerint a GDP két százalékát az ország védelmére kell költeni.

(Nyitóképünkön Rishi Sunak brit miniszterelnök fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a windsori kastélyban 2023. február 27-én.)

Címlapról ajánljuk
Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé
bevonják a történészeket

Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé

Elfogadta az Országgyűlés kedden az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását, ami létrehozza a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot.

Tálas Péter az ankarai NATO-csúcsról: jó alkalom arra, hogy Európa lassítsa az amerikai törekvéseket

A jövőben megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz, fegyver hiányában jelentős akadályokba fog ütközni Európa, így az Egyesült Államok elfordulása komoly problémát okozhat, ezért a csúcstalálkozón az lehet az egyik fő cél, hogy az euórpaiak „megpróbálják lelassítani az USA kivonulását, valamint azt a szövetségi eszközcsökkentést, amit Washington elhatározott” – mondta az InfoRádióban a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Arról is beszélt, milyen más témák merülhetnek még fel a kétnapos csúcson.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×