Infostart.hu
eur:
355.74
usd:
312.38
bux:
139919.06
2026. július 2. csütörtök Ottó

Brit külügyminiszter: Oroszország súlyos árat fizetne az Ukrajna elleni katonai akcióért

Kínáról is egyeztettek a G7 külügyminiszterei.

A brit külügyminiszter szerint Oroszország súlyos árat fizetne, ha katonai akciót indítana Ukrajna ellen.

Liz Truss vasárnap, a hét vezető ipari hatalom (G7) külügyminisztereinek liverpooli értekezletén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ülésen egyértelműen körvonalazódott az a közös álláspont, miszerint az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak "masszív következményei" lennének.

Truss hangsúlyozta: a G7-tanácskozás megmutatta, hogy a csoport kiáll a szabadságért, a demokráciáért, az emberek ahhoz fűződő jogának érvényesítéséért, hogy bárhol a világon elnyomatástól mentesen élhessenek.

Az orosz kormány rendszeresen cáfolja, hogy katonai akciót tervezne Ukrajna ellen.

A brit külügyminiszter azonban a liverpooli G7-értekezleten kijelentette: a tagországok - a G7 soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán - külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy

az Ukrajna elleni orosz invázió esetére a gazdasági szankciók "minden lehetséges formájának" alkalmazását napirenden kell tartani.

Oroszország "súlyosan megfizetne" az Ukrajna elleni esetleges katonai akcióért - mondta a brit külügyminiszter.

Londoni pénzügyi elemzők legutóbbi értékeléseikben mindazonáltal valószínűtlennek minősítették az orosz-ukrán válság szélsőséges eszkalációját.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap változatlan stabil kilátással megerősítette Oroszország hosszú futamú szuverén devizaadósság-kötelezettségeinek "BBB" szintű, befektetési ajánlású besorolását, és ehhez fűzött indoklásában kiemelte: nem számol azzal, hogy az orosz-ukrán feszültség háborúvá fajul, mivel továbbra sem egyértelmű, hogy milyen stratégiai számítások állhatnának az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai invázió mögött.

A Fitch londoni elemzői közölték: magasnak tartják az Oroszország elleni további szankciók kockázatát, nem tartozik azonban a legvalószínűbb forgatókönyveik közé egy olyan széleskörű szankciócsomag, amely az orosz energiaipari szektorra is kiterjedne, vagy megakadályozná az orosz bankokat dollártranzakciók lebonyolításában.

A hitelminősítő hangsúlyozta: nem számol olyan szankciókkal sem, amelyek lehetetlenné tennék az orosz szuverén adósságszolgálat teljesítését.

A brit külügyminiszter a liverpooli G7-értekezlet vasárnapi munkanapján kitért Kínára is. Kijelentette: a G7-csoport aggasztónak tartja Kína "erőszakos gazdaságpolitikáját", és azt szeretné, ha a világgazdaságban az azonos gondolkodású, szabadságszerető demokráciák által kínált befektetések és kereskedelmi lehetőségek válnának vonzóbbá.

Liz Truss szerint a G7-gazdaságok éppen ezért növelik befektetéseiket az alacsony és a közepes jövedelmű országokban.

Truss ezt a G7-értekezletet felvezető előadásában is kiemelte.

A londoni Királyi Külügyi Intézetben - székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban - tartott beszédében elmondta: 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelynek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai össztermékük (GDP) 10 százalékát.

A brit külügyminiszter kiemelte annak fontosságát, hogy a demokratikus országok a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás alternatívájaként világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
Az orosz–ukrán konfliktus megmutatta, milyen háborúkra számíthatunk a jövőben – Magyarország erre még nagyon nincs felkészülve

Az orosz–ukrán konfliktus megmutatta, milyen háborúkra számíthatunk a jövőben – Magyarország erre még nagyon nincs felkészülve

Az orosz–ukrán háború megmutatta, hogy a modern konfliktusok elhúzódó anyagháborúkká válnak, amelyekben a győzelmet nem a kezdeti erőviszonyok, hanem a veszteségek folyamatos pótlásának képessége dönti el. Mindkét fél többször is kritikus hiányt szenvedett alapvető fegyverekből és lőszerekből, ami rávilágít arra, hogy a külföldi beszerzés önmagában nem elegendő – a hazai hadiipar fejlesztése létfontosságú. Magyarországon elindult ez a folyamat a lőszergyártástól a Lynx harcjárművekig, de a NATO-tagállamok többségéhez hasonlóan még csak a kezdeti szakaszban tart. Békeidőben kell megteremteni azokat a termelőkapacitásokat, amelyek háború esetén biztosítják az utánpótlást, és amelyekkel az ország a nemzetközi munkamegosztásban is értékes partnerként vehet részt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×