eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 29. vasárnap Tamara, Tamás
Törmelékek egy megrongálódott katonai létesítmény előtt a Kijev szomszédságában lévő Brovariban március 1-jén, az éjszakai tüzérségi támadások után. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Tálas Péter: az orosz hadsereg a határon rendelkezésre álló hadereje háromnegyedét már felhasználta

A villámháborús elgondolás kudarcosnak látszik, Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban azt mondta, az orosz gyengeség jele is lehet, hogy fehérorosz segítség nélkül nem megy Kijev bevétele. Ráadásul lehet, hogy a fehérorosz "műveleti kultúra" még az orosznál is gyengébb.

Sajtóértesülések szerint a fehérorosz hadsereg reguláris alakulatai átlépték az ukrán határt. A hírről Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét kérdezte az InfoRádió.

"Ha ez megtörtént, az azt jelenti, hogy Fehéroroszország agresszor. Egyébként is az volt, de ezzel ténylegesen beszállt a háborúba" - jelentette ki. Azonban hozzátette, ez a hír kedd kora délutáni állapot szerint még nincs megerősítve, sőt Aljakszandr Lukasenka elnök néhány órával korábban arról adott jelzést, hogy "nem fog belépni".

Tálas Péter értelmezésében ráadásul

a fehérorosz szerepvállalás az "orosz kudarcról" üzen, azt hordozza, hogy egyedül nem tudja Kijevet bevenni,

és bár Fehéroroszország újabb szankciókkal kell, hogy szembenézze, elnöke pozíciója Vlagyimir Putyinéhoz képest erősödik.

Az orosz hadsereg átengedése az ország területén sokkal enyhébb nemzetközi megítélés alá esik, mint hogy ha maga Fehéroroszország tevőlegesen részt vesz egy háborúban.

Még azt is bizonytalanság övezi, hogy ha Fehéroroszország valóban beszállt-e, erről tett vagy tesz-e hivatalos bejelentést Lukasenka elnök, mert ez is különböző megítélés alá ejti a helyzetet.

A harcok szempontjából a fehérorosz segítségnyújtás az orosz esélyeket és a gyorsabb lezárást segítheti a szakértő szerint az orosz reményekben, ráadásul Moszkvának nem kell újabb csapatokat Ukrajnába vezényelni.

"Ám egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy így gyorsabban elfoglalják Kijevet. A döntő az lesz, hogy az utcai harcok hogyan zajlanak, és az is, hogy a fehérorosz egységek mennyire képzettek" - húzta alá. Vagyis: az orosz hadsereg fegyverekkel ugyan felszerelte magát, de "a műveleti kultúra nem nagyon változott", a humán erőforrásban nincs akkora változás, ez pedig a háború hatékonyságát jelentősen csökkenti, és ha ugyanilyenek lesznek a fehéroroszok is, akkor csak létszámban lesznek előrébb.

Tálas Péter megítélése szerint Oroszország a határon rendelkezésére álló haderő háromnegyedét felhasználta már a háborúban, a kulcsfontosságú irány: Kijev.

"Láthatóan ebben az irányban nincs annyi katona és fegyver, vagyis erő, hogy gyors, villámháború szerű bevétel történjen az ukrán fővárosban.

Az orosz vezetés most azt gondolhatja, hogy Kijevvel fehérorosz segítséggel gyorsabban végezhet."

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben felszólalt az Európai Parlamentben, kérve, hogy az EU vegye föl tagjai sorába Ukrajnát, gyakorlatilag azonnal. Erre történt már egy reakció az EU részéről: hamarosan ez is meg fog történni, több tagállam szorgalmazná ezt. Ezt kommentálva Tálas Péter hatalmas, jelképes történésnek nevezte a jelzést, de:

"Én azt gondolom, hogy addig nem fog eltartani a háború, ameddig ez a processzus lezajlana. Több ország, köztük Magyarország adott ilyen támogató jelzést, de ennyi idő alatt a felvétel nem folytatható le. Másrészt borzasztóan furcsállnám, ha ez gesztuson kívül tényleges felvétel lenne, lássuk be, nincs a csatlakozásra felkészülve Ukrajna, sem társadalmilag, sem gazdaságilag, sem politikailag, nem is beszélve arról, hogy háborúban áll. A bejelentést gesztusnak, támogatásnak, szolidaritásnak tartom" - ecsetelte.

Hogy miért lenne jó az EU-nak, ha "holnap" egy rendkívüli döntéssel tagjává fogadná Ukrajnát, arról azt mondta, ezzel elriaszthatná Vlagyimir Putyint a további erőszaktól, de Tálas Péter ebben is inkább szkeptikus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szigethy Gábor: abból nem születik új ország, ha valamit tagadunk

1981 és 1989 között jelent meg Szigethy Gábor népszerű könyvsorozata, a Gondolkodó magyarok. Olyan írásokat válogatott bele nemzeti nagyjainktól, írástudóinktól, melyek szerzőik saját életének és egyben a nemzet életének sorsfordító helyzeteit, válaszútjait, kérdéseit tudatosították - Szent Istvántól Babits Mihályig. A szerző a megjelent 56 kötet mindegyikéhez megvilágító erejű bevezető esszét írt, és három és fél évtized távlatából újraközölte azokat a júniusban megjelent Ezeréves utazásom című kötetében.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 29. 09:17
×
×
×
×