Infostart.hu
eur:
385.76
usd:
331.62
bux:
121900.35
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Az Európai Központi Bank (EKB) élére kinevezett Christine Lagarde az IMF politikai-stratégiai testülete, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) és a Világbank vezetőségének közös tanácskozásán az IMF washingtoni székházában 2019. október 18-án, amikor az európai uniós tagállamok vezetői jóváhagyták Lagarde kinevezését az EKB elnöki posztjára. Mario Draghi jelenlegi EKB-elnök megbízatása október 31-én jár le.
Nyitókép: MTI/EPA/Erik S. Lesser

Tartósan magas árakra számít az EKB-elnök

Christine Lagarde azért lát pozitív jeleket is.

Lassul a gazdasági aktivitás az eurózónában, a vásárlóerőt befolyásoló emelkedő infláció, a kínálati oldali korlátok és a növekvő bizonytalanság nyomást gyakorol a gazdaságra - mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.

Az EKB vezetője szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió továbbra is negatívan befolyásolja az eurózóna GDP-jét.

Lagarde ugyanakkor megjegyezte, hogy vannak arra utaló jelek, hogy egyes kínálati oldali problémák enyhülhetnek, de hozzátette, az európai vállalatok továbbra is növekvő költségekkel és az ellátási lánc problémáival néznek szembe.

"Ezek együttesen jelentősen elhomályosítják a kilátásokat az idei második fél évre és a továbbiakra" - mondta az EKB vezetője.

Lagarde ugyanakkor megjegyezte, hogy a COVID-ellenes korlátozások további feloldása, a munkaerőpiac stabilitása és a fiskális politika keretein belüli támogató intézkedések pozitív hatással vannak a gazdasági aktivitásra. A turizmus újraindulása várhatóan szintén támogatja az eurózóna gazdaságát a harmadik negyedévben.

Az inflációról szólva Lagarde elmondta, hogy a tartósan magas energia- és élelmiszerárak, valamint az euró gyengülése miatt a fogyasztói árak egy ideig magasak maradnak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Óriásira híztak a magyarok befektetési alapjai, de rengeteg ügyfél kimaradt a jóból

Óriásira híztak a magyarok befektetési alapjai, de rengeteg ügyfél kimaradt a jóból

Örömteli évük volt tavaly a magyar befektetési alapoknak, egy év alatt 16,4%-kal nőtt a BAMOSZ-tagok kezelt vagyona, így mostanra átlépte a 20 800 milliárd forintot. A legnagyobb ugrást az árupiaci alapok produkálták egy laza négyszereződéssel, az abszolút hozamú alapok vagyona 42%-kal nőtt, míg a kötvény- és ingatlanalapok esetében stagnálásról beszélhetünk, a pénzpiaci alapok pedig egyenesen veszítettek az értékükből. A hozamokat látva az ügyfelek érezhetnek némi elégedetlenséget: a szektor egésze pontosan akkora hozamot termelt, mint az állampapír-index, miközben például a magyar tőzsde 40%-ot szárnyalt. Persze az egyes alapkategóriák közt nagy különbségek vannak, az árupiaci alapok 30% fölötti hozammal zárták az évet, míg a legnagyobb súlyú kategória alig 2,6%-os hozamot tud felmutatni a 3,3%-os infláció időszakában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×