Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.25
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Eduard Heger szlovák miniszterelnök nyilatkozik az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletére érkezőben 2021. december 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Kenzo Tribouillard

Megbukott a szlovák kormány

Bizalmi szavazást tartottak a parlamentben.

Megbukott az Eduard Heger vezette szlovák kormány az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson csütörtökön.

A szeptembertől parlamenti kisebbségben kormányzó Heger-kabinettől, a szavazás többszöri halasztása után 78 vokssal 20 ellenében vonta meg a bizalmat a 150 fős pozsonyi törvényhozás, amelynek 102 képviselője vett részt a szavazáson. A kormánypárti képviselők egy része a voksolás előtt kivonult az ülésteremből. A parameter.sk azt írta, két képviselő tartózkodott, ketten nem szavaztak.

A kabinet ellen a korábbi kormánykoalícióból szeptemberben kilépett liberálisok - a Richard Sulík vezette Szabadság és Szolidaritás (SaS) mozgalom - és néhány másik ellenzéki képviselő terjesztett be bizalmatlansági indítványt, arra hivatkozva, hogy szerintük "a kormány nem képes az emberek gondjainak orvoslására, és abbahagyta a maffia és a korrupció elleni küzdelmet". A kormánykoalíció elutasította ezeket a vádakat, s azzal válaszolt, hogy a liberálisok csak saját egyéni politikai számításaikat tartva szem előtt cselekszenek, és figyelmen kívül hagyják a lakosság és az ország érdekeit.

A kormány elleni bizalmatlansági indítványról eredetileg már kedden szavaznia kellett volna a parlamentnek, de azt az utolsó pillanatban egy kormánypárti képviselő javaslata alapján csütörtökre halasztották, arra hivatkozva, hogy több idő maradna a voksolás előtti egyeztetésekre.

Csütörtökön Igor Matovic pénzügyminiszter, a legnagyobb kormánypárt, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) vezetője felajánlotta lemondását, annak fejében, hogy a liberálisok visszavonják a bizalmatlansági indítványt. A liberálisok - akiknek vezetője, Richard Sulík már hosszú ideje személyes ellentétben áll Matoviccsal - elutasították az ajánlatot.

A pozsonyi kormányzás jövője egyelőre kérdéses, egy új kormánykoalíció létrehozása és az előrehozott választások lehetősége egyaránt felmerült.

A kormány bukása után levegőben lóg a jövő évi költségvetés is, amelynek elfogadása éppen a bizalmatlansági indítvány miatt tolódott későbbre. Amennyiben nem fogadják el a jövő évi költségvetést, és így az ország költségvetési provizóriumban kezdi a jövő évet, kérdésessé válik a lakossági energiaárak befagyasztását lehetővé tévő - a kormány által néhány hete bejelentett - intézkedés megvalósíthatósága is.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. A iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×