A rádiónak nyilatkozó Arnon Szofer professzor szerint Izraelben, és az 1967-ben elfoglalt területeken együtt jelenleg mindössze 46-47 százalékban élnek zsidók, noha a hivatalosan nem zsidónak tekintett (általában apai ágon zsidó származású), de nem arab nemzetiségű izraeli állampolgárokkal együtt jelenleg 49,84 százalékban lakják nem arab izraeliek a Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti területet.

Szofernek a Haarec című újságban ezen a héten közzé tett írása szerint Izraelben, Ciszjordániában és a Gázai övezetben együtt 2022-ben mintegy 7 millió 454 ezer zsidó él, miközben 7 millió 503 ezret számlál a már többségbe került arab lakosság.

Az arabok közül 2 millió 256 ezren a Gázai övezetben, 3 millió 244 ezren Ciszjordániában, és 2 millió 3 ezren az 1948-as tűzszüneti vonalakon belüli Izraelben élnek.

Izrael 1967 előtti területén mintegy 400 ezren vannak a se nem arab, se nem zsidónak tekintett lakosok, és újabb 400 ezren egyéb csoportok, vendégmunkások a Távol-Keletről, munkavállalási engedély nélkül Izraelben dolgozó európaiak, afrikai menekültek.

Az utóbbi években a zsidó lakosság körében egyre növekszik az ultraortodoxok aránya és ezekben a családokban, hagyományosan több gyereket születik. Ennek dacára az arabok mégis többségbe kerültek, mert társadalmuk nagyobb arányban fiatal.

A professzor szerint ez a térség, a mintegy 15 millió lakosával, mostanra a nyugati világ légtúlnépesedettebb területe lett. Mint mondta: ha ez a trend folytatódik, akkor 2065-re várhatóan 31 millióra nő az Izraelben élők száma.

Az arabok és a zsidók aránya azért az egyik legfontosabb kérdése az izraeli politikának, mert ha az arabokkal közös állam alakulna ki ezen a területen, akkor az ország idővel elveszíthetné zsidó jellegét.